Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Oldal 14 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 12 13 14 15 16 108
108 találat

1991. március 15. : Pozsonyban hivatalos találkozóra kerül sor az FMK és az MKDM küldöttsége között. A tárgyalófelek leszögezik, hogy a magyar kisebbségnek Csehszlovákia megőrzése felel meg leginkább, s a tagköztársaságok jogkörének bővítésével együtt kell, hogy járjon a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogbiztonságának megszilárdítása. Az Együttélés Intéző Bizottsága a készülő földtörvénnyel kapcsolatban leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak vissza kellene kapnia a vagyonát, „tehát azoknak is, akiktől mezőgazdasági birtokukat az igazságtalanul kimondott kollektív bűnösség elve alapján vették el”. Pozsonyban Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében átadják a korábban a magyar főkonzulátus épületében működött Magyar Kulturális Központ székházát. Igazgatója Honti László. Dunaszerdahelyen megalakul a Csallóközi Értelmiségi Fórum. Elnökévé Hulkó Gábort, alelnökévé Ambrovics Ferencet, szervezőtitkárává Huszár Lászlót választják.

1991. március 3. : Népszámlálást tartanak Csehszlovákiában. A kérdőívek - a korábbi gyakorlattól eltérően - a nyelvtörvény következtében csak szlovák nyelvűek. Az ország összlakossága 15 576 550 fő, ezen belül Szlovákia lakossága 5 274 335 fő, akik közül 4 519 328 vallja magát szlovák, 567 296 magyar, 75 802 roma, 59 326 cseh, morva és sziléziai, 30 478 ruszin és ukrán, 5414 német, 2659 pedig lengyel nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségű lakosság száma az 1980-as népszámlálás óta csupán 7806 fővel, a demográfiai előrejelzéseknél 11 ezer fővel kevesebbel növekszik, az összlakosságon belüli részaránya pedig 11,2%-ról 10,8%-ra csökken. A magyar nemzetiségűek aránya 432 községben, ill. 2 járásban - a Dunaszerdahelyi (87,2%) és Komáromi járásban (72,2%) - haladja meg az összlakosság 50%-át. A csehszlovák népszámlálások során másodszor kérdeznek rá a lakosság anyanyelvére is: Szlovákiában 608 221 fő, az összlakosság 11,5%-a vallja magát magyar anyanyelvűnek. 1950 óta első ízben mérik fel a megszámláltak felekezeti hovatartozását: a magyar lakosság 64,9%-a (368 416 fő) római katolikus, 11,4%-a (64 533 fő) református, 2,2%-a (12 310 fő) evangélikus, 1,2%-a (6764 fő) görög katolikus vallású, 6,6%-a (37 247 fő) felekezeten kívüli. A cseh országrészekben élő magyar nemzetiségűek száma 19 932, a magyar anyanyelvűeké 20 206.

1991. február 23. : Losoncon tartja alakuló közgyűlését a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség. Elnökévé Takács Andrást, alelnökévé Lovász Attilát, ügyvezető titkárává Péder Zsoltot választják. Prágában a Polgári Fórum rendkívüli közgyűlésén megegyezés születik a PF kettéválásáról, ill. a Polgári Demokrata Párt és a Polgári Mozgalom létrehozásáról. Budapesten megalakul a Pázmány Péter Alapítvány. Célja a Szlovákiában élő magyar származású és anyanyelvű, valamint a nem magyar származású, de a magyar nyelvet ismerő katolikus papnövendékek teológiai tanulmányainak biztosítása a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Egyetemen.

1991. február 20. : A Szövetségi Gyűlés a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló ún. kárpótlási törvényvitájában elutasítja a magyar képviselők által előterjesztett módosító javaslatokat, hogy a törvény hatálya ne álljon meg 1948. február 25-nél, ill. a német és magyar nemzetiségű személyektől elkobzott vagyon rendezését külön törvény szabályozza. Csupán a Batta István által előterjesztett indítványt sikerül elfogadtatni, miszerint a törvényből maradjon ki az 5/1945. sz. elnöki dekrétumra való hivatkozás, a szavazás során azonban a törvényjavaslat a Nemzetek Kamarája szlovák részében nem kapja meg a kellő számú szavazatot. A Csallóközi Városok és Falvak Társulása Václav Havel köztársasági elnökhöz, František Mikloško SZNT-elnökhöz és Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnökhöz intézett petíciójában követeli a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének azonnali leállítását, a csehszlovák-magyar államközi egyezmény érvénytelenítését és az építkezési terület rekultiválását. Az FMK kétnapos tárgyalásokat követően koalíciós egyezményt ír alá a NYEE-vel, a KDM-mel és a DP-vel, amely értelmében önálló politikai szubjektumként csatlakozik a szlovák kormánykoalícióhoz.

1991. február 19. : Miután a Dunaszerdahelyi járásban a nyelvtörvényre hivatkozva megkezdték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, Bauer Edit és Paulicky Péter képviselők az SZNT ülésén interpellációval fordulnak Ladislav Pittner belügyminiszterhez az ügyben. A szövetségi Külügyminisztérium nemzetiségi kerekasztalt szervez Prágában a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság helyzetéről. A szlovákiai magyar mozgalmakat Gémesi Károly, Gyurovszky László, A. Nagy László, Batta István, Miklós István és Végh László képviseli. Az FMK vezetése Prágában Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettessel tárgyal a kárpótlási törvényről. Rychetský szerint az 1948 előtti kárpótlás ellentmondana a törvény filozófiájának, s a magyar kisebbség sérelmeit az SZNT-nek kellene orvosolnia.

1 12 13 14 15 16 108
108 találat