Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1935. november 23.

Ülésezett a Központi Orosz Nemzeti Tanács elnöksége. A fő napirendi pont volt a tiltakozás a betiltás ellen. Az ügyben fellebbezést nyújtanak be. Leszögezték, hogy a Tanács „nem egyesület, de politikai alakulás, ezért rá az egyesületekről szóló törvény intézkedései nem vonatkoznak. – A Központi Orosz Nemzeti Tanács a kárpátorosz nemzet legfelsőbb politikai organizációja, más szóval Kárpátorosz Nemzeti Tanács. – A Csehszlovák Nemzeti Tanács ungvári fiókja nem léphet fel a kárpátorosz nemzet képviseletében, az csak a csehek vagy a szlovákok szószólója lehet. – A Központi Orosz Nemzeti Tanács mindaddig, amíg az országos törvényhozó gyűlés (a szojm) nincs, őrködik Kárpátoroszország és a kárpátorosz nemzet jogai felett. – Az elnökség a kárpátorosz nemzet, illetve Kárpátoroszország autonómiája elleni merényletnek tekintene minden olyan intézkedést, amely a Központi Orosz Nemzeti Tanács szabad tevékenységét befolyásolni akarná.”

Hibát talált?

Üzenőfal