Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1935. szeptember 15.

A Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete a Széchenyi Mozgalom jegyében ifjúsági nagygyűlést tartott Ungváron, melyet Sziklay Ferenc kassai kultúrreferens nyitott meg. Megállapítást nyert: a gazdasági válság, a kulturális sérelmek, a kisebbségi magyarság sorsa harcos kiállást követelnek. A nagygyűlés 15 pontban fogalmazta meg a követeléseket: 1.Ungváron és Munkácson állítsák vissza a magyar gimnáziumot; 2.nyissanak magyar tanítóképzőt, 3.a magyar iskolákból távolítsák el a nem magyar tanerőket; 4.állítsanak fel magyar iskolatanácsot; 5.önálló magyar tanfelügyelőséget; 6.magyar tanszéket Pozsonyban, Brünnben és Prágában; 7.kulturális autonómiát; 8.ne új cseh, hanem magyar iskolákat nyissanak; 9.költségvetésből finanszírozzák a magyar kulturális szervezeteket; 10.segítsék elő a magyar könyvtárak állományának gyarapítását; 11.csak olyan könyvek kerüljenek forgalomba, amelyek nem sértik a magyarság nemzeti érzelmeit; 12.nyissanak magyar árva- és lelencházakat; 13.a Vöröskereszt pénztárából segélyezzék a magyar gyerekeket; 14.nemzetiségi arányuknak megfelelően segélyezzék a magyar főiskolásokat és egyetemistákat; 15.nyissanak több államilag segélyezett magyar óvodát. „A magyar ifjúság dolga a magyar összefogás, egy nemzeti alapon álló új magyar társadalom elősegítése.” Wellmann Mihály felszólalásából: Kárpátalján 118 magyar elemi iskola van 331 osztállyal, 18 000 tanulóval (3 ezren más tannyelvűbe járnak) a polgári iskolák közül háromban vannak magyar párhuzamos osztályok 807 tanulóval (862 magyar gyermek jár más tannyelvűbe) egyetlen gimnáziumban vannak magyar párhuzamos osztályok, s csak ruszin felekezeti tanítóképzőben lehet magyar tannyelvű elemi iskolára szóló tanítói oklevelet szerezni. A területen 331 magyar tanító van állásban. A magyar kultúregyesületek közül az állam csak a magyar színjátszást részesíti támogatásban. – Dédában felavatták az első világháborúban elesettek hősi emlékoszlopát.

Hibát talált?

Üzenőfal