Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1935. július 12.

Rácz Pál írta a Kárpáti Magyar Hírlapban (a magyar pártszövetség hivatalos lapjában): „Kárpátalja autonómiájának kérdése szorosan összefügg Kárpátalja nyugati határainak rendezésével, mert nem mindegy az, hogy Kárpátalja autonómiája csupán az Ung folyóig terjed, vagy a Poprád völgyéig ér el. – A magyar pártok szövetsége, megalakulása első pillanatától kezdve a kárpátaljai autonómia alapján állott, de sohase kezdeményezett semmiféle szövetkezést semmiféle politikai párttal ennek az autonómiának a kiharcolása végett, mert tisztában volt először azzal, hogy Kárpátalja autonómiáját a békeszerződések biztosítják, ezt az autonómiát a prágai kormánynak előbb vagy utóbb, jószántából vagy inkább a külföld nyomására életbe kell léptetnie, másodszor mindenkor meg akarta szabad kezét e kérdésben őrizni. – Kárpátalja autonómiája ma már elasztikus fogalommá vált.”

Hibát talált?

Üzenőfal