Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1962. április 14-15.

Pozsonyban tartja VIII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 507, taglétszáma 34 900), amely kiemelten foglalkozik a magyar fiatalság felsőoktatási képzésével, a magyar iskolahálózattal, s a közgyűlési határozatban is új elemként jelenik meg a szlovákiai magyar ifjúság egyetemi képzésének, az anyanyelvápolás és a honismereti körök megszervezésének szorgalmazása. Az 56 tagú új KB elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Szabó Rezsőt, titkárává Varga Jánost választják, a KB Elnökségébe bekerül még többek között Balázs Béla, Dobos László, Egri Viktor, Fábry István, Szabó Béla, Sziegl Ferenc, Tolvaj Bertalan és Vadkerty Katalin.

Hibát talált?

Üzenőfal