Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1950. július 14. : Az SZNT ülésén a tisztségéről és mandátumáról is lemondatott Karol Šmidke helyett František Kubačot választják meg a testület új elnökévé. A kormány kiadja 112/1950. sz. rendeletét a lelkészképző karokról, amely szerint a római katolikus lelkészek képzése a prágai és a pozsonyi Római Katolikus Cirill és Metód Teológiai Karon, a csehszlovák egyház lelkészeié a prágai Husz Csehszlovák Teológiai Karon, a csehtestvér egyház lelkészeié a prágai Comenius Evangélikus Teológiai Karon, az evangélikusoké a pozsonyi Szlovák Evangélikus Teológiai Karon, a pravoszlávoké az újonnan létesített prágai Pravoszláv Teológiai Karon történik. A református egyház teológushallgatóinak a Comenius Evangélikus Teológiai Kar biztosít helyet.

1950. március 1. : A második világháború utáni első népszámlálást tartják Csehszlovákiában. Az ország összlakossága 12 338 450 fő, ezen belül Szlovákia lakossága 3 442 317 fő, akik közül 2 982 524 személy vallja magát szlovák, 354 532 magyar, 48 231 ukrán, ruszin és orosz, 40 365 cseh, 5179 német, 1808 pedig lengyel nemzetiségűnek. A magukat magyarnak vallók aránya - a kitelepítések, a lakosságcsere és a reszlovakizáció s a népszámlálás során a reszlovakizáltakra gyakorolt nyomás következtében - az 1930. évi 17,8%-ról 10,3%-ra süllyed, száma pedig az 1930-as érték (592 337) 59,8%-ára csökken. A magyar többségűként kimutatott járások száma a háború előtti 14-ről 8-ra csökken, ezek a Nagymegyeri (75,9%), Párkányi (75,6%), Dunaszerdahelyi (72,5%), Feledi (66,5%), Tornaljai (60,9%), Komáromi (59,1%), Somorjai (52,8%) és Ógyallai (51,4%) járás. A szlovákiai magyar lakosság 74,9%-a (265 729 fő) római katolikus, 20,5%-a (72 584 fő) református, 3,1%-a (10 929 fő) evangélikus, 1,2%-a (4209 fő) görög katolikus vallású, 0,1%-a (492 fő) felekezeten kívüli. A csehországi magyarok lélekszáma 13 201.

1949. december 30. : A pozsonyi Állambíróság ítéletet hirdet a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség aktivistái, valamint az ugyancsak magyarországi kapcsolatokat fenntartó Bokor Ferenc kántortanító és társai elleni perben, akiket „a köztársaság elleni bűncselekmény” és a népi demokratikus rendszer megdöntésének előkészítésével, ill. államtitkok elárulásával vádolnak. Az ún. csehszlovákiai magyar Mindszenty-perben, amelyben összesen 32 személy, köztük 20 római katolikus pap és 4 református lelkész ellen emeltek vádat, Arany A. László nyelvészt, egyetemi tanárt, a szervezet vezetőjét 8 év, Hentz Zoltán főiskolai hallgatót, Hajdú László gépészmérnököt, Varró István egyetemi hallgatót, Krausz Zoltán filmrendezőt és Restály Mihály katolikus lelkészt 6 év, Mészáros Gyula katolikus káplánt, Lipcsey Gyula főiskolai hallgatót és Bokor Ferenc katolikus kántortanítót 5 év, Vízváry László református lelkészt 2 év fegyházbüntetésre ítélik, a többi 22 vádlottat felmentik a vád alól.

1949. június 15. : A Belügyi Megbízotti Hivatal a kifogásolt részek módosítását követően jóváhagyja a Csemadok alapszabályát. A véglegesített alapszabály a Viliam Široký és Lőrincz Gyula által végrehajtott módosításokat követően a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának kérdését már nem szabályozza. A csehszlovák Nemzetgyűlés és a magyar Országgyűlés egyaránt ratifikálja az április 16-án aláírt csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A cseh és szlovák katolikus püspökök titkos prágai találkozójukon összeállított pásztorlevelükben a Katolikus Akciót szakadár mozgalomnak nyilvánítják. A Vatikán június 20-án szintén elítéli a Katolikus Akciót, tagjait pedig kiközösíti az egyházból. (Csehszlovákia ezt követően megszakítja diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal, több egyházi vezetőt pedig hosszú börtönbüntetésre ítél.)

1947. december : Komáromban Bíró Lucián bencés szerzetes a felettes egyházi hatóságok engedélyével az 1948. évre szóló magyar nyelvű kalendáriumot jelentet meg, a naptár kinyomtatott példányait azonban az állami hatóságok elkobozzák, szerkesztői és kiadói ellen pedig eljárást indítanak.

1947. január : A református egyház Szervező Bizottságának határozata értelmében valamennyi református egyházmegyében megválasztják azok elöljáróit, s ezzel párhuzamosan választásokat tartanak az egyház Alkotmányozó Zsinatába is.

1946. június 24. : Moszkvában kihirdetik az 1945 júniusában a Szovjetunióba hurcolt pozsonyi magyarok koncepciós perében hozott ítéleteket. Esterházy Jánost, Neumann Tibort és Csáky Mihályt tíz, Teszár Bélát, Böjtös Józsefet, Jabloniczky Jánost, Birnbaum Frigyest és Párkány Lajost nyolc, Vircsik Károlyt és Szüllő Sándort ötévi munkatáborra ítélik. A magyar Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának béke-előkészítő albizottsága véglegesíti a békekonferencia elé terjesztendő magyar béketervezet szövegét. Ez konkrét területi igényt csupán Romániával szemben fogalmaz meg, Csehszlovákiával kapcsolatban azonban kijelenti, hogy amennyiben „nem hajlandó elismerni a magyar kisebbség jogi status quóját, nem ragaszkodhat a területi status quóhoz sem”. Ravasz László dunamelléki református püspök a református egyetemes konvent nevében levélben kéri fel az Egyházak Világtanácsát: a csehszlovák protestáns egyházakon keresztül hasson oda, hogy a lakosságcsere után Csehszlovákiaban maradó magyar protestánsok egyházközségeit ne töressék szét, s hogy templomaikban használhassák anyanyelvüket.

1946. április 25. : Párizsban megkezdődik a Külügyminiszterek Tanácsának a Magyarországgal, Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződések feltételeinek véglegesítésével foglalkozó értekezlete. A csehszlovák kormány - miután a brit kormány azokat elutasította, a londoni külügyminiszter-helyettesi értekezlet pedig érdemben nem foglalkozott velük - a külügyminiszteri értekezlet elé terjeszti a háború előtti csehszlovák-magyar határ visszaállítására, a pozsonyi hídfő kiszélesítésére s a lakosságcsere és a reszlovakizáció után Csehszlovákiában maradó magyarok egyoldalú kitelepítésének jóváhagyására vonatkozó április 3-i követeléseit azzal, hogy foglalják bele azokat a Magyarországgal kötendő békeszerződésbe. Az SZNT lakóvédelemről szóló 54/1946. sz. rendelete korlátozza a felmondás lehetőségét, nem védi viszont azokat a magyarokat és németeket, akik a 33/1945. sz. elnöki alkotmánydekrétum alapján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, valamint azokat, akiket az SZNT 33/1945. sz. rendelete alapján elítéltek.

1946. március : A budapesti Valóság című folyóirat Posoniensis álnév alatt közli Peéry Rezső Hét sovány esztendo gazdag termése. A szlovákiai magyarok második kisebbségi korszakának tanulságai (1938-1945) című tanulmányát. Erre az időszakra tehető Szalatnai Rezső A csehszlovákiai magyarok 1918 és 1945 között című, kéziratban maradt memorandumának elkészülte is.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / kisajátítás / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Gottwald Klement / Beneš Edvard / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Slánský Rudolf / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Kvetko Martin / Lettrich Jozef / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Široký Viliam / egyházak - evangélikus / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Gyöngyösi János / Szlovák Telepítési Hivatal (SZTH) / emlékiratok / Csehszlovák Áttelepítési Bizottság / Čech Ján / Keresztény-republikánus Párt / Cvinček Andrej / Osuský Štefan / Komzala František / Ferber Viktor / Nemzetgyűlés 2. (magyar) / Varga Béla 1. / Nagy Ferenc 1. / Szlovákiai Magyar Antifasiszták Bizottsága (Szövetsége) / Fábry József / Kugler János / Major Sándor / Szalay István / irodalmi élet / Valóság 1. (Budapest) / tudományosság / gazdaság / lakosságcsere / Peéry Rezső / Szalatnai Rezső / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / egyházak / Érsekújvár / Nové Zámky / Nitra / Nyitra / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1946
Rövid URL
ID228057
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. szeptember : Miután bizonyossá válik, hogy nem nyílnak meg a magyar iskolák, kezdetét veszi a magyar pedagógusok tömeges átköltözése Magyarországra.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeNagytapolcsány / Topoľčany / Budapest / London / Nagy-Britannia / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / egyházak - római katolikus / mezőgazdaság - földreform / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Kvetko Martin / Lettrich Jozef / Štefánik Ivan / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Clementis Vladimír / Külügyminiszterek Tanácsa / Gyöngyösi János / Krno Dalibor M. / Kmeťko Karol / Vámbéry Rusztem / Békéscsaba / Tótkomlós / Teleki Géza / Rosty-Forgách Ferenc / Viktory Július / nőkérdés / lakosságcsere / Peéry Rezső / Szalatnai Rezső / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / Jászi Oszkár / Léva / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Kassa / Komárom / Rozsnyó / Levice / Komárno / Rožňava / Bratislava / Nitra / Šahy / Košice / Rimavská Sobota / Nyitra / Ipolyság / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésIpolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Nagytapolcsány [Topoľčany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1945
Rövid URL
ID227838
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.