Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1991. február 16.

A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Dunaszerdahelyen – zárt ajtók mögött – ülésező III. országos közgyűlése leváltja tisztségéből Rajczy László főtitkárt, a 7 tagú Elnökséget 9 tagúra bővíti, a mozgalom vezetőségét bíráló és az Együttéléssel való szorosabb együttműködést szorgalmazó csoport azonban -miután a kassai küldöttek részvételét a közgyűlésen a vezetőség megakadályozza – kisebbségben marad. Az MKDM elnökévé Bugár Bélát, tiszteletbeli elnökévé Janics Kálmánt, alelnökévé Farkas Pált választják; a mozgalom „főtanácsosa” Püspöki Nagy Péter.

Třinecben az Együttélés csehországi konferenciáján Stanislaw Gawlik vezetésével megalakul a mozgalom csehországi regionális tanácsa.

Hibát talált?

Üzenőfal