Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4 5 11
328 találat

1991. március 3. : Népszámlálást tartanak Csehszlovákiában. A kérdőívek - a korábbi gyakorlattól eltérően - a nyelvtörvény következtében csak szlovák nyelvűek. Az ország összlakossága 15 576 550 fő, ezen belül Szlovákia lakossága 5 274 335 fő, akik közül 4 519 328 vallja magát szlovák, 567 296 magyar, 75 802 roma, 59 326 cseh, morva és sziléziai, 30 478 ruszin és ukrán, 5414 német, 2659 pedig lengyel nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségű lakosság száma az 1980-as népszámlálás óta csupán 7806 fővel, a demográfiai előrejelzéseknél 11 ezer fővel kevesebbel növekszik, az összlakosságon belüli részaránya pedig 11,2%-ról 10,8%-ra csökken. A magyar nemzetiségűek aránya 432 községben, ill. 2 járásban - a Dunaszerdahelyi (87,2%) és Komáromi járásban (72,2%) - haladja meg az összlakosság 50%-át. A csehszlovák népszámlálások során másodszor kérdeznek rá a lakosság anyanyelvére is: Szlovákiában 608 221 fő, az összlakosság 11,5%-a vallja magát magyar anyanyelvűnek. 1950 óta első ízben mérik fel a megszámláltak felekezeti hovatartozását: a magyar lakosság 64,9%-a (368 416 fő) római katolikus, 11,4%-a (64 533 fő) református, 2,2%-a (12 310 fő) evangélikus, 1,2%-a (6764 fő) görög katolikus vallású, 6,6%-a (37 247 fő) felekezeten kívüli. A cseh országrészekben élő magyar nemzetiségűek száma 19 932, a magyar anyanyelvűeké 20 206.

1991. február 20. : A Szövetségi Gyűlés a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló ún. kárpótlási törvényvitájában elutasítja a magyar képviselők által előterjesztett módosító javaslatokat, hogy a törvény hatálya ne álljon meg 1948. február 25-nél, ill. a német és magyar nemzetiségű személyektől elkobzott vagyon rendezését külön törvény szabályozza. Csupán a Batta István által előterjesztett indítványt sikerül elfogadtatni, miszerint a törvényből maradjon ki az 5/1945. sz. elnöki dekrétumra való hivatkozás, a szavazás során azonban a törvényjavaslat a Nemzetek Kamarája szlovák részében nem kapja meg a kellő számú szavazatot. A Csallóközi Városok és Falvak Társulása Václav Havel köztársasági elnökhöz, František Mikloško SZNT-elnökhöz és Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnökhöz intézett petíciójában követeli a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének azonnali leállítását, a csehszlovák-magyar államközi egyezmény érvénytelenítését és az építkezési terület rekultiválását. Az FMK kétnapos tárgyalásokat követően koalíciós egyezményt ír alá a NYEE-vel, a KDM-mel és a DP-vel, amely értelmében önálló politikai szubjektumként csatlakozik a szlovák kormánykoalícióhoz.

1991. február 19. : Miután a Dunaszerdahelyi járásban a nyelvtörvényre hivatkozva megkezdték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, Bauer Edit és Paulicky Péter képviselők az SZNT ülésén interpellációval fordulnak Ladislav Pittner belügyminiszterhez az ügyben. A szövetségi Külügyminisztérium nemzetiségi kerekasztalt szervez Prágában a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság helyzetéről. A szlovákiai magyar mozgalmakat Gémesi Károly, Gyurovszky László, A. Nagy László, Batta István, Miklós István és Végh László képviseli. Az FMK vezetése Prágában Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettessel tárgyal a kárpótlási törvényről. Rychetský szerint az 1948 előtti kárpótlás ellentmondana a törvény filozófiájának, s a magyar kisebbség sérelmeit az SZNT-nek kellene orvosolnia.

1991. január : Varga Sándor irányításával - a Bibliotheca Hungarica létrehozására indult kezdeményezést is felvállalva - megalakul Pozsonyban a Nemzetiségi Dokumentációs Centrum. Céljai között szerepel a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos kutatások koordinálása, az alapvető dokumentumok és kutatási eredmények összegyűjtése, valamint a szlovákiai magyarság történetének kutatásához szükséges infrastruktúra létrehozása. A Csehszlovák Vöröskereszt Népegészség című egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata felveszi az Egészség címet.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBibliotheca Hungarica / Tőketerebes / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Csehszlovák Vöröskereszt / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / tudományosság / ifjúság / egészségügy / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Comenius Egyetem / (A) Hét / nyilvánosság - televízió / Népegészség / Pedagógiai Kar / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / alapítványok / Beke Sándor / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Tábortűz / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Pokrok – Haladás (Nagykürtös) / Püspöki Nagy Péter / Stúdió erté / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Magyar Diákszövetség / Dél-Zempléni Változások / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Ifi / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Rajczy László / Magyar Ifjúsági Szövetség 2. (MISZ) / Komáromi Jókai Színház / Magyar Ferenc / Bugár Béla / Novitzky Béla / Szlovák Televízió / Hont Kiadó / Szlovákia Kommunista Pártja – Demokratikus Baloldal Pártja / Jókai Alapítvány / Palóc / Bodzsár Gyula / Érdekes Újság / Partner Kiadó / Kalita Gábor / Tóthpál Gyula / Heti Ifi / Zempléni / D. Kovács József / D. Varga László / Oberhauser Viliam / Demokratikus Baloldal Pártja (DBP) / Szenczi Molnár Albert Alapítvány / Havasi Péter / Gömöri Hírnök / Zora Gemera – Gömöri Hajnal / Szpisák Ibolya / Egészség / Nemzetiségi Dokumentációs Centrum / gazdaság / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Sidó Zoltán / választások / Varga Sándor / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Új Szó / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Gabčíkovo / Bratislava / Nitra / Košice / Trebišov / Görcsös Mihály / Nyitra / Bős / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pálóc [Pavlovce nad Uhom] / Pozsony [Bratislava] / Tőketerebes [Trebišov]
Év1991
Rövid URL
ID235664
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1991. január 9. : A Szövetségi Gyűlés alkotmánylevélként elfogadja az Alapveto jogok és szabadságjogok chartáját. Az alkotmánylevelet beiktató alkotmánytörvény hatályon kívül helyezi a 144/1968. sz. nemzetiségi alkotmánytörvényt, s ez által az új jogszabály a csehszlovákiai kisebbségek helyzetét szabályozó legfőbb törvénnyé válik. Az alkotmánylevélnek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait tartalmazó 25. cikkelye szerint a kisebbségekhez tartozó polgároknak joguk van arra, hogy anyanyelvüket a hivatalos érintkezésben használhassák. Nem tartalmaz területi korlátozásokat, s így ellentétbe kerül a szlovák nyelvtörvény rendelkezéseivel. Az Ifi utódlapjaként megjelenik Pozsonyban a Heti Ifi című ifjúsági hetilap első száma. Kiadója a MISZ és a Magyar Diákszövetség, főszerkesztője D. Kovács József. A Dél-Zempléni Változások utódlapjaként megjelenik Tőketerebesen a Zempléni című járási hetilap első száma. Főszerkesztője D. Varga László.

1990. december : Megjelenik Pozsonyban a Népművelési Intézet Népművelés című folyóiratának, valamint a Kis Építo című gyermeklap utolsó száma. A Nemzeti Bizottságok utódlapjaként megjelenik Pozsonyban a szlovák kormány Közigazgatás című szakmai tanácsadó és módszertani folyóiratának első száma. Az Együttélés politikai mozgalom Együttélés Hírmondó címmel időszaki értesítő kiadásába kezd. Felelős szerkesztője Fuksz Sándor.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Aranyosmarót / Budapest / Hernádcsány / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - izraelita / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / ifjúság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Nemzeti Bizottságok / Kis Építő / díjak, kitüntetések / Népművelési Intézet (Központ) / Népművelés / Dobos László / (A) Hét / Szlovák Műszaki Főiskola / klubmozgalom / Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara / / Duba Gyula / alapítványok / Fónod Zoltán / Tábortűz / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Fuksz Sándor / Hunčík Péter / Magyar PEN Klub Pozsony / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Ifi / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Rajczy László / Göncz Árpád / Új Út / Brndiar Ivan / klubmozgalom - parlamenti klub / Márai Sándor Alapítvány / Liberális Internacionálé / Tamás András / Hont Kiadó / Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága / Bodrogközi és Ung-vidéki Városok és Falvak Szövetsége / Neumann János Klub / NKVD / Szlovák Nők Demokratikus Uniója / Živena / Miklós István / Szlovákia Kommunista Pártja – Demokratikus Baloldal Pártja / Együttélés Hírmondó / deportálás / Duray Miklós / nyelvhasználat / Duka Zólyomi Emese / közigazgatás / Léva / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Fülek / Losonc / Rozsnyó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Rožňava / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Hurbanovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Šahy / Veľké Kapušany / Veľký Krtíš / Košice / Lučenec / Plešivec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Šaľa / Veľký Meder / Trebišov / Sládkovičovo / Senec / Fiľakovo / Nagysurány / Šurany / Vráble / Čaňa / Revúca / Zlaté Moravce / Nagyrőce / Nyitra / Ipolyság / Verebély / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Pelsőc / Szenc / Nagykapos / Nagykürtös / Tornalja / Zseliz / Szepsi / Királyhelmec / Diószeg / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésAranyosmarót [Zlaté Moravce] / Diószeg [Sládkovičovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Gúta [Kolárovo] / Hernádcsány [Čaňa] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagykürtös [Veľký Krtíš] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Nagyrőce [Revúca] / Nagysurány [Šurany] / Nolcsó [Nolčovo] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Somorja [Šamorín] / Surányka [Šurianky] / Szenc [Senec] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tőketerebes [Trebišov] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa] / Verebély [Vráble] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235619
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. december 15. : Az Együttélés Losoncon ülésező Központi Ügyvivői Testülete éles vitát követően - amely során Duray Miklós a mozgalmon belüli szakadás elkerülése céljából a lemondását is felajánlja - megerősíti az Intéző Bizottság nyelvtörvénnyel kapcsolatos november 5-i állásfoglalását, s helytelennek minősíti a mozgalom azon képviselőinek magatartását, akik a törvény elfogadása mellett szavaztak. Az MKDM pozsonyi székházában megrendezik a Szovjetunióba „málenkij robotra” vagy az NKVD által más politikai okok miatt elhurcolt személyek első szlovákiai találkozóját. A Márai Sándor Alapítvány és a Magyar PEN Klub Pozsony Márai városa - Márai világa címmel irodalomtörténeti konferenciát rendez Kassán. Dunaszerdahelyen megrendezik az I. Szlovákiai Táncháztalálkozót.

1990. december 12. : A Szövetségi Gyűlés csaknem fél éven át tartó egyeztetést követően elfogadja a 143/1968. sz. föderációs alkotmánytörvényt módosító s a tervek szerint a majdan elfogadandó új alkotmányok megszületéséig érvényben maradó ún. illetékességi alkotmánytörvényt. A föderáció és a tagköztársaságok hatáskörét újrafogalmazó jogszabály értelmében a nemzeti kisebbségeket és az etnikai csoportokat érintő alapvető jogalkotás a szövetségi törvényhozás hatáskörében marad. Királyhelmecen megalakul a Bodrogközi és Ung-vidéki Városok és Falvak Szövetsége nevű regionális társulás. A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karának magyar hallgatói megalakítják a Neumann János Klubot.

1990. december 4. : A szlovák kormány kijelöli az új államigazgatási szervekről rendelkező törvény által létrehozott körzeti hivatalok székhelyeit. Szlovákia 36 járásának és 2 járási jogú városának (Pozsony, Kassa) területe 121 körzetre oszlik. Dél-Szlovákia magyarlakta területein körzeti székhely lesz Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Szenc, Diószeg, Galánta, Vágsellye, Érsekújvár, Gúta, Ógyalla, Komárom, Nagysurány, Párkány, Verebély, Nyitra, Aranyosmarót, Léva, Zseliz, Ipolyság, Nagykürtös, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Tornalja, Pelsőc, Nagyrőce, Rozsnyó, Szepsi, Hernádcsány, Tőketerebes, Királyhelmec és Nagykapos.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Aranyosmarót / Hernádcsány / törvények, törvényhozás / Galánta / közigazgatás / Léva / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Fülek / Losonc / Rozsnyó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Rožňava / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Hurbanovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Šahy / Veľké Kapušany / Veľký Krtíš / Košice / Lučenec / Plešivec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Šaľa / Veľký Meder / Trebišov / Sládkovičovo / Senec / Fiľakovo / Nagysurány / Šurany / Vráble / Čaňa / Revúca / Zlaté Moravce / Nagyrőce / Nyitra / Ipolyság / Verebély / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Pelsőc / Szenc / Nagykapos / Nagykürtös / Tornalja / Zseliz / Szepsi / Királyhelmec / Diószeg
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésAranyosmarót [Zlaté Moravce] / Diószeg [Sládkovičovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Gúta [Kolárovo] / Hernádcsány [Čaňa] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagykürtös [Veľký Krtíš] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Nagyrőce [Revúca] / Nagysurány [Šurany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Somorja [Šamorín] / Surányka [Šurianky] / Szenc [Senec] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tőketerebes [Trebišov] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa] / Verebély [Vráble] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235586
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. november : A Roma Kulturális Egyesület kiadásában megjelenik Pozsonyban a Roma című háromnyelvű (szlovák, magyar, roma) társadalmi és kulturális havilap első száma. Főszerkesztője Dezider Banga, a magyar rovat szerkesztője Ravasz József.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTiszacsernyő / Bibliotheca Hungarica / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / cigányság / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / ifjúság / diszkrimináció / nyelvhasználat - helységnevek használata / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / klubmozgalom / Havel Václav / Presinszky Lajos / Szabó Sándor / Haraszti Mészáros Erzsébet / Ravasz József / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Polgári Fórum (PF) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Klamarcsik Mária / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Magyar Ifjúsági Szövetség 2. (MISZ) / Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége / Göncz Árpád / SZNT Nemzetiségi, Etnikai és Emberjogi Bizottsága / Andráš Anton / klubmozgalom - parlamenti klub / Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség / Öllös Árpád / Grebeníček Miroslav / Kanis Pavol / Történelmi Igazságtétel Bizottság / Danubius-pres / Dunatáj 2. / Morovič Lajos / Gazda Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó / Pittner Ladislav / Bodnár Tibor / Csanda András / Farkas László / Gyulai Lajos / Harsányi László / Kasza Tibor / Lojkovič Sámuel / Oravec Ján / Pásztor István 2. (Komárom) / Petro János / Schwartz Árpád / Somogyi Kornél / Pásztor István 1. (Királyhelmec) / Zachariás István / Zsolnai Ernő / Esterházy János Közművelődési Klub / Schniererné Wurster Ilona / Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja / Roma / Roma Kulturális Egyesület / Banga Dezider / Esterházy János / Horváth Zoltán / színjátszás / nyelvhasználat / Zalabai Zsigmond / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / Léva / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Komárom / Fülek / Új Szó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Hurbanovo / Bratislava / Šahy / Veľké Kapušany / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Šaľa / Veľký Meder / Čierna nad Tisou / Sládkovičovo / Fiľakovo / Ipolyság / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Nagykapos / Tornalja / Szepsi / Királyhelmec / Diószeg
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDiószeg [Sládkovičovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Gúta [Kolárovo] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Ipolyság [Šahy] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Románfalva [Rumanová] / Somorja [Šamorín] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tiszacsernyő [Čierna nad Tisou] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa]
Év1990
Rövid URL
ID235580
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. november 26. : Az FMK somorjai, dunaszerdahelyi, tornaljai, lévai és gútai képviselői klubjai, valamint pozsonyi parlamenti frakciója felhívást tesz közzé, amelyben felszólítják az önkormányzatokat, hogy azokon a településeken, ahol a helyi kisebbség a választási törvényből adódóan alacsony létszáma miatt nem szerzett megfelelő képviseletet, az adott kisebbségből kooptáljanak soraikba javaslattevő és felszólalási joggal rendelkező tagokat. Az SZNT törvényt hagy jóvá az oktatásügy állami igazgatásáról és az iskolai önkormányzatokról. A szavazás során kihagyják a törvényből a nemzetiségi oktatást szabályozó 21. §-t, amellyel kapcsolatban több parlamenti bizottság is módosító javaslatot terjesztett elő oly értelemben, hogy a nemzetiségi iskolákban, ill. osztályokban az 5. osztálytól kezdve a tantárgyak egyharmadát szlovákul oktassák.

1990. november 22. : Az SZNT elfogadja az 517/1990. sz. ún. közigazgatási törvényt, amely kimondja, hogy a községek és községrészek megnevezését, többek között a tájékoztató és közlekedési táblákon, a szervek, hivatalok, vállalatok és egyéb jogi személyek székhelyeinek megjelölésénél, a vasútállomások, repülőterek és kikötők megjelölésénél, a sajtóban és más tömegtájékoztatási eszközökben, valamint az állami szervek és a községek hivatalos tevékenységében hivatalos nyelven kell feltüntetni. A magyar mezőgazdasági sajtó, mezőgazdasági szakkönyvek és ismeretterjesztő kiadványok gondozása céljából megalakul Pozsonyban a Gazda Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó Kft. Elnöke Klamarcsik Mária, főszerkesztőigazgatója Haraszti Mészáros Erzsébet. Az SZNT Elnöksége a tisztségéről november 2-án lemondott Anton Andráš helyett Ladislav Pittnert (KDM) nevezi ki a szlovák kormány belügyminiszterévé.

1990. október 25. : Az SZNT 12 órás vitát követően - miközben a parlament épülete előtt a Szlovák Nemzeti Párt szervezésében ezrek tüntetnek a maticás törvényjavaslat elfogadását, valamint a parlament és a kormány lemondását követelve - a három előterjesztett nyelvtörvényjavaslat közül a koalíciósat fogadja el, azonban azt is több helyen lényegesen módosítva. A szlovákot az egyetlen hivatalos nyelvvé tévő 425/1990. sz. nyelvtörvény a nemzetiségek nyelvének a hivatalos érintkezésben való használatának lehetőségét a tervezett 10% helyett 20%-os részarányuktól teszi függővé, s azt is leszögezi, hogy „az állami szervek és önkormányzati szervek dolgozói nem kötelesek ismerni és használni a nemzetiségi kisebbség nyelvét”. Nem tartalmazza azt a rendelkezést sem, hogy a 20% fölötti nemzetiségi lakossággal rendelkező helységekben a helységnevek, utcanevek, földrajzi nevek és intézménynevek feliratozása többnyelvű lehessen. A magyar képviselők közül 18 megszavazza a törvényjavaslatot, 4 ellene szavaz, 2 tartózkodik.

1 2 3 4 5 11
328 találat