Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4
113 találat

1948. december 20. : Véget ér a csehszlovák-magyar lakosságcsere, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Magyarországra. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság adatai szerint Csehszlovákiából a lakosságcsere keretén belül, ill. azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyart telepítettek át vagy települt át Magyarországra, Magyarországról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába; a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215. A szlovákiai magyar nyelvterület népcsere által leginkább sújtott régiói a Felső-Csallóköz, a Mátyusföld, a Garam mente és Gömör egyes települései voltak. A Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságában Vladimír Clementis külügyminiszter bejelenti, hogy miután a korábban ellenséges Magyarországból „baráti ország” lett, a Csehszlovákiában és Magyarországon egyaránt bekövetkezett politikai fejlemények jó kiindulási alapot teremtenek a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez, s többé már semmi nem áll útjában a már amúgy is jó gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének. A Magyar Bizottság a szlovák pártvezetés elé terjeszti a magyar kulturális szövetség, egy magyar nőszövetség s a csehszlovák ifjúsági szövetségen belüli magyar helyi csoportok létrehozására vonatkozó javaslatait.

1948. november 12. : Az SZLKP KB Politikai Titkársága jóváhagyja a magyaroknak a pártba való felvételét szabályozó irányelveket, a magyarsággal kapcsolatos párthatározatok végrehajtására pedig - a KB segéd- és tanácsadó szerveként - egy ún. Magyar Bizottságot hoz létre. Elnökévé Daniel Okáli belügyi megbízottat, titkárává Fábry István pártmunkást, további tagjaivá Lőrincz Gyula festőművészt, Major Istvánt, a Pravda Kiadóvállalat igazgatóját, Kugler János földművest és Rabay Ferenc pártmunkást nevezi ki. A bizottság első feladataként egy magyar nyelvű pártlap kiadására vonatkozó javaslat kidolgozására kap megbízást. A Belügyi Megbízotti Hivatal a járási nemzeti bizottságokhoz és közigazgatási bizottságokhoz intézett körlevelében szabályozza a Csehországba deportált magyarok hazatérését. A körlevél szerint elsősorban a szlovák bizalmiak érdekeit kell szem előtt tartani, ezért saját vagyonába csak azt a deportáltat lehet viszszahelyezni, aki vagyonát még nem utalták ki a bizalmiaknak. Azokat a deportáltakat, akik vagyonát elkobozták, a földreform céljaira fenntartott más birtokon kell elhelyezni.

1948. október 25. : A Nemzetgyűlés elfogadja a 245/1948. sz. törvényt „a magyar nemzetiségű személyek állampolgárságáról”, amely lehetővé teszi, hogy azok a magyarok, akik 1938. november l-jén csehszlovák állampolgárok voltak, lakóhelyük a Csehszlovák Köztársaság területén van és nem külföldi állampolgárok, visszakapják csehszlovák állampolgárságukat, amennyiben a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül hűségesküt tesznek a Csehszlovák Köztársaságra. Nem kaphatják meg az állampolgárságot többek között azok, akik „súlyosan vétettek a Csehszlovák Köztársaság vagy népi demokratikus rendszere ellen” és akiket a lakosságcsere-egyezmény alapján magyarországi áttelepítésre jelöltek. Az SZNT után a Nemzetgyűlés is törvényt hoz a kényszermunkatáborokról. A 247/1948. sz. törvény szerint a táborokba azokat a rendes börtönbüntetésüket letöltött személyeket küldhetik, akik „veszélyeztetik a népi demokratikus rendszer építését”, elsősorban pedig az október 6-i 231/1948. sz. törvény alapján elítélteket.

1 2 3 4
113 találat