Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 3 4 5 6 7 10
298 találat

1936. július : Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó Prágában Hodža miniszterelnökkel tárgyalt a kormányzói hatáskör kibővítését célzó törvénytervezetről („részleges autonómia”). A tervezetet a kormány megküldte a koalíciós pártok képviselőinek és szenátorainak. – Új autonómiatervezetet („alkotmányt”) dolgozott ki Fenczik István kárpátaljai parlamenti képviselő. – A munkácsi Joó Kálmán a következő felhívást tette közzé: „A kárpátaljai magyar fiatalsághoz szólunk! […] Akár az iskola padjaiban, akár a műhelyben, akár az eke szarva mellett keresitek a jövőt, egyformán kell hogy fűtsön benneteket a kultúra szeretete, a tudásvágy. […] Mindenütt kezdjük meg a munkát és minden városban, falun vagy tanyán, akár ha ketten, hárman vagytok is, rakjátok le egy új kultúrmozgalom alapjait. […] A felületesen ismert történelem, a félremagyarázott irodalom, az elhanyagolt társadalomtudomány mindannyiunkat eltéríthet a helyes életútról. Ezért foglalkoznunk kell saját élethelyzetünkkel, ezért kell tanulnunk. […] Tömörüljetek csoportokba és értesítsetek bennünket, hogy megalakíthassuk az egységes irányító bizottságot és kiépíthessük egy egységes kárpátaljai magyar ifjúsági egyesületnek az alapjait.” – Légvédelmi és elsötétítési gyakorlatokat tartottak Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Az MTI szerint ezek „háborús előkészületek”.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeBártfa / Bardejov / Homonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Szobránc / Sobrance / Sztropkó / Stropkov / Tőketerebes / Kisszeben / Sabinov / gimnázium / Varannó / Vranov nad Topľou / Munkács / Uzshorod / Girált / Giraltovce / Ólubló / Stará Ľubovňa / Szepesófalu / Spišská Stará Ves / határkérdés / Prága / Ungvár / Praha / csehszlovák törvények / Máramaros / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / kárpátaljai (szojm) / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / csehszlovák választások / statisztika / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / Vozáry Aladár R. / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Szinna / Snina / Joó Kálmán / Kráľovský Chlmec / Veľké Kapušany / Trebišov / Michalovce / Eperjes / Prešov / Humenné / Nagykapos / Nagymihály / Királyhelmec
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBártfa [Bardejov] / Eperjesenyicke [Haniska] / Girált [Giraltovce] / Homonna [Humenné] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Kisszeben [Sabinov] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagymihály [Michalovce] / Ólubló [Stará Ľubovňa] / Szepesófalu [Spišská Stará Ves] / Szinnamező [Nechválova Polianka] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Sztropkóolyka [Nižná Oľka] / Tőketerebes [Trebišov] / Varannómező [Vranovské Dlhé]
Év1936
Rövid URL
ID241309
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. július 29-i : ülésén a Központi Orosz Nemzeti Tanács memorandumot fogadott el az autonómia ügyében, melyet augusztus 21-én terjesztettek a köztársaság kormánya elé. A követelések: 1.minden hatalom azonnal menjen át a kormányzó kezébe, 2.a „kisorosz” nyelvet tegyék meg hivatalosnak, 3.haladéktalanul kezdjék meg a szojmválasztás előkészítését, 4.csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a jelenleg Szlovenszkóhoz tartozó ruszinlakta területeket (Szobráncot, Nagykapost, Királyhelmecet, Nagymihályt, Tőketerebest, Varannót, Homonnát, Mezőlaborcot, Szinnát, Sztropkót, Giráltot, Eperjest, Bártfát, Kisszebent, Ólublót, Szepesófalut).

1936. június : A szlovenszkói és a kárpátaljai püspöki kar felszólította a katolikus szülőket, hogy azokon a településeken, ahol működik e felekezethez tartozó népiskola, részesítsék azt előnyben a többi tanintézettel szemben.

1936. június 21. : Érsekújvárott megalakult az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, röviden: az Egyesült Magyar Párt. A párt célja harcolni Szlovenszkó és Kárpátalja autonómiájáért oly módon, hogy azon belül biztosítani kívánja minden nemzet külön nemzeti önkormányzatát. A párt négy alapelve: nemzeti eszme, keresztény valláserkölcsi felfogás, szociális igazságosság, demokrácia. Hokky Károly: „A kárpátaljai országos magyar pártszövetség részéről ünnepélyesen jelentem be csatlakozásunkat az egységes politikai vezetés kimondásához és elfogadásához annak biztosítottsága mellett, hogy Kárpátalja eddig elismert és gyakorolt belső adminisztratív és szervezeti autonóm önállóságát továbbra is az egységes keretben minden vonatkozásban fenntartja.” A párt elnöke: Jaross Andor. Ügyvezető: Esterházy János. Kárpátalja részéről az alelnök: Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő. A végrehajtó bizottságban kárpátaljai tagok: Bártfay Kálmán római katolikus plébános, Egry Ferenc volt szenátor, Köszörű Károly főtitkár, Polchy István lapszerkesztő, Siménfalvy Árpád volt tartományi képviselő, Simon Menyhért lapszerkesztő.

1936. január : A munkácsi magyar szülők újabb beadványban fordultak az iskolaügyi minisztériumhoz és Edvard Beneš köztársasági elnökhöz a magyar gimnáziumi osztályok megnyitása ügyében. – Kárpátalja katolikus társadalmában elterjedt a hír, hogy a szatmári egyházmegyétől elcsatolt kárpátaljai és kelet-felvidéki résznek mint apostoli kormányzóságnak az önállósága megszűnik, és a kassai püspökséghez csatolják. A lakosság az ügyben aláírásokat gyűjt, melyet a római Szentszékhez továbbít azzal a céllal, hogy kérje a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság önállóságának fenntartását, illetve a területen önálló püspökség felállítását.

1936. január 17. : Korláth Endre képviselő az egységes szlovenszkói magyar párt megalakításának tervével kapcsolatban nyilatkozott a Kárpáti Magyar Hírlapnak. „Ezen elgondolás nálunk, Kárpátalján már régen nem aktuális, mert nálunk az egységes párt gondolata a pártszövetségi szervezet alakjában már […] kifejezésre jutott.” Arra a kérdésre, hogy nem tartaná-e helyénvalónak a pártszövetséget az egységes párttal felcserélni, Korláth a következőket válaszolta: „nem! Éspedig azért nem, mert mi itt Kárpátalján nemcsak a magyar nemzeti gondolatot, de a szélesebb körű őslakos gondolatot is képviseljük. - Azt a gondolatot, mely bennünket az évszázadok óta együtt élő többi kárpátaljai néppel összeköt s melynek jegyében családilag és szellemileg annyira összeforrtunk, hogy a világháború utáni légkörben is csak mesterségesen, csak erőhatalommal sikerült bennünket ideig-óráig szétválasztani, de ma már – úgy érzem – ismét egyek vagyunk mindazokban az általános kérdésekben, amik Kárpátalja közjogi, gazdasági és kulturális helyzetéből adódtak. - Nekünk szélesebb körű és az egész Kárpátaljára kiterjedő őslakos gondolatot azzal megbontani, hogy kifejezetten bárhogy vesszük, mégiscsak szűkebb körű magyar nemzeti alapra helyezkedni nem szabad! - Nekünk inkább áll érdekünkben e föld népeinek őslakos egysége politikailag és gazdaságilag is, mert ez nagyobb erőt jelent az annyira szent magyar egység gondolatánál is, amely a pártszövetségben amúgy is teljes mértékben kidomborodik. […] Kárpátalja autonómiáját csakis az őslakos egység harcolhatja ki. Már pedig többek között ez is a legfőbb feladatunk.”

1935 folyamán : A munkácsi „városi vízmű-vezeték első üzemi éve”. – A kárpátaljai Országos Hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján az ezer lakosra számított népességgyarapodás 16,36%, a házasságkötési arány 6,39%. A legnagyobb a születések száma a Volóci járásban, ahol ezer lakosra számítva 41,77 élő gyermek születik, a legkisebb Ungváron (13,92). A legkisebb a halálozási arányszám Ungváron és a járásban (10,38), a legmagasabb a Nagyszőlősi járásban (21,17). A különböző szintű iskolákban mintegy 150 ezer gyermek tanul, a be nem iskolázottak száma 2 ezer körül van. – Kárpátalján 3130 magyar gyermeket anyakönyveztek (25,80%). – Kárpátalján 592 könyvtár van, ebből 109 magyar, 421 ruszin/orosz/ukrán, 36 cseh/szlovák, a többi német és román. A könyvállomány 98 728 kötet. – A munkácsi városi könyvtár összesítése szerint a közönség körében a következők voltak a legolvasottabb magyar írók: Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Zilahy Lajos, Csathó Pál, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Gulácsy Irén, Makkai Sándor. Az MTI közlése: az 1935-ben itt kölcsönzött könyvek 80 százaléka magyar volt. – Nagyszőlősön a könyvtárból kölcsönzött könyvek 90 százaléka magyar nyelvű volt. – Komáromban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség (a Jókai Egyesület, a Toldy Kör, a Kazinczy Társaság egyesülésével). Cél: „a Szlovenszkón és Kárpátalján működő magyar szellemi termelők összefogása.” – Munkácson megindult a kárpátaljai németek ellenzéki hetilapja Karpatendeutsche Rundschau címmel. Szerkesztő: Eckschmidt János. – Farkas Pál budapesti színészeket szerződtetett a Kárpátaljai Magyar Színtársulathoz. Ezenkívül vendégszereplést vállalt többek között Perczel Zita, Neményi Lili, Tímár József, Beregi Oszkár. – Megjelent: Demjén Ferenc: Hegyek alján. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Sáfáry László: Verhovina. Versek. Typografia ny., Munkács Várady Ilona, Chalanskyné: Egy élet útja. Színmű 6 felvonásban iskolás gyermekek részére. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Konkoly-Thege István: Református keresztyén vallástan az elemi iskolák III–IV. évfolyama tanulói számára. Az egyetemes konvent által kötelező használatra elrendelt kiadás. A Kárpátaljai Ref. Egyházkerület iratterjesztése. Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; Szabó Béla: Én hiszem és vallom! Református keresztyén káté a heidelbergi káté alapján. Kárpátaljai Ref. Egyházkerület, [Beregszász]; Grám Ábel: Riporter a rács mögött. Börtönélmények. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Kovács Károly: Megtévesztők és megtévesztettek. A szerző kiadása. Ungvár Kovács Károly: A kapitalizmus válsága Csehszlovákiában. Munkás Újság, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. Kassa; T. G. Masaryk: A nemzetiségi kérdés. Összeáll. és ford.: Szerényi Ferdinánd. Prager Könyvkiadó Vállalat, Bratislava; A szlovenszkói és podkarpatszká ruszi grafikai munkások egyesülete užhorodi helycsoportja könyvtárának könyvjegyzéke. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Mandel Mór: A tüdő tuberculosisról. Néhány új gondolat ennek kezeléséről és az izolálás új módszeréről. Novina ny., Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeRózsahegy / Ružomberok / Szepes / gimnázium / Zsolna / Žilina / református / Jókai Egyesület / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Moszkva / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Beneš Edvard / Toldy Kör / Prága / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Brünn / egészségügy / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Mikszáth Kálmán / Roma / Farkas Pál / Genf / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Szerényi Ferdinánd / Rahói / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Volóci / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / nemzetgyűlési, szenátusi / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / kormányzók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / templomszentelés / Farkasfalva / Vlková / Vozáry Aladár R. / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Lengyelország / Bertók Béla / Dercen / Beregdéda, Déda / Deda / Hrabár Konstantin / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Hokky Károly / Beregi Oszkár / Szernye / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / Malypetr Jan / Brno / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Siménfalvy Árpád / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Bencze György / Herczeg Ferenc / Fehér (Fejér) Herman / Gárdonyi Géza / tartományi, járási / Lavocsne / Lawoczne / Sáfáry László / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Zilahy Lajos / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Estók Gyula / Wellmann Mihály / Revilliod Pierre / Demjén Ferenc / Szvoboda Ferenc / Gulácsy Irén / Iván Sándor / Klima Viktor / Makkai Sándor / Kárpátaljai Református Segítő Egyesület / Marina Gyula / Kozma György / Komlósi László / Tiszabecs / Nevicki Irina / Ortutay Jenő / Révaj Fedor / Rusznyák Vaszil / Szidor Pál / Balega Iván / Hadzsa György / Hidi András / Kroó Sándor / Stefán Antal / (II.) Malypetr-kormány / Kárpátaljai Ortodox Zsidó Központi Iroda / Szőlő-, Bor- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezet / Ungvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Kárpátaljai Ruszin Tanító Egyesület / Pálóczi Horváth Lajos / Barabás / Széchenyi Mozgalom / Fornos / Bárdháza / Barbovo / Ungvári Héber Klub / Wassermann Sámuel / Garbai Sándor / Kun Béla / (I.) Hodža-kormány; a miniszterelnök kinevezése: / Mátyfalva / Matyijeve / Tiszaújhely / Nove Szelo / Karácsfalva / Karacsin / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség / Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi Grafikai Munkások Egyesülete / Várady Ilona (Chalanskyné) / Tímár József / Perczel Zita / Neményi Lili / Csathó Pál / Eckschmidt János / Grám Ábel / Harsányi Zsolt / Konkoly-Thege István / Kovács Károly / népszámlálás / Balogh Sándor / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / Szabó Béla / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Košice / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Farkasfalva [Vlková] / Fornószeg [Tepličky] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Rózsahegy [Ružomberok] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1935
Rövid URL
ID241165
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1935. december : Kárpátalján hivatalosan 4251 munkanélkülit tartottak nyilván. – Ungvár új főpolgármestere Dudás Ernő. – Munkácson 25 lap jelent meg, ebből 14 volt magyar nyelvű. – MTI-jelentés: az ungvári rendőr-igazgatóság elrendelte, hogy „Kárpátalja területén tilos olyan rádióadást nyilvánosan közvetíteni, amelynek köztársaság-ellenes éle van, vonatkozik ez elsősorban a magyar rádió közvetítésére”. Ilyen adást magánlakásban sem szabad csoportosan hallgatni. – Az Országos Keresztényszocialista Párt zsolnai ülésén a magyar kisebbségi nyelv hathatósabb védelmének és a „magyar–szlovák–ruszin–német testvéri front” kiépítésének kérdésével foglalkoztak.

1935. november 23. : Ülésezett a Központi Orosz Nemzeti Tanács elnöksége. A fő napirendi pont volt a tiltakozás a betiltás ellen. Az ügyben fellebbezést nyújtanak be. Leszögezték, hogy a Tanács „nem egyesület, de politikai alakulás, ezért rá az egyesületekről szóló törvény intézkedései nem vonatkoznak. - A Központi Orosz Nemzeti Tanács a kárpátorosz nemzet legfelsőbb politikai organizációja, más szóval Kárpátorosz Nemzeti Tanács. - A Csehszlovák Nemzeti Tanács ungvári fiókja nem léphet fel a kárpátorosz nemzet képviseletében, az csak a csehek vagy a szlovákok szószólója lehet. - A Központi Orosz Nemzeti Tanács mindaddig, amíg az országos törvényhozó gyűlés (a szojm) nincs, őrködik Kárpátoroszország és a kárpátorosz nemzet jogai felett. - Az elnökség a kárpátorosz nemzet, illetve Kárpátoroszország autonómiája elleni merényletnek tekintene minden olyan intézkedést, amely a Központi Orosz Nemzeti Tanács szabad tevékenységét befolyásolni akarná.”

1935. szeptember : Ungváron megalakult a héberül beszélő zsidó értelmiség pártsemleges klubja. – A munkácsi katonatiszti iskolát Husztra helyezték át. – Egy hétig égett a Szernye-mocsár a Dercen–Fornos–Bárdháza körzetben. – Ekkor Szlovenszkón és Kárpátalján összesen 634 magyar könyvtár működik, Kárpátalján a 745 népiskolából 611 állami, 4 községi, 31 római katolikus, 44 görög katolikus, 47 református, 8 zsidó felekezeti.

1935. szeptember 15. : A Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete a Széchenyi Mozgalom jegyében ifjúsági nagygyűlést tartott Ungváron, melyet Sziklay Ferenc kassai kultúrreferens nyitott meg. Megállapítást nyert: a gazdasági válság, a kulturális sérelmek, a kisebbségi magyarság sorsa harcos kiállást követelnek. A nagygyűlés 15 pontban fogalmazta meg a követeléseket: 1.Ungváron és Munkácson állítsák vissza a magyar gimnáziumot; 2.nyissanak magyar tanítóképzőt, 3.a magyar iskolákból távolítsák el a nem magyar tanerőket; 4.állítsanak fel magyar iskolatanácsot; 5.önálló magyar tanfelügyelőséget; 6.magyar tanszéket Pozsonyban, Brünnben és Prágában; 7.kulturális autonómiát; 8.ne új cseh, hanem magyar iskolákat nyissanak; 9.költségvetésből finanszírozzák a magyar kulturális szervezeteket; 10.segítsék elő a magyar könyvtárak állományának gyarapítását; 11.csak olyan könyvek kerüljenek forgalomba, amelyek nem sértik a magyarság nemzeti érzelmeit; 12.nyissanak magyar árva- és lelencházakat; 13.a Vöröskereszt pénztárából segélyezzék a magyar gyerekeket; 14.nemzetiségi arányuknak megfelelően segélyezzék a magyar főiskolásokat és egyetemistákat; 15.nyissanak több államilag segélyezett magyar óvodát. „A magyar ifjúság dolga a magyar összefogás, egy nemzeti alapon álló új magyar társadalom elősegítése.” Wellmann Mihály felszólalásából: Kárpátalján 118 magyar elemi iskola van 331 osztállyal, 18 000 tanulóval (3 ezren más tannyelvűbe járnak) a polgári iskolák közül háromban vannak magyar párhuzamos osztályok 807 tanulóval (862 magyar gyermek jár más tannyelvűbe) egyetlen gimnáziumban vannak magyar párhuzamos osztályok, s csak ruszin felekezeti tanítóképzőben lehet magyar tannyelvű elemi iskolára szóló tanítói oklevelet szerezni. A területen 331 magyar tanító van állásban. A magyar kultúregyesületek közül az állam csak a magyar színjátszást részesíti támogatásban. – Dédában felavatták az első világháborúban elesettek hősi emlékoszlopát.

1935. július : A Proszvita Kultúregyesület alapszabályának módosítását kérte arra vonatkozóan, hogy abban az egyesület hivatalos nyelveként az ukrán legyen megjelölve. Miután a kérelmet a belügyminisztérium elutasította, az egyesület a bírósághoz fordult, ismét eredménytelenül. A határozat szerint „Podkarpatszka Ruszban csak kisorosz és orosz nyelv” van. – Elkezdődött Ungvár második (galagói) hídjának építése. – Hivatalos jelentés szerint Kárpátalján több mint hétezer rádióelőfizető van, ebből 1760 Ungváron.

1935. május : A 70 éves múltra visszatekintő Bereg–munkácsi Bank beolvadt a Szlovák Általános Hitelbankba. – A Német Egységfronthoz tartozó prágai kárpátorosz diákság fasiszta csoportja propagandamunkába kezdett Kárpátalján.

1934 folyamán : Megalakult a Kárpátaljai Református Segítő Egyesület. – Kárpátalján 3129 magyar gyermeket anyakönyveztek (25,99%). – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján minden 100 ezer lakosra 11,1 válás jut. A köztársaságban ez a legalacsonyabb mutató. – Katonatiszti iskola működött Munkácson. – Huszton megalakult az SK Ruszj Sportegyesület (1946-ban szűnt meg). – Munkácson megalakult a Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság. Elnök: Avgusztin Volosin. Hivatalos kiadványa az Ó÷čň&#1077&#1083&#1100&#1089&#1100&#1082čé &#1075&#1086&#1083&#1086&#1089 (Tanítói Hang) mellékleteként megjelenő &#1077&#1103&#1089ň&#1103 Ĺ&#1084&#1085&#1086&#1075&#1088&#1072ô&#1103÷&#1085&#1086&#1075&#1086 Ň&#1086&#1077&#1072&#1088&#1094&#1089&#1084&#1077&#1072 Ď&#1103&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1086&#1081 &#1056&#1095&#1089&#1103 (A Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság Hírei). – Új lapok indultak: Beregszászban: a Kárpátalja című „független, pártonkívüli, demokratikus” hetilap (szerkesztő: Nádas József, Kiss László); Ungváron: Sanitas címmel „orvostudományi, társadalmi és közegészségügyi” szaklap (Szőke Andor); &#1079&#1077&#1084&#1083˙ &#1103 &#1077&#1086&#1083˙ (Föld és Szabadság) címmel gazdasági, társadalmi-politikai újság (Klocsurak Sztepan), 1938-ban szűnt meg; a &#1085&#1072&#1096ú &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é Ă&#1086&#1083&#1086&#1089ú (A Mi Kárpátorosz Hangunk), 1935-től &#1085&#1072&#1096ú Ďóňü (A Mi Utunk) címmel, az Orosz Nemzeti Autonóm Párt félhivatalos lapja; a pártsemleges &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075íűé Ă&#1086&#1083&#1086&#1089ú (Orosz Néphang) (Kaminszki József), 1936-ban szűnt meg. – Egry-harangot avattak a viski református, a téglási római katolikus templomban. – Kárpátalján vendégszerepelt Beregi Oszkár és Rózsahegyi Kálmán budapesti színművész. – Megjelent: Hegyvidéki Bokréta. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók prózai antológiája. Összeállította: Wallentinyi Samu. Rábely ny., Rimaszombat Rácz Pál: Hangyaboly. Regény. Vasárnap ny. Arad Rácz Pál: A gép. Regény. Prágai Magyar Hírlap, Prága Ilku Pál: A munka himnusza. Az anyaszív. Ifjúsági színművek. /A Jó Barátom Kiskönyvtára, 2./ Kálvin ny., Beregszász; Mónus Gyula–Szerényi Ferdinánd: Beneš – Beňa község jelene és múltja. Szociográfiai tanulmány. Kálvin ny., Beregszász; Geleban Michajlo: „A meg nem elégedett őslakosok pártjának” alapszabálya és programja. Viktoria ny., Ungvár–Užhorod; Révay István: A csehszlovákiai magyar sport szervezete és tevékenysége 1933-ban. Schulz Ignác és Fia Nyomda, Léva; Emléklapok az Ungvári Aranyérmes Dalárda 70 éves jubileumára. 1864–1934. Viktória ny., Užhorod–Ungvár; Fedor János: Kultúrválság és kultúrforradalom. Viktoria ny., Ungvár–Užhorod; Fényes Samu: Az antiszemitizmus elemzése. Lám ny., Užhorod–Ungvár; Bálint Miklós–Kovách Béla: A hodonini cselédháztól a prágai várig. Svoboda, Užhorodon; Szőke István: Ráday Pál 1677–1733.Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; Balassa József: A szabadkőművesség kézikönyve. 1.Inasfok. Lám ny., Užhorod–Ungvár; A Porkarpatska Rusi Magyar Dalos Szövetség alapszabályai. Kálvin nyomda, Beregszász.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeIgló / Szobránc / Sobrance / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Erdély / Románia / himnusz / Csap / Németország / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Békéscsaba / Dérer Ivan / Szőke István / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Kiss József / Ilku Pál / Mécs László / Révay István / Kiss László / Genf / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szőke Andor / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Kőrösmező / Jaszinya / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / népszavazás / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Szabó Dezső / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Kaminszki József / Polena / Poljana / ünnepek, évfordulók / Klocsurak Sztepan / statisztika / Demkó Mihály / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / harangszentelés / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Viskovo / Salánk / Salanki / kisantant / Szatmár / Bátyu / Batyove / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / templomszentelés / Vozáry Aladár R. / Plotényi Nándor / Zádor Dezső / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Kovács (Kovách) Béla / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beregbene, Bene / Benya / Hokky Károly / Bálint Miklós / Beregi Oszkár / Pásztor Ferenc / Kurtyák Iván / Beregszászi (Magyar) Internátus Egyesület / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Ilosva / Irsava / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Bródy András (Bródy Andrej) / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Siménfalvy Árpád / Herczeg Ferenc / Slavik / Móricz Zsigmond / Ruszinszkói Közművelődési Egyesület / Tamás István / Mónus Gyula / Nedeczey János / Gárdonyi Géza / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Rózsahegyi Kálmán / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Móra Ferenc / Krofta Kamil / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Nyitrai Béla / Podkarpatszka Ruszi Szőlőhegyközségek Szövetsége / Nádas József / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Ungvári (Aranyérmes) Dalárda / Czuri László / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Jech Leo / Huszti Ferenc / Kőniggratz / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Takács Gyula / Kerényi Sándor / Szilágyi Ferenc / Podkarpatszka Ruszi Szőlőtermelők Szövetsége / Meznik Jaroslav / Katolikus Szülők Szövetsége / Szvoboda Ferenc / Prohászka Ottokár / Babits Mihály / Gulácsy Irén / Kodolányi János / Kosztolányi Dezső / Takács Pál / Felvidéki Levente Légió / Iván Sándor / Tamási Áron / Nyírő József / Szántó György / Török Sándor / Babay József / Csathó Kálmán / Klima Viktor / Komáromi János / Koós Károly / Ligeti Ernő / Makkai Sándor / Szeberényi Lajos / Sándor (jugoszláv király) / Prerau Margit / Arad / Kárpátaljai Református Segítő Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság / SK Ruszj Sportegyesület (Huszt) / Wallentinyi Samu / Balassa József / Fedor János / Fényes Samu / Geleban Michajlo / szabadkőműves-páholyok / egyház / Sziklay Ferenc / Esterházy János / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Léva / Pozsony / Rimaszombat / Kassa / Szombathy Viktor / Levice / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Košice / Rimavská Sobota / Visk / Spišská Nová Ves / Királyhelmec / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Igló [Spišská Nová Ves] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Léva [Levice] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Viskó [Vyškovce]
Év1934
Rövid URL
ID240880
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1934. október : Kárpátaljai körutat tett Ivan Dérer igazságügy-miniszter. Felkereste Munkácsot, Ungvárt, Husztot, Nagybereznát, Técsőt, Beregszászt. – Kárpátalján is folytattak nyomozást a Sándor jugoszláv király elleni merénylet ügyében. A Kárpáti Magyar Hírlap szerint Bátyu és Rahó környékén több jugoszláv útlevéllel rendelkező emigráns él. – Hokky Károly kárpátaljai parlamenti képviselőnek a pénzügyminiszterhez benyújtott interpellációjából: „A kárpátaljai magyar határmenti lakosság ínsége közismert tény. Az esztendők óta ismétlődő rossz termés folytán a lakosság megélhetése nincs biztosítva. […] a munkanélküliek hatalmas tömege […] a legsúlyosabb nyomorral küzd. Kárpátalja népének harmadrésze ellátatlan, akik minden igyekezetük mellett sem képesek munkához, keresethez jutni […] a […] lakosság egy része […] a szükség kényszerének nyomása alatt a szomszédos magyar területekről hoz át élelmiszereket […] Elismerem, hogy a kárpátaljai ínségesek, amikor ily módon gondoskodnak magukról, nem járnak a törvény útján, de cselekedetük nem jelent oly veszélyt az állam érdekeire, hogy ezért életükkel kelljen fizetniük. Márpedig a kárpátaljai határmenti lakosság ínségesei közül nem egy nyomorgó életét oltotta ki a pénzügyőrök golyója.”

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Csap / Huszt / Prága / Békéscsaba / Dérer Ivan / Ungvár / Mécs László / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / Praha / Beregszász / Berehove / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Mukacseve / római katolikus / Csop / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Viskovo / Bátyu / Batyove / templomszentelés / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Hokky Károly / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Krofta Kamil / Szeberényi Lajos / Sándor (jugoszláv király) / egyház / Sziklay Ferenc / Esterházy János / színház / sport / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Visk
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Viskó [Vyškovce]
Év1934
Rövid URL
ID240844
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1934. október 22. : Ungváron politikai nagygyűlést tartott a magyar pártszövetség „az összetartás, a közös célért küzdés, a testvéries együttműködés demonstrálására”. Megjelent többek között Esterházy János, az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke. A nagygyűlésen megfogalmazott követelések: az autonómia megadása, a munkanélküli segélyek visszaállítása, Kárpátalja területén egy magyar tanítóképző felállítása, Ungváron magyar gimnázium megnyitása stb. Korláth Endre szenátor terjedelmes beszámolójában többek között elmondta: lehetségesnek tartaná „a Kárpátalján szórványban élő magyarság és a békéscsabai szlovákok kicserélését”. Ez ügyben felkereste Szeberényi Lajos békéscsabai evangélikus esperest, aki a terv ellen erélyesen tiltakozott. (Az üggyel foglalkozott a budapesti Magyarság november 8-i száma.) Hasonló gyűlésekre Kárpátalja-szerte sor került, így például Aknaszlatinán és Visken.

1933 folyamán : Királyházán polgári iskola nyílt. – Kárpátalján 3149 magyar gyermeket anyakönyveztek (26,41%). – Kárpátalján járt a magyar olimpiai tornászválogatott, közte az olimpiai és világbajnok Pelle István. – Megalakult a Huszti Sportegyesület. – Munkácson járt Rottmann Mozart, Apáthy-Abkarovics Béla budapesti festőművész. – Kárpátaljai festőművészeknek, Boreczky Bélának, Koczka Andrásnak Ungváron, Haba Ferencnek Kassán volt kiállítása. – Kárpátalján egy gazdacsalád egy tagjának élelmezésére 866 K jutott (az országos átlag 1536,26 K). – Csehszlovák állami irodalmi díjjal tüntették ki Ivan Olbracht írót kárpátaljai tárgyú, Suhaj, a betyár címmel Pozsonyban kiadott regényéért. – Megjelent: Demjén Ferenc: Versek. A szerző kiadása, Tipográfia Könyvnyomda, Berehovo Kiss László: A nagy párbaj. Versek. Előszó: Móra Ferenc. Címlap: Erdélyi Béla. Európa Könyvtár, Bécs–Wien Stepan Vaskó: Proc? Prelozili Jan Dusánek, Václáv Rybárik. Autorizované vydani. Vytiskla Novina tiskarské a vydavatelské podniky v Mukačeve. (Magyarul: Vaskó István: Miért? Halálra ítéltek között a vértenger idejében. Lám Elemér Rt., Kő és Könyvnyomdai Műintézete, Uzshorod, é. n.) Mondy Miklós: Egy a szükséges! Novellák. Előszó: Sztojka Sándor görög katolikus püspök. Címlap: Kutlán István. Sajó-Vidék ny., Rozsnyó Faragó Ödön: Írások és emlékek. Lám Elemér Rt., Užhorod; A Podkarpatszka Ruszi Tűzoltóság egységes szolgálati és gyakorlati szabályzata. Földesi ny., Užhorod–Ungvár; Balogh-Beéry László–Bereghy Albert: Ruthén kérdés és az integritás. Szalay ny., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzepes / gimnázium / református / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Horthy Miklós / magyar / Németország / határkérdés / Huszt / Debrecen / Bécs / Beneš Edvard / Prága / Bukarest / nőkérdés / Dérer Ivan / Hitler Adolf / egészségügy / Ungvár / Nagy Sándor / Kiss László / Genf / Técső / Tyacsiv / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Beszkid Anton / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Munkácsi Sportegyesület (MSE) / Györke István / ünnepek, évfordulók / kormányzók / statisztika / Demkó Mihály / cserkészet / Badaló / Badalovo / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Wien / Viskovo / Spolarits (Spolarich) János / kisantant / Bátyu / Batyove / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Isaák Imre / Beregi Református Egyházmegye / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Balogh-Beéry László / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Erdélyi Béla / Lengyelország / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Szerednye / Fibiger Sándor / Ruszinszkói Fényképészek Szövetsége / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Verhovina / Hokky Károly / Kurtyák Iván / Bustyaháza / Bustina / Ungvári Katolikus Legényegylet / Fülöp Árpád / Ungtarnóc, Tarnóc / Tarnyivci / Komjáthy Gábor / Munkácsi Kaszinó / Malypetr Jan / Rozsypal Antonín / Fodor Béla / Haba Ferenc / Kutlán István / Bródy András (Bródy Andrej) / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Jaczik Miklós / Siménfalvy Árpád / Lator István / Roykó Alfréd / Polgár Károly / Móricz Zsigmond / Rottmann Mozart / Vaskó István (Vaskó Stepan) / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Volóc / Volovec / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Móra Ferenc / Zrínyi Ilona / Gergely Albert / Visnovsky Milán / Juhász Árpád / Ökörmező / Mizshirja / Jabotinsky Vladimir / Bleha Karel / Hindenburg / Nyitrai Béla / Kárpátaljai Kórházi Bizottság / Csehszlovákiai Magyar Katolikus Szent Pál Irodalmi Szövetség / Pfeiffer Miklós / Kovászó / Kvaszove / Csehszlovákiai Autósfuvarozók Egyesülete / Schleifer Albert / Csertés(z) / Csertizs / Podkarpatszka Ruszi Szőlőhegyközségek Szövetsége / Kis Terézke Leányklub / Zsidó Ügyvédek Szövetsége / Munkácsi Kereskedelmi Kör / Zsidó Orvosok Szövetsége / Cionista Unió / Munkácsi Magyar Dalárda / Magyar Ifjúsági Labdarúgó Liga / Eckhardt Tibor / Farkas Tibor / Milotay István / Nádas József / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Szutor Jenő / Székely Benedek / Sárkány Lajos / Bakó Bertalan / Bary Gyula / Komjáthy István / Mizsák Péter / Sereghy Andor / Faragó Ödön / Sütő Elza / Estók Gyula / Madarász Lajos / Wellmann Mihály / Revilliod Pierre / Ungvári (Aranyérmes) Dalárda / Kovássy Elemér / Ungvári Zsidó Segélyegylet / Ungvári Városi Közművelődési Testület / Mondry A. / Ungvári Katolikus Kultúrház / Schuszky József / Huszti Sportegyesület (HSE) / Rybárik Václav / Olbracht Ivan / Pelle István / Apáthy-Abkarovics Béla / Bereghy Albert / Boreczky Béla / Demjén Ferenc / Dusánek Jan / Koczka András / Mondy Miklós / egyház / Esterházy János / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / szakszervezetek / Léva / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Komárom / Rozsnyó / Levice / Komárno / Rožňava / Bratislava / Košice / Visk / árvíz / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce]
Év1933
Rövid URL
ID240661
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1 3 4 5 6 7 10
298 találat