Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1935. december

Kárpátalján hivatalosan 4251 munkanélkülit tartottak nyilván. – Ungvár új főpolgármestere Dudás Ernő. – Munkácson 25 lap jelent meg, ebből 14 volt magyar nyelvű. – MTI-jelentés: az ungvári rendőr-igazgatóság elrendelte, hogy „Kárpátalja területén tilos olyan rádióadást nyilvánosan közvetíteni, amelynek köztársaság-ellenes éle van, vonatkozik ez elsősorban a magyar rádió közvetítésére”. Ilyen adást magánlakásban sem szabad csoportosan hallgatni. – Az Országos Keresztényszocialista Párt zsolnai ülésén a magyar kisebbségi nyelv hathatósabb védelmének és a „magyar–szlovák–ruszin–német testvéri front” kiépítésének kérdésével foglalkoztak.

Hibát talált?

Üzenőfal