Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1948. szeptember 30.

A csehszlovák kormány ülésén pozitív döntés születik a magyar kisebbség helyzetének rendezése céljából a pártvezetés által előterjesztett javaslatokról. Szintén hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy meg kell akadályozni a reszlovakizáltak visszatérését a magyarság soraiba, s el kell érni, hogy asszimilációjuk a legnagyobb mértékű legyen.

Az SZLKP KB Politikai Titkársága egy magyar nemzetiségű tagokból (Major István, Lőrincz Gyula, Fábry István, Rabay Ferenc és Réthy István) álló bizottságot hoz létre a csehszlovák állampolgárságukat vissza nem kapó magyarok jegyzékének felülvizsgálására. (A bizottság a még augusztusban összeállított s 4761 nevet tartalmazó jegyzéket október folyamán ellenőrzi, s 3010-ben állapítja meg azoknak a magyar családoknak a számát, amelyek nem kaphatják meg az állampolgárságot.)

Hibát talált?

Üzenőfal