Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1991. február 20.

A Szövetségi Gyűlés a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló ún. kárpótlási törvényvitájában elutasítja a magyar képviselők által előterjesztett módosító javaslatokat, hogy a törvény hatálya ne álljon meg 1948. február 25-nél, ill. a német és magyar nemzetiségű személyektől elkobzott vagyon rendezését külön törvény szabályozza. Csupán a Batta István által előterjesztett indítványt sikerül elfogadtatni, miszerint a törvényből maradjon ki az 5/1945. sz. elnöki dekrétumra való hivatkozás, a szavazás során azonban a törvényjavaslat a Nemzetek Kamarája szlovák részében nem kapja meg a kellő számú szavazatot.

A Csallóközi Városok és Falvak Társulása Václav Havel köztársasági elnökhöz, František Mikloško SZNT-elnökhöz és Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnökhöz intézett petíciójában követeli a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének azonnali leállítását, a csehszlovák-magyar államközi egyezmény érvénytelenítését és az építkezési terület rekultiválását.

Az FMK kétnapos tárgyalásokat követően koalíciós egyezményt ír alá a NYEE-vel, a KDM-mel és a DP-vel, amely értelmében önálló politikai szubjektumként csatlakozik a szlovák kormánykoalícióhoz.

Hibát talált?

Üzenőfal