Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

11 találat

1992. január : A Mécs László Népfőiskola kiadásában megjelenik Királyhelmecen a Helmeci Mécses című havilap első száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMatica slovenská / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - izraelita / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Comenius Egyetem / Tóth János / nyilvánosság - televízió / Dubček Alexander / dunai vízlépcsőrendszer / Jakoby Gyula / Kopócs Tibor / Jakab István / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Cseh Nemzeti Tanács / Havel Václav / A. Nagy László / Mikloško František / Bajnok István / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Gyurovszky László / Čalfa Marián / Világi Oszkár / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Pirovits László / Gémesi Károly / Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség / Szőcs Ferenc / Gawlik Stanislaw / Magyar Ferenc / Varga Olivér / Novitzky Béla / klubmozgalom - parlamenti klub / Antall József / Szlovák Televízió / Mihályi Molnár László / Magyar Néppárt / Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya / Mécs László Népfőiskola / Jakoby Gyula Képtár / Kelet-szlovákiai Képtár / Lilium Aurum Kft. / Princzkel József / Tüske / Palágyi Lajos / Magyar Polgári Párt (MPP) / Tarnóczy István / Helmeci Mécses / Popély Gyula / Beneš-dekrétumok / nyelvhasználat / Zalabai Zsigmond / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / Tóth Károly / Hodossy Gyula / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Hurbanovo / Bratislava / Košice / Görcsös Mihály / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Királyhelmec / múzeum
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Gúta [Kolárovo] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Ógyalla [Hurbanovo] / Pozsony [Bratislava] / Tüskés [Pichne]
Év1992
Rövid URL
ID236372
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1992. január 25. : Dunaszerdahelyen tartja VIII. országos közgyűlését a Független Magyar Kezdeményezés, amelyen új alapszabályt fogadnak el, s határoznak a mozgalom párttá alakulásáról Magyar Polgári Párt (MPP) néven. Elnökévé A. Nagy Lászlót, első alelnökévé Tóth Károlyt, alelnökeivé Világi Oszkárt, Tóth Jánost és Gémesi Károlyt, politikai szóvivőjévé Gyurovszky Lászlót választják. A választásokkal kapcsolatban úgy döntenek, hogy koalíció kialakítása során elsőbbséget élvez a magyar mozgalmakkal kötendő szövetség. A Csemadok OV vezetősége Václav Havel dél-szlovákiai útja kapcsán levélben fordul a köztársasági elnökhöz, amelyben síkra száll a Beneš-dekrétumok eltörléséért, s a magyar kisebbség sérelmeit felsorolva kifejti: „értékeink megőrzése céljából kulturális és oktatásügyi önrendelkezést kívánunk, és olyan közigazgatási elrendezést, amely meggátolja, hogy szülőföldünkön diaszpórává váljunk.” Az MKDM Országos Választmányának nagykaposi ülésén elfogadott határozat szerint az MKDM szorgalmazza a második világháború után a szlovákiai magyarságot alapvető emberi jogaiban sértő kollektív bűnösség elvének eltörlését, s elengedhetetlennek tartja a magyar kisebbség rehabilitálását.

1991. július 1. : Genfben az európai nemzeti kisebbségekkel és etnikumokkal foglalkozó nemzetközi konferencia kezdődik. A kormányszintű küldöttségek tárgyalásain a csehszlovák küldöttség tagjaként részt vesz Hunčík Péter, a Köztársasági Elnöki Iroda munkatársa és Gémesi Károly, a szövetségi parlament Emberjogi és Kisebbségi Bizottságának elnöke, a nem kormányszintű szervezetek ezzel párhuzamosan zajló értekezletén pedig az Együttélés és az MKDM képviseletében Gyurcsík Iván és Csáky Pál. A Szlovák Televízió ideiglenesen megszünteti 1983 óta sugárzott magyar nyelvű adását. Prágában a Varsói Szerződés tagállamainak állam-, Ml. kormányfői jegyzőkönyvet írnak alá a katonai szervezet megszüntetéséről.

1991. május : Megjelenik Somorján a Somorja és Vidéke című közéleti havilap első száma. Főszerkesztője Csiba László. (A lap júniustól Somorja és Vidéke - Šamorín a okolie címmel kétnyelvűként jelenik meg.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeGidrafa / Budmerice / Budapest / kisajátítás / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - római katolikus / mezőgazdaság - földreform / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / emlékművek, emlékhelyek / Soóky Dezső / Szlovák Katolikus Püspöki Kar / diszkrimináció / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Hites Kristóf / díjak, kitüntetések / Nagy János / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája / Gyimesi György / A. Nagy László / Rákóczi Szövetség / Göndöcs László / Vigh Károly / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Tőkés László / Zászlós Gábor / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Glória Társulat (Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata) / Harsányi Gyula / Koller Gyula / Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége / Gémesi Károly / Szőcs Ferenc / Magyarok Világszövetsége / Halzl József / Selmeczi Elek / Határon Túli Magyarok Titkársága / Entz Géza / Magyar Ferenc / Varga Olivér / Bugár Béla / Novitzky Béla / Bartal Károly / klubmozgalom - parlamenti klub / Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete / Vincze Dániel / Miklós István / Szlovákiai Magyar Folklórszövetség / Mihályi Molnár László / Esterházy Malfatti Alice / Barcsek Sándor / Lány / Európai Népcsoportok Föderális Uniója / Boros Zoltán / Állami Földalap / Esterházy János Emlékbizottság / Szövetségi Gyűlés Emberjogi és Kisebbségi Bizottsága / Somorja és Vidéke – Šamorín a okolie / Duray Miklós / Esterházy János / színjátszás / állampolgárság / nyelvhasználat / Csiba László / mezőgazdaság / Csáky Pál / Pozsony / egyházak / Somorja / Kassa / Komárom / Új Szó / Komárno / Šamorín / Dunajská Streda / Bratislava / Želiezovce / Košice / Senec / Dunaszerdahely / Szenc / Zseliz / Magyarország / Klapka György / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Gidrafa [Budmerice] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Somorja [Šamorín] / Szenc [Senec] / Zseliz [Želiezovce]
Év1991
Rövid URL
ID235904
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1991. február 19. : Miután a Dunaszerdahelyi járásban a nyelvtörvényre hivatkozva megkezdték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, Bauer Edit és Paulicky Péter képviselők az SZNT ülésén interpellációval fordulnak Ladislav Pittner belügyminiszterhez az ügyben. A szövetségi Külügyminisztérium nemzetiségi kerekasztalt szervez Prágában a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság helyzetéről. A szlovákiai magyar mozgalmakat Gémesi Károly, Gyurovszky László, A. Nagy László, Batta István, Miklós István és Végh László képviseli. Az FMK vezetése Prágában Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettessel tárgyal a kárpótlási törvényről. Rychetský szerint az 1948 előtti kárpótlás ellentmondana a törvény filozófiájának, s a magyar kisebbség sérelmeit az SZNT-nek kellene orvosolnia.

1990. június 8-9. : A rendszerváltás utáni első szabad parlamenti választásokat tartják Csehszlovákiában. A választópolgárok 96-97%-os részvétele mellett zajló választásokon mindkét országrészben a rendszerváltó politikai mozgalmak, Csehországban a PF, Szlovákiában a NYEE szerzi meg a szavazatok többségét. A Szövetségi Gyűlés 150 tagú Népi Kamarájában a NYEE a szlovákiai szavazatok 32,5%-ával 19, a KDM 18,9%-kal 11, az SZLKP 13,8%-kal 8, az SZNP 10,9%-kal 6, az MKDM-Együttélés koalíció pedig 8,6%-kal (291 278 szavazattal) 5 mandátumot szerez. A 150 tagú Nemzetek Kamarájában a NYEE 37,3%-kal 33, a KDM 16,67%-kal 14, az SZLKP 13,4%-kal 12, az SZNP 11,4%-kal 9, az MKDM-Együttélés koalíció pedig 8,5%-kal (287 426 szavazattal) 7 mandátumhoz jut. Az Szövetségi Gyűlésben öszszesen 15 magyar nemzetiségű képviselő szerez mandátumot. A Népi Kamarába az MKDM-Együttélés koalíció listájáról az MKDM jelöltjeként bejut Szőcs Ferenc, Magyar Ferenc és Varga Olivér, az Együttélés jelöltjeként Gyimesi György; a NYEE listájáról az FMK jelöltjeként Világi Oszkár. A Nemzetek Kamarájában az MKDM-Együttélés koalíció listájáról az M KDM jelöltjeként mandátumhoz jut Rajczy László, Bugár Béla, Novitzky Béla és Szurový Ferenc, az Együttélés jelöltjeként Duray Miklós, Nyitray László és Baculák Veronika; a NYEE listájáról az FMK jelöltjeként pedig Sándor Eleonóra, Gémesi Károly és Szőllősi Ilona. A Népi Kamarában az Együttélés jelöltjeként mandátumhoz jut a lengyel Wladislaw Niedoba is. A szlovák nemzeti tanácsi választásokon a NYEE az érvényes szavazatok 29,4%-ával 48, a KDM 19,2%-kal 31, az SZNP 13,9%-kal 22, az SZLKP 13,3%-kal ugyancsak 22, az MKDM-Együttélés koalíció 8,7%-kal (292 636 szavazattal) 14, a DP 4,3%-kal 7, a Zöldek Pártja pedig 3,4%-kal 6 mandátumot szerez. A 150 tagú SZNT-be összesen 23 magyar nemzetiségű képviselő jut be: az MKDM-Együttélés listájáról az MKDM jelöltjeként Csáky Pál, Tirinda Péter, Agárdy Gábor, Ásványi László, Bartakovics István, Janics Kálmán és Görcsös Mihály, az Együttélés jelöltjeként Bauer Edit, Harna István, Rózsa Ernő, Szabó Rezső, Mikó Jenő és Dobos László; a NYEE listájáról az FMK jelöltjeként Varga Sándor, Zászlós Gábor, A. Nagy László, Markotán Péter és Pirovits László; az SZLKP listáján Paulicky Péter, Varjú János, Zselenák József és Kardos Ferenc, a KDM listáján Hamerlik Rudolf. Az SZNT-ben az Együttélés jelöltjeként mandátumhoz jut a ruszin Mikuláš Hirjak is.

1990. február 27. : A Szövetségi Gyűlésben a lemondott képviselők, köztük Újlaky Géza helyére újabb 12 képviselőt kooptálnak, köztük Gémesi Károlyt a NYEE, ill. az FMK, valamint Takács Imrét, az SZLKP jelöltjét. A Szövetségi Gyűlés elfogadja a 45/1990. sz. alkotmánytörvényt a törvényhozó testületek választási időszakának lerövidítéséről, amely szerint a következő választási időszak 2 éves lesz, a 46/1990. sz. alkotmánytörvényt, amely 200-ról 150-re csökkenti a Népi Kamara képviselőinek számát, valamint a 47/1990. sz. választási alkotmánytörvényt, amely - az 5%-os küszöb bevezetése mellett - visszaállítja az 1948-ig érvényben lévő arányos választási rendszert, s a gyakorlatban is megteremti az elméletileg korábban is biztosított általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás feltételeit. A választási törvény vitája során elutasítják Sidó Zoltánnak, Vitéz Erikának, Popély Gyulának és Duray Miklósnak az 5%-os küszöb eltörlésére vonatkozó módosító javaslatát. A cseh Belügyminisztérium a párttörvény alapján bejegyzi az Együttélés politikai mozgalmat.

11 találat