Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1937. március 6.

A képviselőházban a tanfelügyelői fizetésekről folytatott vitában felszólaló Karmasin szudétanémet képviselő követelte, hogy Kárpátalján a kisebbségi iskolák számára létesítsenek magyar és német tanfelügyelőségeket. Bródy András kárpátaljai ruszin képviselő felszólalásából: a saint-germaini békeszerződés és a csehszlovák alkotmány értelmében az iskolaügyekre vonatkozó törvényhozás a kárpátaljai autonóm szojm joga. Eszerint a prágai parlament nem hozhat olyan iskolaügyi törvényt, amelynek hatálya Kárpátaljára is kiterjed.

Hibát talált?

Üzenőfal