Kerekes György
(* 1870. ápr. 3. Nyíregyháza [Mo.], † 1947. febr. 22. Kassa) Történetíró, gazdaságtörténész. A homonnai kereskedelmi iskola tanára, majd igazgatója, később a kassai kereskedelmi iskola, ill. jogakadémia tanára volt; 1920–1930 között a Közérdek szerkesztője. Tankönyveket is írt. – Fm. A Felvidék ipara és kereskedelme...megnyit →
(* 1870. ápr. 3. Nyíregyháza [Mo.], † 1947. febr. 22. Kassa) Történetíró, gazdaságtörténész. A homonnai kereskedelmi iskola tanára, majd igazgatója, később a kassai kereskedelmi iskola, ill. jogakadémia tanára volt; 1920–1930 között a Közérdek szerkesztője. Tankönyveket is írt. – Fm. A Felvidék ipara és kereskedelme...megnyit →
Részletek
(* 1870. ápr. 3. Nyíregyháza [Mo.], † 1947. febr. 22. Kassa) Történetíró, gazdaságtörténész. A homonnai kereskedelmi iskola tanára, majd igazgatója, később a kassai kereskedelmi iskola, ill. jogakadémia tanára volt; 1920–1930 között a Közérdek szerkesztője. Tankönyveket is írt. – Fm. A Felvidék ipara és kereskedelme az elmúlt 50 esztendőben (1941); Bethlen Gábor fejedelem Kassán (1943).
Kerekgede (Hodejovec)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Gortva-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 365, ebből 363 (99,5%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 199, ebből 99 (49,8%) szlovák, 89 (44,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 94 (47,2%) magyar, 92...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Gortva-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 365, ebből 363 (99,5%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 199, ebből 99 (49,8%) szlovák, 89 (44,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 94 (47,2%) magyar, 92...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Gortva-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 365, ebből 363 (99,5%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 199, ebből 99 (49,8%) szlovák, 89 (44,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 94 (47,2%) magyar, 92 (46,2%) szlovák. V: [2011] – 153 r. k., 6 ref., 1 gör. kat., 1 ev. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Márton-) temploma 1737-ben épült barokk stílusban, 1836-ban klasszicista stílusban alakították át.
Kerészmogyorós; Mokcsamogyorós (Krišovská Liesková)
1960-ban Mokcsakerész és Ungmogyorós egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [2011] – 903, ebből 733 (81,2%) magyar, 103 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 780 (86,4%) magyar, 74 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 508...megnyit →
1960-ban Mokcsakerész és Ungmogyorós egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [2011] – 903, ebből 733 (81,2%) magyar, 103 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 780 (86,4%) magyar, 74 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 508...megnyit →
Részletek
1960-ban Mokcsakerész és Ungmogyorós egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [2011] – 903, ebből 733 (81,2%) magyar, 103 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 780 (86,4%) magyar, 74 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 508 ref., 236 r. k., 75 gör. kat., 1 ev. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Keresztényszocialista Diákok Szabad Szervezete
A csehszl.-i magyar értelmiségi ifjúsági mozgalom első próbálkozása volt a szervezeti életre. 1918 okt.-től Kassán (Urr György), Eperjesen (Takács István), Léván (Féja Géza) és Pozsonyban (Floch István) szerveződött, elveit és követeléseit a Szózat Szlovenszkó Diákságához c. röpiratában tette közzé. Egyebek között követelte minden nemzetiség...megnyit →
A csehszl.-i magyar értelmiségi ifjúsági mozgalom első próbálkozása volt a szervezeti életre. 1918 okt.-től Kassán (Urr György), Eperjesen (Takács István), Léván (Féja Géza) és Pozsonyban (Floch István) szerveződött, elveit és követeléseit a Szózat Szlovenszkó Diákságához c. röpiratában tette közzé. Egyebek között követelte minden nemzetiség...megnyit →
Részletek
A csehszl.-i magyar értelmiségi ifjúsági mozgalom első próbálkozása volt a szervezeti életre. 1918 okt.-től Kassán (Urr György), Eperjesen (Takács István), Léván (Féja Géza) és Pozsonyban (Floch István) szerveződött, elveit és követeléseit a Szózat Szlovenszkó Diákságához c. röpiratában tette közzé. Egyebek között követelte minden nemzetiség számára az anyanyelvű közép- és szakiskolákat, a pozsonyi egyetemen a magyar hallgatók részére minden fakultáson a magyar nyelvű oktatást, Prágában pedig magyar nyelvi és irodalmi tanszék felállítását. Működését a csehszl. hatóságok betiltották, s pótlására alakult meg Pozsonyban a Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége (MIPSZ). – Ir. Sinkó Ferenc: A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei Trianon után (Regio, 1990/2).
Keresztes Pál
Részletek
(* 1893. nov. 8. Komárom, † 1970. máj. 2. Komárom) Tanár, tankönyvíró. Magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten; Komáromban, Érsekújvárott, Kassán és Ipolyságon tanított. Népszerű gimnáziumi magyar irodalom tankönyvek szerzője.
Kersék János
(1869. júl. 12. Léva, † 1927. febr. 7. Léva) Szerkesztő, költő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Léván élt, s ügyvédi hivatása mellett 1885-től a Bars c. megyei hetilap munkatársa, 1914-től felelős szerkesztője volt. Itt jelentek meg első versei, karcolatai, publicisztikai írásai. – Fm. Hegedűs...megnyit →
(1869. júl. 12. Léva, † 1927. febr. 7. Léva) Szerkesztő, költő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Léván élt, s ügyvédi hivatása mellett 1885-től a Bars c. megyei hetilap munkatársa, 1914-től felelős szerkesztője volt. Itt jelentek meg első versei, karcolatai, publicisztikai írásai. – Fm. Hegedűs...megnyit →
Részletek
(1869. júl. 12. Léva, † 1927. febr. 7. Léva) Szerkesztő, költő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Léván élt, s ügyvédi hivatása mellett 1885-től a Bars c. megyei hetilap munkatársa, 1914-től felelős szerkesztője volt. Itt jelentek meg első versei, karcolatai, publicisztikai írásai. – Fm. Hegedűs énekek (v., 1911); Az arany-erdőből kifelé (v., 1912); Muzsikálnak (v., 1913); Kis színművek és jelenetek (1923); Alomország (mesejáték, 1924); Szirmaiék (színmű, 1924); Templomcsend (v., 1925). – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Csontos Vilmos: Gyalogút (1972).
Keserű József
(* 1975. ápr. 13. Komárom) Kritikus, irodalomtörténész. Komáromban érettségizett (1993). 1998-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv–filozófia szakán (2003). Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált (2004). A Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium (2004) tanára, majd a Selye János Egyetem oktatója (2005). – Kutatóként...megnyit →
(* 1975. ápr. 13. Komárom) Kritikus, irodalomtörténész. Komáromban érettségizett (1993). 1998-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv–filozófia szakán (2003). Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált (2004). A Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium (2004) tanára, majd a Selye János Egyetem oktatója (2005). – Kutatóként...megnyit →
Részletek
Keserű József (csa)
(* 1975. ápr. 13. Komárom) Kritikus, irodalomtörténész. Komáromban érettségizett (1993). 1998-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv–filozófia szakán (2003). Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált (2004). A Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium (2004) tanára, majd a Selye János Egyetem oktatója (2005). – Kutatóként a kortárs irodalommal, a széppróza narratív struktúráival, prózapoétikai kérdésekkel foglalkozik. – A Sambucus Irodalomtudományi Társaság alapító tagja (2001). Kritikái, tanulmányai a Kalligram, a Jelenkor, a Prae, az Alföld, az Os, az Új Forrás és a Literatura hasábjain jelentek meg. Tanulmánnyal szerepelt a Kor/szak/határok c. antológiában, ill. a Somorjai disputa 1. c. kiadványban (2003). 2006-tól tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának. – Fm. Kor/szak/határok (szerk., Benyovszky Krisztiánnal, 2002), Mindez így (tan., 2009); Az össze nem függő parkok (tan., 2011).
Keserű József (csa)Késmárk (Kežmarok; Käsmark)
Részletek
Késmárk – vár (GJ)
Város és járási székhely a Szepesi-medence ÉK-i részén, a Magas-Tátra és a Lőcsei-hegység között, a Poprád folyó völgyében, Poprádtól ÉK-re. L: [1921] – 6466, ebből 2507 (38,8%) szlovák, 2449 (37,9%) német, 930 (14,4%) zsidó, 280 (4,3%) magyar; [2011] – 16 832, ebből 14 261 (84,7%) szlovák, 202 (1,2%) roma, 102 (0,6%) cseh és morva, 61 (0,4%) német, 23 (0,1%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 14 185 (84,3%) szlovák, 192 (1,1%) roma, 108 (0,6%) cseh, 64 (0,4%) német, 32 (0,2%) magyar. V: [2011] – 11 202 r. k., 674 ev., 442 gör. kat., 28 ref., 1 (0,01%) izr. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz.-ban. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, 1380-tól szabad királyi városi, 1876-tól rendezett tanácsú városi címmel rendelkezett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig, majd 1996 óta járási székhely. Zsidó lakosságát a második vh. idején koncentrációs táborokba deportálták, német lakosságát a háború után kitelepítették Németországba. – Egyik legjelentősebb műemléke a 14–15. sz.-ban késő gótikus stílusban emelt, majd 1596–1601 között reneszánsz stílusban átépített Thököly-vár, amely jelenleg az 1928-ban alapított Városi Múzeumnak ad helyet. R. k. (Szt. Kereszt-) plébániatemploma 1444–98 között gótikus stílusban épült, a 16. sz. végén reneszánsz stílusban alakították át; a templom melletti pártázatos harangtorony 1586–91 közötti reneszánsz építmény. Az 1541–53 között reneszánsz stílusban emelt városházát később copf stílusban építették át, a barokk r. k. (Szűz Mária-) templomot 1654-ben, ev. fatemplomát 1687–1717 között, eklektikus stílusú új ev. templomát 1879–92 között emelték. Ebben a templomban kapott helyet a törökországi Izmirből 1906-ban hazahozott Thököly Imre fejedelem mauzóleuma.Iparágai közül a textil-, élelmiszer-, építőanyag- és bútoripar számottevő. Jelentős turisztikai központ, a magas-tátrai turizmus egyik kiindulási helye. 1920–45 között itt volt az 1873-ban alapított, s 1884-ig ~on székelő első magyarországi turistaegyesület, a Magyarországi Kárpát Egyesület hagyományaira építő német Karpathenverein központja. – 1974–92 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Leibic (Ľubica), 1974–95 között Kisszalók (Malý Slavkov).
Késmárk – evangélikus fatemplom (GJ)Keszegfalva (Kameničná)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i peremén, a Vág-Duna jobb partján, Komáromtól ÉNy-ra. L: [1921] – 2377, ebből 2313 (97,3%) magyar, 55 (2,3%) szlovák; [2011] – 1929, ebből 1334 (69,2%) magyar, 407 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1493 (77,4%) magyar, 251 (13,0%) szlovák. V: [2011] – 1283 r. k., 112 ref., 35 ev., 2 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1968-ban itt rendezték meg a IV. Nyári Ifjúsági Találkozót. R. k. (Szt. Vendel-) temploma 1755-ben barokk stílusban épült, 1870-ben neoklasszicista stílusban alakították át. A határának É-i részén található Kissziget értékes vízimadarai miatt 1952 óta 11,6 ha-on természetvédelmi terület. Határának egykor a Vág-Duna bal partjára is átnyúló részét 1969-ben az újonnan létrehozott Vágfüzeshez csatolták. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Lőrincz Gyula Alapiskola Keszegfalva) rendelkezett.
Keszeli Ferenc
(* 1947. ápr. 14. Pozsony) Költő, író, publicista, műfordító. Vágkirályfán járt általános iskolába. A gimnáziumot Galántán, Párkányban és Pozsonyban végezte. 1964-től újságíró különböző lapoknál: 1964–65 között a Győzelmes út – galántai járási lap magyar kiadásának szerkesztője; 1965-től a Hét szerkesztő-riportere; 1967–68-ban szabadfoglalkozású riporter; 1968–1976-ban az...megnyit →
(* 1947. ápr. 14. Pozsony) Költő, író, publicista, műfordító. Vágkirályfán járt általános iskolába. A gimnáziumot Galántán, Párkányban és Pozsonyban végezte. 1964-től újságíró különböző lapoknál: 1964–65 között a Győzelmes út – galántai járási lap magyar kiadásának szerkesztője; 1965-től a Hét szerkesztő-riportere; 1967–68-ban szabadfoglalkozású riporter; 1968–1976-ban az...megnyit →
Részletek
Keszeli Ferenc (FI)
(* 1947. ápr. 14. Pozsony) Költő, író, publicista, műfordító. Vágkirályfán járt általános iskolába. A gimnáziumot Galántán, Párkányban és Pozsonyban végezte. 1964-től újságíró különböző lapoknál: 1964–65 között a Győzelmes út – galántai járási lap magyar kiadásának szerkesztője; 1965-től a Hét szerkesztő-riportere; 1967–68-ban szabadfoglalkozású riporter; 1968–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztő-riportere; 1976–1990 között a Hét munkatársa; 1990-től a lap megszűnéséig a Nap főmunkatársa. 1990-től 2008-ig a Magyar Távirati Iroda szlovákiai munkatársa (közben, 1989–1992 között a pozsonyi Magyar Kulturális Központban dolgozott). Versei, novellái, gyermekversei és meséi mellett ismertek művelődéstörténeti, ill. képzőművészeti tárgyú írásai. Cseh és szlovák nyelvből fordít. 2001-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, 2002-ben Táncsics Mihály-díjat kapott. Somorján él. – Fm. Ostromlétra (v., 1972); Kajla Fülöp kalandjai (mesék, 1986); Hókuszpókusz (gyermekv., 1987); Zátony a bárkán (v., 1988); Szóhancúr (gyermekv., 1990); Furafalvi kajlaságok (gyermekv. és mesék, 2000); Anno… (képeskönyv Pozsonyról, 2004); Génregény (v., 2006); A provincia kupolája (v., 2006). – Ir. Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Zalabai Zsigmond: Verstörténés (1995); Komáromy Sándor: Költők és művek a XX. század magyar gyermeklírájából (1998); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 II. (2001); Duba Gyula: Gondok emléke – emlékek gondja (2007).
Keszölcés (Kyselica)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna bal partján, Somorjától DK-re. L: [1921] – 240, ebből 238 (99,2%) magyar; [2011] – 151, ebből 114 (75,5%) magyar, 24 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 115 (76,2%) magyar, 23 (15,2%) szlovák. V: [2011] – 128 r. k., 3 ref. – R. k. (Szt. Rozália-) temploma 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A trianoni békeszerződést követően Mo.-on maradt Sérfenyősziget nevű Duna jobb parti határrésze 1921-ben önálló községgé alakult. ~ 1940–88 között Vajkához, 1989–93 között Nagyszarvához tartozott.
Kétfegyvernek; Fegyvernek (Zbrojníky)
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V:...megnyit →
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V: [2011] – 265 r. k., 89 ev., 59 ref. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Kétkeresztúr; Keresztúr (Nové Hony)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak jobb oldali mellékvölgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 280, ebből 140 (50,0%) magyar, 130 (46,4%) szlovák; [2011] – 186, ebből 157 (84,4%) szlovák, 22 (11,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 144 (77,4%) szlovák, 36...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak jobb oldali mellékvölgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 280, ebből 140 (50,0%) magyar, 130 (46,4%) szlovák; [2011] – 186, ebből 157 (84,4%) szlovák, 22 (11,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 144 (77,4%) szlovák, 36...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak jobb oldali mellékvölgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 280, ebből 140 (50,0%) magyar, 130 (46,4%) szlovák; [2011] – 186, ebből 157 (84,4%) szlovák, 22 (11,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 144 (77,4%) szlovák, 36 (19,4%) magyar. V: [2011] – 122 r. k., 22 ev., 6 ref. – A Szakall-kúria 1870-ben, ev. temploma 1886-ban épült neoklasszicista stílusban.
Kéve
Ifjúsági lap (Pozsony, 1937 jan.–1938 szept.). A csehszlovákiai ifjúsági népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként jelent meg. Írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű politikai tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta....megnyit →
Ifjúsági lap (Pozsony, 1937 jan.–1938 szept.). A csehszlovákiai ifjúsági népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként jelent meg. Írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű politikai tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta....megnyit →
Részletek
Ifjúsági lap (Pozsony, 1937 jan.–1938 szept.). A csehszlovákiai ifjúsági népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként jelent meg. Írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű politikai tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta. A spanyol polgárháború eseményeinek is folyamatos figyelmet szentelt, és kottával együtt közölte a Les Companias de Acero c. spanyol indulót. – Szerk. Keleti Ferenc.
Khín Antal
(* 1884. ápr. 18. Vajka, † 1973. nov. 26. Budapest [Mo.]) Tanár, népismereti író, muzeológus. 1908-ban Budapesten szerzett tanári oklevelével Znióváralján, Stubnyafürdőn, Pozsonyban, majd Somorján tanított. Ez utóbbi helyen többedmagával létrehozta a Csallóközi Múzeumot (1928), amelynek 1940-ig igazgatója volt. Később a lévai tanítóképző igazgatója...megnyit →
(* 1884. ápr. 18. Vajka, † 1973. nov. 26. Budapest [Mo.]) Tanár, népismereti író, muzeológus. 1908-ban Budapesten szerzett tanári oklevelével Znióváralján, Stubnyafürdőn, Pozsonyban, majd Somorján tanított. Ez utóbbi helyen többedmagával létrehozta a Csallóközi Múzeumot (1928), amelynek 1940-ig igazgatója volt. Később a lévai tanítóképző igazgatója...megnyit →
Részletek
(* 1884. ápr. 18. Vajka, † 1973. nov. 26. Budapest [Mo.]) Tanár, népismereti író, muzeológus. 1908-ban Budapesten szerzett tanári oklevelével Znióváralján, Stubnyafürdőn, Pozsonyban, majd Somorján tanított. Ez utóbbi helyen többedmagával létrehozta a Csallóközi Múzeumot (1928), amelynek 1940-ig igazgatója volt. Később a lévai tanítóképző igazgatója lett. 1945 után Budapesten élt, nyugdíjazásáig a Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa volt. Elsősorban a Csallóköz népéletét kutatta, főleg az ún. ősfoglalkozások (halászat, aranyászat stb.), valamint a néphit- és népszokások vizsgálata terén ért el jelentősebb eredményeket.
Kicsa Katalin
(* 1981. márc. 3. Kassa) Színésznő, díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolát Kassán végezte, majd a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába járt, ahol 1999-ben érettségizett. Tanulmányait a pozsonyi Színművészeti Főiskolán folytatta, ahol 2008-ban díszlet- és jelmeztervezés, valamint teatrológia szakon szerzett diplomát. Tanulmányai alatt is készített díszlet- és...megnyit →
(* 1981. márc. 3. Kassa) Színésznő, díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolát Kassán végezte, majd a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába járt, ahol 1999-ben érettségizett. Tanulmányait a pozsonyi Színművészeti Főiskolán folytatta, ahol 2008-ban díszlet- és jelmeztervezés, valamint teatrológia szakon szerzett diplomát. Tanulmányai alatt is készített díszlet- és...megnyit →
Részletek
Kicsa Katalin (TSZA)
(* 1981. márc. 3. Kassa) Színésznő, díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolát Kassán végezte, majd a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába járt, ahol 1999-ben érettségizett. Tanulmányait a pozsonyi Színművészeti Főiskolán folytatta, ahol 2008-ban díszlet- és jelmeztervezés, valamint teatrológia szakon szerzett diplomát. Tanulmányai alatt is készített díszlet- és jelmezterveket. Díszlet- és jelmeztervezéssel foglalkozott a Kassai Állami Színházban, az eperjesi Alexander Duchnovič Színházban, majd színészi feladatai mellett a Kassai Thália Színházban is. Színészként játszott a pozsonyi STOKA Színházban. 2008-ban színművésznek szerződött a Kassai Thália Színház társulatához. – Főbb színházi szerepei: 3. lány (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Robinson (Presser Gábor–Horváth Péter– Sztevanovity Dusán: A padlás); Claire Linakette (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Pincérlány (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Zora (Bertolt Brecht: Koldusopera); Clair Ganz (Neil Simon: Pletykák). – Díszlet és jelmez: Murray Schisgal: Szerelem, ó! (díszlet és jelmez), 2009; Molnár Ferenc: Az ördög (jelmez), 2009; Dés László–Nemes István: Valahol Európában (díszlet, jelmez), 2010. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Kicsi Hang
Verséneklő együttes (Galánta, 2000). Az együttes tagjai által megzenésített versek gitárra, egy másik kísérőhangszerre és énekhangra készülnek. A kétfős együttes tagjai, Borbély Katalin és Menyhárt József, megalakulásuktól fogva számos hazai és külföldi meghívásnak tettek eleget. Önálló koncerteket is adnak. Az együttesnek eddig nyolc hanghordozója jelent...megnyit →
Verséneklő együttes (Galánta, 2000). Az együttes tagjai által megzenésített versek gitárra, egy másik kísérőhangszerre és énekhangra készülnek. A kétfős együttes tagjai, Borbély Katalin és Menyhárt József, megalakulásuktól fogva számos hazai és külföldi meghívásnak tettek eleget. Önálló koncerteket is adnak. Az együttesnek eddig nyolc hanghordozója jelent...megnyit →
Részletek
Kicsi Hang (FI)
Verséneklő együttes (Galánta, 2000). Az együttes tagjai által megzenésített versek gitárra, egy másik kísérőhangszerre és énekhangra készülnek. A kétfős együttes tagjai, Borbély Katalin és Menyhárt József, megalakulásuktól fogva számos hazai és külföldi meghívásnak tettek eleget. Önálló koncerteket is adnak. Az együttesnek eddig nyolc hanghordozója jelent meg: Egyszerű ez (2003), Ki visz át? (2006), Dúdoló (2008) stb. – Vezető: Menyhárt József.
Kicsind (Malá nad Hronom)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Garam folyó bal partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 697, ebből 681 (97,7%) magyar; [2011] – 394, ebből 349 (88,6%) magyar, 37 (9,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 362 (91,9%) magyar, 23 (5,8%) szlovák. V: [2011] – 365 r. k., 3 ref. – R. k. (Szt. Őrzőangyalok) temploma 1782-ben klasszicista stílusban épült.
Kieselbach Géza
(*1893. ápr. 17. Kassa, † 1965. febr. 05. Kassa) Festő. 1911–1914-ben, majd 1918–1919-ben Münchenben tanult; ezt követően Kassán élt. 1924-ben belépett a Kazinczy Társaságba. Képein szívesen ábrázolt lovakat vagy más háziállatokat, rendszerint napsütötte tájban, fák alatt, vibráló fényben. Életrajzírói kiemelik megfigyelői türelmét, valamint dinamikus...megnyit →
(*1893. ápr. 17. Kassa, † 1965. febr. 05. Kassa) Festő. 1911–1914-ben, majd 1918–1919-ben Münchenben tanult; ezt követően Kassán élt. 1924-ben belépett a Kazinczy Társaságba. Képein szívesen ábrázolt lovakat vagy más háziállatokat, rendszerint napsütötte tájban, fák alatt, vibráló fényben. Életrajzírói kiemelik megfigyelői türelmét, valamint dinamikus...megnyit →
Részletek
Kieselbach Géza (SZM)
(*1893. ápr. 17. Kassa, † 1965. febr. 05. Kassa) Festő. 1911–1914-ben, majd 1918–1919-ben Münchenben tanult; ezt követően Kassán élt. 1924-ben belépett a Kazinczy Társaságba. Képein szívesen ábrázolt lovakat vagy más háziállatokat, rendszerint napsütötte tájban, fák alatt, vibráló fényben. Életrajzírói kiemelik megfigyelői türelmét, valamint dinamikus festésmódját. Fm: Vál. e. k: 1929: Kassa (Halász-Hradil Elemérrel és Jaszusch Antallal); 1952, 1958, 1963, 1980, 1995: Kassa.
Kincső Néptáncegyüttes
Gyermek néptáncegyüttes (Zseliz, 1995). Három korcsoportban foglalkozik gyermekekkel. A legkisebbek az Iciri-piciri Gyermek Néptáncegyüttest, az alapiskolások az Apró Kincső Utánpótlás együttest, a gyermekcsoportból kinőtt fiatalok pedig a Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttest látogatják. Megalakulása óta a hazai mezőny élvonalába tartozik. Sokat szerepel itthon és külföldön is. – Vezető: Juhász...megnyit →
Gyermek néptáncegyüttes (Zseliz, 1995). Három korcsoportban foglalkozik gyermekekkel. A legkisebbek az Iciri-piciri Gyermek Néptáncegyüttest, az alapiskolások az Apró Kincső Utánpótlás együttest, a gyermekcsoportból kinőtt fiatalok pedig a Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttest látogatják. Megalakulása óta a hazai mezőny élvonalába tartozik. Sokat szerepel itthon és külföldön is. – Vezető: Juhász...megnyit →
Részletek
Kincső (I)
Gyermek néptáncegyüttes (Zseliz, 1995). Három korcsoportban foglalkozik gyermekekkel. A legkisebbek az Iciri-piciri Gyermek Néptáncegyüttest, az alapiskolások az Apró Kincső Utánpótlás együttest, a gyermekcsoportból kinőtt fiatalok pedig a Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttest látogatják. Megalakulása óta a hazai mezőny élvonalába tartozik. Sokat szerepel itthon és külföldön is. – Vezető: Juhász Eszter, Juhász Sándor.
Király Dezső
(* 1910. márc. 26. Komárom, † 1975. júl. 27. Budapest [Mo.]) Színész. Az alapiskolát szülővárosában járta ki; 1928-ban Győrben kereskedelmi akadémiát végzett. Később kitanulta az órásmesterséget és aranyművességet. 1942-ben kényszermunkatáborba hurcolták, ahonnan 1944-ben megszökött, s visszatért Komáromba. 1948-tól különböző állami vállalatok alkalmazottja volt. Diákkora...megnyit →
(* 1910. márc. 26. Komárom, † 1975. júl. 27. Budapest [Mo.]) Színész. Az alapiskolát szülővárosában járta ki; 1928-ban Győrben kereskedelmi akadémiát végzett. Később kitanulta az órásmesterséget és aranyművességet. 1942-ben kényszermunkatáborba hurcolták, ahonnan 1944-ben megszökött, s visszatért Komáromba. 1948-tól különböző állami vállalatok alkalmazottja volt. Diákkora...megnyit →
Részletek
Király Dezső (JSZ)
(* 1910. márc. 26. Komárom, † 1975. júl. 27. Budapest [Mo.]) Színész. Az alapiskolát szülővárosában járta ki; 1928-ban Győrben kereskedelmi akadémiát végzett. Később kitanulta az órásmesterséget és aranyművességet. 1942-ben kényszermunkatáborba hurcolták, ahonnan 1944-ben megszökött, s visszatért Komáromba. 1948-tól különböző állami vállalatok alkalmazottja volt. Diákkora óta szerepelt szülővárosa műkedvelő színjátszó csoportjaiban; 1949-ben egyik alapító tagja a Csemadok helyi szervezetének és színjátszó csoportjának; rendezőként is, színészként is fontos szerepet játszott ez utóbbi sikereiben. 1952-ben elsőként vették fel a Magyar Területi Színházhoz, melynek haláláig tagja volt. – Főbb színházi szerepei: Köröm (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Harpagon (Jean-Baptiste Molière: Fösvény); Miller (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Duval (Vítězslav Nezval: Manon Lescaut); Candy (John Steinbeck: Egerek és emberek); Hawthorne (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Mátyás király (Heltai Jenő: A néma levente); Id. Schwarz (Szigligeti Ede: Liliomfi); Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi; Peter Karvaš: Éjféli mise. – Főbb rendezései: Kremničan Karol: Lusta méhecske – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Királyfia (Kráľovianky)
Részletek
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K-re. L: [1921] – 57, ebből 57 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 30 r. k., 27 ref.
Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 184, ebből 180 (97,8%) magyar; [2011] – 1039, ebből 833 (80,2%) magyar, 161 (15,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 889 (85,6%) magyar, 105 (10,1%) szlovák. V: [2011] – 864...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 184, ebből 180 (97,8%) magyar; [2011] – 1039, ebből 833 (80,2%) magyar, 161 (15,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 889 (85,6%) magyar, 105 (10,1%) szlovák. V: [2011] – 864...megnyit →
Részletek
Királyfiakarcsa – parasztház (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 184, ebből 180 (97,8%) magyar; [2011] – 1039, ebből 833 (80,2%) magyar, 161 (15,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 889 (85,6%) magyar, 105 (10,1%) szlovák. V: [2011] – 864 r. k., 23 ref., 2 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepeseket költöztettek. 1987-ben tájháza létesült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Petőfi Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. 1940-ben ~hoz csatolták Erdőhátkarcsát, Etrekarcsát, Kulcsárkarcsát és Solymoskarcsát.
Királyhelmec (Kráľovský Chlmec)
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Nagy-hegy K-i lábánál, Nagykapostól D–DNy-ra. L: [1921] – 2853, ebből 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó, 116 (4,1%) szlovák; [2011] – 7698, ebből 5670 (73,7%) magyar, 1496 (19,4%) szlovák, 304 (3,9%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Nagy-hegy K-i lábánál, Nagykapostól D–DNy-ra. L: [1921] – 2853, ebből 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó, 116 (4,1%) szlovák; [2011] – 7698, ebből 5670 (73,7%) magyar, 1496 (19,4%) szlovák, 304 (3,9%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Királyhelmec – Millenium tér (GJ)
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Nagy-hegy K-i lábánál, Nagykapostól D–DNy-ra. L: [1921] – 2853, ebből 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó, 116 (4,1%) szlovák; [2011] – 7698, ebből 5670 (73,7%) magyar, 1496 (19,4%) szlovák, 304 (3,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 6590 (85,6%) magyar, 821 (10,7%) szlovák, 12 (0,2%) roma. V: [2011] – 3722 r. k., 1853 ref., 933 gör. kat., 201 jehovista, 38 ev., 5 izr. – A középkor óta szőlőtermesztéséről híres mezőváros, 1960-ig járási székhely volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1964-ben kapta vissza. A 18. sz.-tól beköltöző, s népességének közel egynegyedét kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba deportálták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették át, s helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 14. sz.-ban gótikus stílusban épült r. k. (Szentlélek-) templomát 1751–57 között barokkosították, 1785–87-ben emelt ref. templomát 1893-ban neogótikus stílusban alakították át, zsinagógája a 19. sz.-ban, gör. kat. temploma 1996-ban épült. A reneszánsz Lorántffy-kastélyt az egykori Nyáry-kúria helyén I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna építtette a 17. sz. közepén; a Kis-hegy K-i lejtőin a 16. sz. első felében épült Perényi-féle várkastélynak már csak romjai láthatók. A szoborparkot (benne többek között Petőfi Sándor, Szt. István, Szt. Imre és Szt. László szobrával) és a számos köztéri alkotást is magában foglaló Millenium teret 2002-ben adták át. A város a Felső-Bodrogköz kulturális és gazdasági központja. 1983 óta itt rendezik meg a Bodrogközi Irodalmi és Kulturális Napokat, 1990 óta – az 1930–44 között ~en szolgált Mécs László papköltő emlékére – a Mécs László Napokat. 1990-ben jött létre ~en a Ticce Bodrogközi és Ungvidéki Alkotóművészek Társasága, 1991-ben a Mécs László Népfőiskola, 1994-ben a ~i és sárospataki székhelyű Bodrogközi Művelődési Egyesület, 2006-ban pedig a Bodrogközi és Ung-vidéki Múzeum. Az 1950-es években Szövetkezeti Élet címmel járási hetilapja jelent meg, az 1990-es években Bodrogközi Hírnök (1992), Helmeci Mécses (1992) és Helmeci Újság (1995) címmel indultak lapok. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziuma (alapítva 1953-ban), szakmunkásképző középiskolája, valamint leány szakközépiskolája volt. A budapesti Corvinus Egyetemnek az 1990-es évek eleje óta, a komáromi Selye János Egyetemnek 2004 óta működik ~en kihelyezett tagozata. Legjelentősebb ipari létesítménye a varróüzem. A Gyalmos nevű közeli égeres láperdő növényvilágát 1967-ben 13,6 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították. – Ir. Péter Imre – Molnár János (összeáll.): Sedemsto rokov Kráľovského Chlmca. Királyhelmec 700 éve (1969); Bogoly János: Királyhelmec. Királyhelmec és a Felső-Bodrogköz természetrajza és történelme (1992).
Királyhelmec – Petőfi szobra (GJ)
Királyhelmec – a r. k. templom belseje (SzL)
Királyhelmec – Szt. Erzsébet szobra (SzL)
Királyhelmec – a templomsor (FI)
Mécs László mellszobra, Királyhelmec
Királyi 1. Felsőkirályi (Horná Kráľová)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 1455, ebből 1122 (77,1%) magyar, 327 (22,5%) szlovák; [2011] – 1881, ebből 1615 (85,9%) szlovák, 242 (12,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1591 (84,6%) szlovák, 258 (13,7%) magyar. V:...megnyit →
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 1455, ebből 1122 (77,1%) magyar, 327 (22,5%) szlovák; [2011] – 1881, ebből 1615 (85,9%) szlovák, 242 (12,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1591 (84,6%) szlovák, 258 (13,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 1455, ebből 1122 (77,1%) magyar, 327 (22,5%) szlovák; [2011] – 1881, ebből 1615 (85,9%) szlovák, 242 (12,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1591 (84,6%) szlovák, 258 (13,7%) magyar. V: [2011] – 1767 r. k., 4 ev., 2 gör. kat. – R. k. temploma 1990–94-ben épült. 1975–90 között közigazgatásilag Mocsonokhoz tartozott.
Királyrév (Kráľov Brod)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, a Dudvág torkolatánál, Vágsellyétől D–DNy-ra. L: [1921] – 858, ebből 846 (98,6%) magyar; [2011] – 1156, ebből 919 (79,5%) magyar, 217 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (83,3%) magyar, 169 (14,6%)...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, a Dudvág torkolatánál, Vágsellyétől D–DNy-ra. L: [1921] – 858, ebből 846 (98,6%) magyar; [2011] – 1156, ebből 919 (79,5%) magyar, 217 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (83,3%) magyar, 169 (14,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, a Dudvág torkolatánál, Vágsellyétől D–DNy-ra. L: [1921] – 858, ebből 846 (98,6%) magyar; [2011] – 1156, ebből 919 (79,5%) magyar, 217 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (83,3%) magyar, 169 (14,6%) szlovák. V: [2011] – 893 r. k., 76 ev., 13 ref., 1 gör. kat. – Az 1957-ben ~hez csatolt, korábban Tallóshoztartozott Úrföldpusztára, ill. a Nádszeghez tartozott Porbókapusztára a két vh. közötti földbirtokreform során szlovák kolonisták települtek. A falu magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok érkeztek. R. k. (Szt. Imre-) temploma 1836-ban emelt klasszicista építmény, a Fekete-vízen lévő vízimalma a 18. sz.-ban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Kis Építő
A 6-11 éves magyar kisiskolások színes képeslapja (Pozsony, 1952. szept. 1.–1990 dec.). Évente 20 száma jelent meg 16 oldalon a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kiadásában, a Smena Kiadóvállalat gondozásában. 1991 jan.-jától Tücsök címmel jelenik meg. – Szerk. Beňo Antal (1952), Korbuly Mária (1953), Varga Magda (1953), Csikmák Imre...megnyit →
A 6-11 éves magyar kisiskolások színes képeslapja (Pozsony, 1952. szept. 1.–1990 dec.). Évente 20 száma jelent meg 16 oldalon a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kiadásában, a Smena Kiadóvállalat gondozásában. 1991 jan.-jától Tücsök címmel jelenik meg. – Szerk. Beňo Antal (1952), Korbuly Mária (1953), Varga Magda (1953), Csikmák Imre...megnyit →
Részletek
A 6-11 éves magyar kisiskolások színes képeslapja (Pozsony, 1952. szept. 1.–1990 dec.). Évente 20 száma jelent meg 16 oldalon a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kiadásában, a Smena Kiadóvállalat gondozásában. 1991 jan.-jától Tücsök címmel jelenik meg. – Szerk. Beňo Antal (1952), Korbuly Mária (1953), Varga Magda (1953), Csikmák Imre (1962), Batta György (1976).
Kis Tükör 1.
Részletek
A komáromi ref. keresztyén egyház hivatalos havilapja (Komárom, 1928 nov.–1944.). Kezdettől végig jól prosperáló lap volt. – Szerk. Galambos Zoltán (1928).
Kis Tükör 2.
Részletek
A Komáromi Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja (Komárom, 2000). Megjelenik minden negyedévben. – Szerk. Fazekas László (2000); Viola András (2012).
Kis-Duna (Malý Dunaj)
A leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, hossza 135 km. Vereknyénél ágazik ki a Dunából. Ártéri erdőkkel szegélyezett síksági folyó. Hossza 128 km. vízgyűjtő területe 3173 km², átlagos vízhozama Nádszegnél 27,8 m³/s. Baloldali mellékfolyói a Fekete-víz és a Dudvág. A Vággal Gútánál egyesül, onnan Komáromig Vág-Duna a...megnyit →
A leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, hossza 135 km. Vereknyénél ágazik ki a Dunából. Ártéri erdőkkel szegélyezett síksági folyó. Hossza 128 km. vízgyűjtő területe 3173 km², átlagos vízhozama Nádszegnél 27,8 m³/s. Baloldali mellékfolyói a Fekete-víz és a Dudvág. A Vággal Gútánál egyesül, onnan Komáromig Vág-Duna a...megnyit →
Részletek
A leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, hossza 135 km. Vereknyénél ágazik ki a Dunából. Ártéri erdőkkel szegélyezett síksági folyó. Hossza 128 km. vízgyűjtő területe 3173 km², átlagos vízhozama Nádszegnél 27,8 m³/s. Baloldali mellékfolyói a Fekete-víz és a Dudvág. A Vággal Gútánál egyesül, onnan Komáromig Vág-Duna a neve. A folyón régen számos vízimalom (cölöpös és hajómalom) működött. Három felújított cölöpös malom (Jókán, Tallóson, Pozsonyeperjesen) és a gútai hajómalom múzeumként látogatható. Szelíd folyása révén kiválóan alkalmas a víziturizmusra. A folyón három kisméretű vízerőmű található.