Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 6 7 8
233 találat

1952. szeptember : A CSISZ Szlovákiai KB kiadásában megjelenik Pozsonyban a Kis Építocímű gyermeklap első száma. A szerkesztőség megbízott vezetője Beňo Antal, akit október 15-től szerkesztőként Korbuly Mária, majd december l-jétől Varga Magda vált a lap élén.

1951. július : Az Igazságügyi Megbízotti Hivatal a Sudca ľudu mellékleteként A Népbíró címmel Pozsonyban megjelenő magyar nyelvű havilapot indít. A Nová cesta roľníka magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Rozsnyón A Földműves Új Útja című járási földműves újság első száma. A korábban negyedévi rendszerességgel megjelent Alkotó Ifjúság átalakul havilappá, ugyanakkor Hrubják Emilt Szűcs Béla váltja fel a lap szerkesztőbizottságának vezetői posztján.

1949. február 5. : Az SZLKP KB Elnökségének ülésén, miközben többen bírálják a Magyar Bizottságot, amiért a párt önálló magyar szekciójaként próbál fellépni, valamint az Új Szót is, amiért az engedélyezett 50 ezres helyett 90 ezres példányszámban jelenik meg, s túl sokat foglalkozik Magyarországgal, 12 pontból álló határozatot fogadnak el „a magyar nemzetiségű személyek egyenjogúsításának némely kérdéseiről”. Ezek elrendelik többek között a Magyar Bizottság hatáskörének pontos körülhatárolását, az Új Szó átalakítását napilappá és irányvonalának megváltoztatását, a magyarok beszervezését a Szlovák Ifjúsági Szövetségbe, a Szlovák Nőszövetségbe, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomba és a földművesszövetkezetekbe, s kimondják a magyar kultúregyesület mielőbbi létrehozásának szükségességét. Elrendelik az állampolgárságukat vissza nem kapó magyarok vagyonának elkobzását, lemondanak a tanítók Csehszlovákia és Magyarország között tervezett cseréjéről, s hangsúlyozzák, hogy az iskolaügyben „olyan politikát kell folytatni, amelynek végeredményben az asszimilációhoz kell vezetnie”.

1948. december 20. : Véget ér a csehszlovák-magyar lakosságcsere, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Magyarországra. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság adatai szerint Csehszlovákiából a lakosságcsere keretén belül, ill. azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyart telepítettek át vagy települt át Magyarországra, Magyarországról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába; a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215. A szlovákiai magyar nyelvterület népcsere által leginkább sújtott régiói a Felső-Csallóköz, a Mátyusföld, a Garam mente és Gömör egyes települései voltak. A Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságában Vladimír Clementis külügyminiszter bejelenti, hogy miután a korábban ellenséges Magyarországból „baráti ország” lett, a Csehszlovákiában és Magyarországon egyaránt bekövetkezett politikai fejlemények jó kiindulási alapot teremtenek a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez, s többé már semmi nem áll útjában a már amúgy is jó gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének. A Magyar Bizottság a szlovák pártvezetés elé terjeszti a magyar kulturális szövetség, egy magyar nőszövetség s a csehszlovák ifjúsági szövetségen belüli magyar helyi csoportok létrehozására vonatkozó javaslatait.

1948. július 13. : Az SZLKP KB Politikai Titkársága szintén jóváhagyja a magyarkérdés rendezésére kidogozott javaslatokat, elrendeli a magyarok pártba való felvételét szabályozó irányelvek kidolgozását; a párt területi titkárságait megbízza az aktivizálandó „régi magyar kommunisták” jegyzékének összeállításával, s elhatározza egy bizottság felállítását, amelynek feladata lesz többek között a magyar kulturális szervezet létrehozására, a magyar sajtótermékek megjelentetésére és a magyar ifjúság felkarolására vonatkozó javaslatok előkészítése. A békeszerződés értelmében Csehszlovákiához csatolt három község: Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár lakossága megkapja a csehszlovák állampolgárságot. Az állampolgársági bizonyítványok átadására ünnepi keretek között Daniel Okáli belügyi megbízott jelenlétében kerül sor.

1 6 7 8
233 találat