Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1949. március 5. : Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a Csemadok. Az alakuló közgyűlés - amelyen a kommunista párt, a kormány, a Megbízottak Testülete és a tömegszervezetek képviselői is megjelennek - ünnepi szónokai: Ondrej Pavlík, Lőrincz Gyula és Major István egyaránt hangsúlyozzák, hogy a szervezet nem párt, hanem kulturális egyesület lesz, legfontosabb feladataiként pedig a párt politikájának a magyar lakosság körében való népszerűsítését és a szocialista kultúra anyanyelvű terjesztését jelölik meg. Az egyesület élére háromévi időtartamra megválasztott Központi Bizottság elnökévé Lőrincz Gyulát, első alelnökévé Kugler Jánost, második alelnökévé Egri Viktort, központi titkárává Fellegi Istvánt, a központi titkár helyettesévé Wetzler Dórát választják, Fábry Zoltán örökös díszelnök lesz.

1949. január 20. : A budapesti csehszlovák követség szóbeli jegyzékben közli a magyar Külügyminisztériummal, hogy a Belügyi Megbízotti Hivatal engedélyezte bizonyos magyarországi sajtótermékek behozatalát Szlovákiába, egyben elvárja, hogy kölcsönösségi alapon a magyar hatóságok engedélyezzék a cseh és szlovák lapok magyarországi terjesztését. (A május 11-i magyar válaszjegyzék közli, hogy a csehszlovák sajtótermékek magyarországi terjesztését semmilyen intézkedés nem korlátozza.) Klement Gottwald a CSKP KB Elnökségének ülésén a Rákosi Mátyás 1948. december 14-i levelére adandó válaszlevél vitája során kemény bírálattal illeti a szlovák pártvezetést, amiért késlekedik a magyar kisebbség helyzetének rendezésével, s ürügyet szolgáltat ezzel a magyar félnek a beavatkozásra. Daniel Okáli belügyi megbízott a Megbízottak Testülete ülésén bejelenti, hogy miután 1948. december 31-ével véget ért a lakosságcsere keretében magyarországi áttelepítésre jelölt, de át nem telepített magyarok konzuli jogvédelme, így rájuk is vonatkozik a magyarok állampolgárságáról rendelkező 245/1948. sz. törvény. Az SZLKP KB Szervező Titkársága úgy határoz, hogy az Új Szót a kimondottan szlovák járásokban papírhiányra hivatkozva ne terjesszék.

1947. december : Komáromban Bíró Lucián bencés szerzetes a felettes egyházi hatóságok engedélyével az 1948. évre szóló magyar nyelvű kalendáriumot jelentet meg, a naptár kinyomtatott példányait azonban az állami hatóságok elkobozzák, szerkesztői és kiadói ellen pedig eljárást indítanak.

1947. június : A Csehországba deportált magyarok beadványok sokaságában fordulnak a prágai magyar külképviselethez és a pozsonyi magyar meghatalmazotthoz, amelyekben érdekvédelmük ellátását, hazatelepítésük, esetleg Magyarországra való áttelepülésük előmozdítását kérik.

1947. február 10. : Párizsban a háború győztes államai - köztük Csehszlovákia - aláírják Magyarországgal a békeszerződést, amely az első bécsi döntést „semmisnek és érvénytelennek” nyilvánítva visszaállítja az 1938. január 1-jei csehszlovák-magyar határt azzal a módosítással, hogy Csehszlovákiához csatolja Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsún községet. Magyarországot kötelezi, hogy bocsátkozzon tárgyalásokba Csehszlovákiával azon magyarok kérdésének a rendezéséről, akiket a lakosságcsere-egyezmény keretében nem telepítenek át Magyarországra. Amenynyiben a békeszerződés érvénybe lépésétől számított 6 hónapon belül nem sikerülne megállapodniuk, Csehszlovákiának jogában áll a Külügyminiszterek Tanácsához fordulnia. A békeszerződés aláírása előtt a magyar kormány a nagyhatalmakhoz intézett jegyzékében elégedetlenségét fejezi ki az igazságtalan békével szemben. Különösen azt kifogásolja, hogy az aláírandó békeszerződés semmilyen biztosítékot nem tartalmaz a Magyarország határain kívül, mindenekelőtt Csehszlovákiában élő magyarok alapvető emberi jogainak tiszteletben tartására, ami lehetővé teszi a csehszlovák kormány számára a magyarság további üldözését. Az SZNT és a Megbízottak Testülete kiáltványban mond köszönetet a „testvéri szláv nemzeteknek” azért a segítségért, amellyel a békekonferencián Csehszlovákia „igazságos ügyét” támogatták.

1947. január : A református egyház Szervező Bizottságának határozata értelmében valamennyi református egyházmegyében megválasztják azok elöljáróit, s ezzel párhuzamosan választásokat tartanak az egyház Alkotmányozó Zsinatába is.

1946. szeptember : Krausz Zoltán és Varró István, a CSMADNÉSZ aktivistái Mindszenty József esztergomi érsek megbízásából Franciaországba indulnak, hogy tájékoztassák a nyugati közvéleményt a csehszlovákiai magyarság helyzetéről, s megpróbálják befolyásolni a békekonferencia menetét. Miután azonban időközben a magyar békeszerződés vitája befejeződött, Salzburgból visszarendelik őket Magyarországra.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeOroszvár / Horvátjárfalu / Jarovce / kisajátítás / igazságszolgáltatás / törvények, törvényhozás / Belügyi Megbízotti Hivatal / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Oktatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatal / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Ausztria / Nemzeti Front / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Lettrich Jozef / egyházak - református / USA / Masaryk Jan / Clementis Vladimír / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Gyöngyösi János / Mindszenty József / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Szlovákiai Szociáldemokrata Párt / Szlovák Telepítési Hivatal (SZTH) / Munkapárt / Szabadságpárt / Bezenye / Dunacsún / Čunovo / Rajka / Párizs / Paris, Franciaország / Washington / Központi Reszlovakizációs Bizottság / Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség (CSMADNÉSZ) / Keresztury Dezső / Magyar Területi és Politikai Bizottság / Slávik Juraj / Sebestyén Pál / Stirling A. T. / Szegedy-Maszák Aladár / Hajdú Vavro / Pop Maurice / Smith Walter Bedell / Visinszkij Andrej Januarjevics / Hood Samuel / Salzburg / Varró István / Krausz Zoltán / lakosságcsere / reszlovakizáció / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / mezőgazdaság / pozsonyi hídfő / választások / közigazgatás / autonómia / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Kassa / belső telepítés / Rozsnyó / Rožňava / Štúrovo / Bratislava / Košice / Rimavská Sobota / Rusovce / Párkány / Magyarország / Esztergom
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésDunacsún [Čunovo] / Horvátjárfalu [Jarovce] / Kassa [Košice] / Oroszvár [Rusovce] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1946
Rövid URL
ID228319
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.