Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1934. május 4.

Edvard Beneš Munkácsot kereste fel, ahol a magyar szülők küldöttsége memorandumot nyújtott át, melyben kérelmezte, hogy a munkácsi reálgimnáziumban magyar párhuzamos osztályokat nyissanak. (Szövegét leközölte Az Őslakó május 6-i számában.) A város lakossága az autonómia mellett tüntetett. – Korláth Endre kárpátaljai szenátor nyilatkozott a Kárpáti Magyar Hírlapnak a csehszlovák külügyminiszter kárpátaljai látogatásával kapcsolatban. Többek között kifejtette: „Beneš politikájának nem lehet Kárpátalján a nép lelkének gyökeréig ható ereje, mert a cseh nemzeti szocializmus szöges ellentétben áll úgy a ruszin nemzeti gondolattal, mint a magyar nemzeti érzéssel és leginkább a zsidóság helyzetével.”

Hibát talált?

Üzenőfal