Lévai járás

A Lévai járás térképe (CsT)

Közigazgatási egység. A ~ az 1923-as megalakulásakor a mai járás területénél sokkal kisebb területet fedett le: számos mai községe akkor a Zselízi, az Ipolysági, a Verebélyi és az Aranyosmaróti járások része volt. 1938-tól 1945-ig a ~ D-i része a járási székhellyel egyetemben Mo.-hoz tartozott. 1960-ban a ~hoz csatolták a megszüntetett Zselízi és az Ipolysági járást, s az így kialakult nagy ~t a Nyugat-szlovákiai kerületbe sorolták be. A terület 1996-tól a Nyitrai kerülethez tartozik. A ~ három geomorfológiai egység határán terül el: Ny-i felét a Kisalföld, K-i felét pedig a Selmeci-hegység és a Korponai-fennsík alkotja. A jan.-i középhőmérséklet –2,0 °C, a júl.-i 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 589 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban és júl.-ban – 64 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 35–40 mm). Területe 1551 km². Népessége a 2011. évi népszámláláskor 115 367 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 38 085 fő volt. A népesség korösszetétele jóval kedvezőtlenebb, mint az országos átlag – a gyermekek (0–14 évesek) részaránya mindössze 14%. A települések száma 89, mely közt négy város található: Léva (34 844), Ipolyság (7624), Zselíz (7186) és Garamtolmács (3823). A magyar nemzetiség részaránya 55 településen haladja meg a 10%-ot. Közlekedési fekvése kedvezőtlen. A járás gazdasági válsággal sújtott több éve, a munkanélküliségi és a bérezési mutatók Ny-Szl.-ban itt a legkedvezőtlenebbek. A munkanélküliségi rátája az országostól 1,64%-kal magasabb (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta értéke 15,62% volt), míg a bérek az országos átlagtól 25%-kal alacsonyabbak. A gazdaságában a legmeghatározóbbak a Léván és Garamtolmácson összpontosuló gépipari, energetikaipari (mohi atomerőmű), textilipari és élelmiszeripari üzemek (malom-, sütő- és tejipar, borászat). Jelentős ásványvízkészlet található (Szántó, Szalatnya), mely gazdasági hasznosítása egyre növekvő tendenciát mutat (kedvelt ásványvízmárkává váltak Szl.-ban az utóbbi évek alatt). A régió agráriumában fontos szerepet tölt be a szőlészet, a falvakban található borospincesorok jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentenek, azonban a hiányzó turisztikai infrastruktúra miatt a bor- és a vidéki turizmus napjainkban még nem számottevő. Turisztikai kínálatában jelenleg a legmeghatározóbb elemeknek a történelmi és kulturális műemlékek (a lévai vár, a Franz Schubert emlékszoba Zselízen), a hontvarsányi Margit-Ilona termálfürdő, a Garam és az Ipoly folyók számítanak.

A Lévai járás etnikai térképe (2011) (HK)

A Lévai járás térképe (CsT)