Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 71 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 69 70 71 72 73 77
77 találat

1949. március 5. : Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a Csemadok. Az alakuló közgyűlés - amelyen a kommunista párt, a kormány, a Megbízottak Testülete és a tömegszervezetek képviselői is megjelennek - ünnepi szónokai: Ondrej Pavlík, Lőrincz Gyula és Major István egyaránt hangsúlyozzák, hogy a szervezet nem párt, hanem kulturális egyesület lesz, legfontosabb feladataiként pedig a párt politikájának a magyar lakosság körében való népszerűsítését és a szocialista kultúra anyanyelvű terjesztését jelölik meg. Az egyesület élére háromévi időtartamra megválasztott Központi Bizottság elnökévé Lőrincz Gyulát, első alelnökévé Kugler Jánost, második alelnökévé Egri Viktort, központi titkárává Fellegi Istvánt, a központi titkár helyettesévé Wetzler Dórát választják, Fábry Zoltán örökös díszelnök lesz.

1949. február 5. : Az SZLKP KB Elnökségének ülésén, miközben többen bírálják a Magyar Bizottságot, amiért a párt önálló magyar szekciójaként próbál fellépni, valamint az Új Szót is, amiért az engedélyezett 50 ezres helyett 90 ezres példányszámban jelenik meg, s túl sokat foglalkozik Magyarországgal, 12 pontból álló határozatot fogadnak el „a magyar nemzetiségű személyek egyenjogúsításának némely kérdéseiről”. Ezek elrendelik többek között a Magyar Bizottság hatáskörének pontos körülhatárolását, az Új Szó átalakítását napilappá és irányvonalának megváltoztatását, a magyarok beszervezését a Szlovák Ifjúsági Szövetségbe, a Szlovák Nőszövetségbe, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomba és a földművesszövetkezetekbe, s kimondják a magyar kultúregyesület mielőbbi létrehozásának szükségességét. Elrendelik az állampolgárságukat vissza nem kapó magyarok vagyonának elkobzását, lemondanak a tanítók Csehszlovákia és Magyarország között tervezett cseréjéről, s hangsúlyozzák, hogy az iskolaügyben „olyan politikát kell folytatni, amelynek végeredményben az asszimilációhoz kell vezetnie”.

1948. december 20. : Véget ér a csehszlovák-magyar lakosságcsere, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Magyarországra. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság adatai szerint Csehszlovákiából a lakosságcsere keretén belül, ill. azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyart telepítettek át vagy települt át Magyarországra, Magyarországról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába; a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215. A szlovákiai magyar nyelvterület népcsere által leginkább sújtott régiói a Felső-Csallóköz, a Mátyusföld, a Garam mente és Gömör egyes települései voltak. A Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságában Vladimír Clementis külügyminiszter bejelenti, hogy miután a korábban ellenséges Magyarországból „baráti ország” lett, a Csehszlovákiában és Magyarországon egyaránt bekövetkezett politikai fejlemények jó kiindulási alapot teremtenek a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez, s többé már semmi nem áll útjában a már amúgy is jó gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének. A Magyar Bizottság a szlovák pártvezetés elé terjeszti a magyar kulturális szövetség, egy magyar nőszövetség s a csehszlovák ifjúsági szövetségen belüli magyar helyi csoportok létrehozására vonatkozó javaslatait.

1948. július 13. : Az SZLKP KB Politikai Titkársága szintén jóváhagyja a magyarkérdés rendezésére kidogozott javaslatokat, elrendeli a magyarok pártba való felvételét szabályozó irányelvek kidolgozását; a párt területi titkárságait megbízza az aktivizálandó „régi magyar kommunisták” jegyzékének összeállításával, s elhatározza egy bizottság felállítását, amelynek feladata lesz többek között a magyar kulturális szervezet létrehozására, a magyar sajtótermékek megjelentetésére és a magyar ifjúság felkarolására vonatkozó javaslatok előkészítése. A békeszerződés értelmében Csehszlovákiához csatolt három község: Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár lakossága megkapja a csehszlovák állampolgárságot. Az állampolgársági bizonyítványok átadására ünnepi keretek között Daniel Okáli belügyi megbízott jelenlétében kerül sor.

1 69 70 71 72 73 77
77 találat