Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1991. február 23-24.

Kassán tartja III. országos közgyűlését az Együttélés politikai mozgalom. A közgyűlésen ismét többen bírálják a mozgalom nyelvtörvényt megszavazó képviselőit, az MKDM-mel kapcsolatban pedig sajnálattal nyugtázzák, hogy legutóbbi közgyűlésén a kölcsönös együttműködést ellenző szárny került hatalomra. Új alapszabályt fogadnak el, amely értelmében az Együttélés nem alakul párttá, de tisztségviselői csak azok lehetnek, akik aláírásukkal igazolják, hogy egyetértenek a mozgalom programjával. Megválasztják a mozgalom 88 tagú Országos Tanácsát, megerősítik elnöki tisztségében Duray Miklóst, általános alelnökké Duka Zólyomi Árpádot, regionális alelnökké Mihályi Molnár Lászlót, csehországi regionális alelnökké Stanislaw Gawlikot választják.

Hibát talált?

Üzenőfal