Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 találat

1950. január 6. : Az SZLKP KB Elnökségének kibővített ülésén Lőrincz Gyula a magyar kisebbség tényleges egyenjogúsítását célzó határozattervezetet terjeszt elő. A tervezetnek az Elnökséget megosztó vitája során a Csemadokkal szembeni fellépései miatt többen bírálják Ondrej Pavlíkot, s terítékre kerül a párt háború utáni magyarellenes politikájának értékelése is. Az Elnökség - az előterjesztett javaslatok nagy részét jóváhagyva - 26 pontból álló határozatcsomagot fogad el, amely előírja többek között Dél-Szlovákia beruházási tervének kidolgozását, a burzsoá nacionalizmus elleni harcot, a csehszlovák állampolgárság gyorsított megadását, a vagyonelkobzás megszüntetését, a hazatért magyar deportáltak megfelelő elhelyezését s a vagyonukat elveszítettek kártérítését, a nemzeti bizottságok magyarokkal való kiegészítését, a Csemadok felvételét a Nemzeti Front Központi Akcióbizottságába, a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának engedélyezését, a hirdetmények kétnyelvű közzétételét, a magyar tanítók utánpótlásának biztosítását, az Új Szó példányszámának emelését, a Csemadok lapjának megjelentetését, magyar nyelvű mezőgazdasági, szakszervezeti és pártfolyóiratok kiadását, a filmek magyar nyelvű feliratozását, magyar vándorszínház létrehozását, a közelgő népszámlálás során pedig mindenfajta soviniszta agitáció megakadályozását.

1949. december 30. : A pozsonyi Állambíróság ítéletet hirdet a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség aktivistái, valamint az ugyancsak magyarországi kapcsolatokat fenntartó Bokor Ferenc kántortanító és társai elleni perben, akiket „a köztársaság elleni bűncselekmény” és a népi demokratikus rendszer megdöntésének előkészítésével, ill. államtitkok elárulásával vádolnak. Az ún. csehszlovákiai magyar Mindszenty-perben, amelyben összesen 32 személy, köztük 20 római katolikus pap és 4 református lelkész ellen emeltek vádat, Arany A. László nyelvészt, egyetemi tanárt, a szervezet vezetőjét 8 év, Hentz Zoltán főiskolai hallgatót, Hajdú László gépészmérnököt, Varró István egyetemi hallgatót, Krausz Zoltán filmrendezőt és Restály Mihály katolikus lelkészt 6 év, Mészáros Gyula katolikus káplánt, Lipcsey Gyula főiskolai hallgatót és Bokor Ferenc katolikus kántortanítót 5 év, Vízváry László református lelkészt 2 év fegyházbüntetésre ítélik, a többi 22 vádlottat felmentik a vád alól.

1 találat