Kispeszek (Malý Pesek)
Részletek
1962-ben Nemesoroszihoz csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől ÉK-re. L: [1921] – 94, ebből 87 (92,6%) magyar, 7 (7,4%) szlovák; [1961] 79, ebből 51 (64,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 74 r. k., 20 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák családok költöztek. R. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1900-ban épült.
Kisráska (Malé Raškovce)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 312, ebből 260 (83,3%) magyar, 20 (6,4%) szlovák; [2011] – 246, ebből 136 ( 55,3%) szlovák, 98 (39,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (51,2%) magyar, 108 (43,9%) szlovák. V: [2011] – 129 ref., 74 r. k., 23 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1830–38 között, r. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1969-ben épült, hagyományőrző tájháza 2005-ben létesült.
Kiss József
(* 1944. ápr. 28. Nagykapos, † 2013. szept. 3. Pozsony) Történész, publicista. Nagykaposon érettségizett (1961), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett levéltárosi oklevelet (1967). A történelemtudomány kandidátusa (1978). 1969-ben a Csemadok levéltárosa, 1970–1986 között a Párttörténeti Intézet munkatársa, 1986–1990-ben az Új Szó főszerkesztője, majd...megnyit →
(* 1944. ápr. 28. Nagykapos, † 2013. szept. 3. Pozsony) Történész, publicista. Nagykaposon érettségizett (1961), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett levéltárosi oklevelet (1967). A történelemtudomány kandidátusa (1978). 1969-ben a Csemadok levéltárosa, 1970–1986 között a Párttörténeti Intézet munkatársa, 1986–1990-ben az Új Szó főszerkesztője, majd...megnyit →
Részletek
Kiss József (ST)
(* 1944. ápr. 28. Nagykapos, † 2013. szept. 3. Pozsony) Történész, publicista. Nagykaposon érettségizett (1961), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett levéltárosi oklevelet (1967). A történelemtudomány kandidátusa (1978). 1969-ben a Csemadok levéltárosa, 1970–1986 között a Párttörténeti Intézet munkatársa, 1986–1990-ben az Új Szó főszerkesztője, majd szerkesztője (1995-ig). 1996-tól az SZTA Politológiai Kabinetjének, 2000-től Politikatudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe Csehszl. 20. századi története. 2004-től Fábry-díjas. – Fm. Major István (életrajz, 1978, szlovák nyelven 1979); Múltfaggatás és kisebbségi önértéktudat (publicisztika, 1996); Kötődések és távlatok (publicisztika, 2002); Irodalom – társadalmi-politikai erőtérben (publicisztika, 2004). – Ir. Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Kiss László
(* 1950. márc. 18. Ipolyság) Orvos, orvostörténész, egyetemi docens. Gyermekkorát Paláston töltötte. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett (1968). A pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán 1975-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Az ipolysági kórház belgyógyászati osztályán kezdte pályáját, később körzeti orvosként tevékenykedett előbb Ipolyságon, majd 1990-től 2013-ben történt...megnyit →
(* 1950. márc. 18. Ipolyság) Orvos, orvostörténész, egyetemi docens. Gyermekkorát Paláston töltötte. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett (1968). A pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán 1975-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Az ipolysági kórház belgyógyászati osztályán kezdte pályáját, később körzeti orvosként tevékenykedett előbb Ipolyságon, majd 1990-től 2013-ben történt...megnyit →
Részletek
Kiss László (ST)
(* 1950. márc. 18. Ipolyság) Orvos, orvostörténész, egyetemi docens. Gyermekkorát Paláston töltötte. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett (1968). A pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán 1975-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Az ipolysági kórház belgyógyászati osztályán kezdte pályáját, később körzeti orvosként tevékenykedett előbb Ipolyságon, majd 1990-től 2013-ben történt nyugalomba vonulásáig Csilizradványban. 1991–1995 között a pozsonyi Orvostovábbképző Intézet Általános Orvosi Tanszékének meghívott asszisztense, 2005-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola meghívott előadója. 1998-ban a történelemtudomány kandidátusa lett. A Debreceni Tudományegyetemen 2011-ben egyetemi docenssé habilitálták. Az 1980-as évek közepétől foglalkozik orvostörténettel, elsősorban a Szl.-ban élt és működött magyar orvosok életét és tevékenységét kutatja. Tanulmányait, cikkeit szlovákiai (A Hét, Gömörország, Honti Lapok, Csallóköz, Remény, Új Nő, Lekársky Obzor stb.), magyarországi (Orvosi Hetilap, Orvostörténeti Közlemények stb.) és erdélyi magyar folyóiratokban publikálja. Az Orvosi Hetilap szaklektora. Tudományos ismeretterjesztéssel, híres emberek patográfiájával isfoglalkozik. A Szlovák Rádió magyar adásában, a Pátria Rádióban évekig hetente jelentkezett orvosi tanácsaival. Sajtó alárendezte Weszelovszky Károly egészségügyi reformtervezetének kéziratát (A reform égető szüksége – Dr.Weszelovszky Károly 1865-ös Javaslata a közegészségügy rendezéséről), amely 2013-ban a Madách-Posonium Lap és Könyvkiadónál jelent meg. Ezen kívül szerkesztette és sajtó alá rendezte a Palócia végvára 850 c., Palást község múltját bemutató falutörténeti olvasókönyvet (2006), valamint Puskás Péter Honti csillagok 1848 egén c. művét (2007). – Díjak: a Magyar Orvostörténeti Társaság Zsámboky-emlékérme (2000), a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüstplakettje (2002), több ízben a Markusovszky-díj (1987, 1993, 2006, 2013), a szímői önkormányzat Jedlik-díja (2006), az Esterházy János Emlékérem (2007), a Genersich Antal-díj (2008), a Weszprémi István Emlékérem (2010), a Pro Patria Honismereti Szövetség Pátria-díja (2010). Palást község 2005-ben, Ipolyság városa 2006-ban díszpolgári címet adományozott neki. – Fm. Pongrácz Lajos (mon., 1994); Kínok tövisében – Nagy emberek, hétköznapi kórok (tan., 1997); Doleo – ergo sum. A világirodalom nagyjainak patográfiája (tan., 2001); Gondolatokból épült katedrális (tudománytörténeti arcképek, Lacza Tihamérral és Ozogány Ernővel közösen, 2001); Orvostörténeti helynevek a Felvidéken (lexikon, 2006), Kazinczy sógora, Zemplén főorvosa: Dercsényi János (mon., 2009); Az orvostudomány felvidéki történetéből (tan., 2010); Zsinórpadlás (Lacza Tihamérral és Ozogány Ernővel, 2013).
Kiss Péntek József
(* 1951. okt. 19. Komárom, † 2018. szept. 22. Komárom) Színházigazgató, rendező, dramaturg, színházi szakíró, költő. Szülővárosában érettségizett 1971-ben. 1971–1976 között a Komáromi járási művelődési központ, 1976-tól 1979-ig a Csemadok Komáromi járási bizottságának szakelőadója, 1979–1983 között a dunamocsi, ill. a csallóközaranyosi művelődési ház igazgatója,...megnyit →
(* 1951. okt. 19. Komárom, † 2018. szept. 22. Komárom) Színházigazgató, rendező, dramaturg, színházi szakíró, költő. Szülővárosában érettségizett 1971-ben. 1971–1976 között a Komáromi járási művelődési központ, 1976-tól 1979-ig a Csemadok Komáromi járási bizottságának szakelőadója, 1979–1983 között a dunamocsi, ill. a csallóközaranyosi művelődési ház igazgatója,...megnyit →
Részletek
Kiss Péntek József (ST)
(* 1951. okt. 19. Komárom, † 2018. szept. 22. Komárom) Színházigazgató, rendező, dramaturg, színházi szakíró, költő. Szülővárosában érettségizett 1971-ben. 1971–1976 között a Komáromi járási művelődési központ, 1976-tól 1979-ig a Csemadok Komáromi járási bizottságának szakelőadója, 1979–1983 között a dunamocsi, ill. a csallóközaranyosi művelődési ház igazgatója, 1983–1988 között a Magyar Területi Színház szervezőtitkára, majd 1988-tól a Városi Művelődési Központ szakelőadója, 1999 és 2003 között a Komáromi Jókai Színház igazgatója volt, ezt követően ismét a Városi Művelődési Központ munkatársa. Már gimnazistaként rendezett kisszínpadi előadásokat. Eddig több mint félszáz színpadi művet és összeállítást vitt színpadra – szerzőként, társszerzőként, dramaturgként, rendezőként – (de dolgozott díszlettervezőként is). A komáromi Jókai Napokon többször nyert rendezői, ill. nagydíjat. Együtteseivel rendszeresen vendégszerepel Mo.-on. 1993-tól a komáromi Selye János Gimnázium GIMISZ színpadának állandó rendezője. 2005-ben Mics Károly Életműdíjat kapott. – Színházi munkái: Számos színművet alkalmazott kisszínpadra. Élete során mintegy hatvan hivatásos és amatőr színjátszói rendezése volt. – Képzőművészeti tevékenysége: grafikai kiállításai voltak 1989-ben, 1990-ben. – Kiadói tevékenysége: Vészirat (versek), Kihallgatás (kisprózakötet). – Díjak, elismerések: A legjobb rendezés díja, Jókai Napok, 1986, 1987, 1988; Polgármesteri díj, Komárom, 1994 – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Kiss Szilvia
(* 1975. aug. 2. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1996–1997-es évadban a Kassai Thália Színház tagja lett, innen került a pozsonyi Szépművészeti Egyetemre, ahol 2003-ban szerzett színészdiplomát. 2003-tól újból Kassára szerződött. Játszott a Komáromi Jókai Színházban, az ugyancsak komáromi Teátrum Színházi Polgári...megnyit →
(* 1975. aug. 2. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1996–1997-es évadban a Kassai Thália Színház tagja lett, innen került a pozsonyi Szépművészeti Egyetemre, ahol 2003-ban szerzett színészdiplomát. 2003-tól újból Kassára szerződött. Játszott a Komáromi Jókai Színházban, az ugyancsak komáromi Teátrum Színházi Polgári...megnyit →
Részletek
(* 1975. aug. 2. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1996–1997-es évadban a Kassai Thália Színház tagja lett, innen került a pozsonyi Szépművészeti Egyetemre, ahol 2003-ban szerzett színészdiplomát. 2003-tól újból Kassára szerződött. Játszott a Komáromi Jókai Színházban, az ugyancsak komáromi Teátrum Színházi Polgári Társulás, ill. a dunaszerdahelyi SZEVASZ Színház előadásaiban, valamint a Kisvárdai Várszínházban is. Műsoros összeállításoknak is gyakori előadója, műsorvezetője. Szabadfoglalkozású; Hetényben él.
Kiss-Szemán Zsófia
(* 1964. júl. 17. Salgótarján [Mo.]) Művészettörténész. 1982–1987-ben végezte tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem művészettörténet–esztétika szakán. 1987–1988-ban a szentendrei Ferenczy Múzeum munkatársa. 1988–1991-ben az MTA ösztöndíjasaként a pozsonyi SZTA Művészettörténeti Intézetében Mednyánszky-kutatásokat folytatott. 1997-től a Pozsonyi Városi Galéria kurátora. 2001–2005 között a Magyar Köztársaság...megnyit →
(* 1964. júl. 17. Salgótarján [Mo.]) Művészettörténész. 1982–1987-ben végezte tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem művészettörténet–esztétika szakán. 1987–1988-ban a szentendrei Ferenczy Múzeum munkatársa. 1988–1991-ben az MTA ösztöndíjasaként a pozsonyi SZTA Művészettörténeti Intézetében Mednyánszky-kutatásokat folytatott. 1997-től a Pozsonyi Városi Galéria kurátora. 2001–2005 között a Magyar Köztársaság...megnyit →
Részletek
(* 1964. júl. 17. Salgótarján [Mo.]) Művészettörténész. 1982–1987-ben végezte tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem művészettörténet–esztétika szakán. 1987–1988-ban a szentendrei Ferenczy Múzeum munkatársa. 1988–1991-ben az MTA ösztöndíjasaként a pozsonyi SZTA Művészettörténeti Intézetében Mednyánszky-kutatásokat folytatott. 1997-től a Pozsonyi Városi Galéria kurátora. 2001–2005 között a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézetének igazgatóhelyettese. 2006 jan.-jától a Pozsonyi Városi Galéria főkurátora. Számos kiállítást rendezett, fő kutatási területe a 19. és 20. sz. fordulója, ill. a két vh. közötti időszak művészetének története Közép-Európában. 1998-ban Martin Benka-díjat kapott.
Kissalló 2. (Tekovské Lužianky)
Részletek
1965- ben Nagysallóhoz csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 651, ebből 546 (83,9%) magyar, 82 (12,6%) zsidó, 12 (1,8%) szlovák; [1961] 513, ebből 341 (66,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 372 r. k., 174 ref., 102 izr., 3 ev. Az egykor ~hoz tartozó Bimbula pusztát, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben szlovák kolonisták települtek, 1945-ben Ursínyovo, 1948-tól Medvecké néven önálló községgé szervezték. A második vh. után ~ magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok költöztek. Kastélya a 17. sz.-ban épült reneszánsz stílusban, 1927-ben neoklasszicista stílusban építették át.
Kissáró (Malé Šarovce)
Részletek
1943-ban Sáró néven Nagysáróval egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján,Zselíztől É-ra. L: [1921] – 588, ebből 560 (95,2%) magyar, 14 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 509 ref., 67 r. k., 8 izr., 3 ev. Ref. temploma 1780-ban klasszicista stílusban épült.
Kissling Eleonóra
(* 1926. febr. 22. Ekecs) Főiskolai adjunktus, történetíró. Gimnáziumi tanulmányiat 1938–1942-ben Komáromban végezte, 1947-ben érettségizett Esztergomban. 1951-ben az ELTE BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1951–1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanársegédje, 1960–1977 között a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa volt. 1977-től 1986-ig a pozsonyi...megnyit →
(* 1926. febr. 22. Ekecs) Főiskolai adjunktus, történetíró. Gimnáziumi tanulmányiat 1938–1942-ben Komáromban végezte, 1947-ben érettségizett Esztergomban. 1951-ben az ELTE BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1951–1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanársegédje, 1960–1977 között a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa volt. 1977-től 1986-ig a pozsonyi...megnyit →
Részletek
(* 1926. febr. 22. Ekecs) Főiskolai adjunktus, történetíró. Gimnáziumi tanulmányiat 1938–1942-ben Komáromban végezte, 1947-ben érettségizett Esztergomban. 1951-ben az ELTE BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1951–1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanársegédje, 1960–1977 között a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa volt. 1977-től 1986-ig a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézetben dolgozott. Főként a Nyitra környéki zsellérmozgalmak történetét kutatta, de oktatásmódszertani kérdésekkel is foglalkozott. Tankönyveket is írt.
Kisszalánc (Slančík)
Község a Kassa-környéki járásban, az Eperjes–Tokaji-hegységben, a Ronyva-patak forrásvidékén, Kassától K–DK-re. L: [1921] – 230, ebből 135 (58,7%) szlovák, 83 (36,1%) magyar; [2011] – 216, ebből 204 (94,4%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 198 (91,7%) szlovák, 3 (1,4%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, az Eperjes–Tokaji-hegységben, a Ronyva-patak forrásvidékén, Kassától K–DK-re. L: [1921] – 230, ebből 135 (58,7%) szlovák, 83 (36,1%) magyar; [2011] – 216, ebből 204 (94,4%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 198 (91,7%) szlovák, 3 (1,4%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, az Eperjes–Tokaji-hegységben, a Ronyva-patak forrásvidékén, Kassától K–DK-re. L: [1921] – 230, ebből 135 (58,7%) szlovák, 83 (36,1%) magyar; [2011] – 216, ebből 204 (94,4%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 198 (91,7%) szlovák, 3 (1,4%) magyar. V: [2011] – 132 r. k., 23 ref., 23 jehovista, 17 gör. kat., 1 ev. – A 18–19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején még magyar ref. lakossága a sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1820-ban épült egy 16. sz.-i protestáns imaház átépítésével. 1989–90-ben közigazgatásilag Nagyszalánchoz tartozott.
Kisszeben (Sabinov; Zeben)
Részletek
Város és járási székhely a Csergő-hegység DNy-i lábánál, a Tarca folyó völgyében, Eperjestől ÉNy-ra. L: [1921] – 3749, ebből 2749 (73,3%) szlovák, 365 (9,7%) zsidó, 260 (6,9%) magyar, 187 (5,0%) német, 52 (1,4%) ruszin; [2011] – 12 710, ebből 10 249 (80,6%) szlovák, 1162 (9,1%) roma, 147 (1,2%) ruszin és ukrán, 5 (0,04%) magyar, 2 (0,02%) német, 2 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 10 432 (82,1%) szlovák, 946 (7,4%) roma, 130 (1,0%) ruszin és ukrán, 6 (0,05%) magyar, 1 (0,01%) német. V: [2011] – 7542 r. k., 1205 gör. kat., 486 ev., 285 apostoli egyházbeli, 231 gör. kel., 128 jehovista, 3 ref., 1 izr. – Német telepesek által a 13. sz.-ban alapított neves kereskedőváros volt, 1405-től szabad királyi városi, 1876-tól rendezett tanácsú városi címmel. 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben, 1960-ban elveszített járási székhely rangját 1996-ban kapta vissza. A város főterén gótikus és reneszánsz alapokon nyugvó polgárházak állnak, az óvárost a 15. sz.-i városfal maradványai veszik körül. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma a 14. sz. elején épült gótikus stílusban; 1460 után késő gótikus, 1518–23 között reneszánsz stílusban építették át; mellette 1657-ből származó reneszánsz harangtorony. 1375-ben emelt késő gótikus r. k. (Szűz Mária-) templomát 1739-ben barokkosították, az ún. német ev. templom 1796–1802 között klasszicista, az ún. szlovák ev. templom 1820-ban klasszicista, a gör. kat. (Szt. György-) templom 1902–04 között neoklasszicista stílusban épült, a gör. kel. templomot az 1990-es években emelték. Az egykori ev. líceum 18. sz. második felében piarista rendházzá átalakított épülete 1954 óta a Városi Múzeumnak ad helyet. Legjelentősebb ipari létesítménye a második vh. után alapított konzervgyár. Svablyuvka (Švabľovka) nevű fürdőjének kénes, szénsavas vizét reuma és bőrbetegségek gyógyítására használják. 1986-ban ~hez csatolták Orkutát (Orkucany).
Kistárkány (Malé Trakany)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb partján, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatáron. L: [1921] – 1087, ebből 971 (89,3%) magyar, 18 (1,6%) szlovák; [2011] – 1156, ebből 998 (86,3%) magyar, 128 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1021 (88,3%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb partján, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatáron. L: [1921] – 1087, ebből 971 (89,3%) magyar, 18 (1,6%) szlovák; [2011] – 1156, ebből 998 (86,3%) magyar, 128 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1021 (88,3%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb partján, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatáron. L: [1921] – 1087, ebből 971 (89,3%) magyar, 18 (1,6%) szlovák; [2011] – 1156, ebből 998 (86,3%) magyar, 128 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1021 (88,3%) magyar, 104 (9,0%) szlovák. V: [2011] – 524 r. k., 444 ref., 84 gör. kat., 4 ev. – Ref. temploma 1772-ben klasszicista stílusban épült.
Kistompa; Tompa (Tupá)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Selmec-patak bal partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 226, ebből 170 (75,2%) magyar, 49 (21,7%) szlovák; [2011] – 597, ebből 405 (67,8%) szlovák, 184 (30,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 380 (63,7%) szlovák, 204 (34,2%) magyar. V: [2011] – 532 r. k., 14 ev., 2 ref. – 1962-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Horvátit.
Kistoronya (Malá Tŕňa)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DNy-i lejtőin, a Ronyva-patak völgyében, Tőketerebestől D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 615, ebből 450 (73,2%) magyar, 109 (17,7%) szlovák; [2011] – 436, ebből 391 (89,7%) szlovák, 27 (6,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DNy-i lejtőin, a Ronyva-patak völgyében, Tőketerebestől D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 615, ebből 450 (73,2%) magyar, 109 (17,7%) szlovák; [2011] – 436, ebből 391 (89,7%) szlovák, 27 (6,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DNy-i lejtőin, a Ronyva-patak völgyében, Tőketerebestől D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 615, ebből 450 (73,2%) magyar, 109 (17,7%) szlovák; [2011] – 436, ebből 391 (89,7%) szlovák, 27 (6,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (63,8%) szlovák, 101 (23,2%) magyar. V: [2011] – 147 r. k., 123 ref., 76 gör. kat., 31 jehovista, 2 ev. – Ref. temploma 1656-ban épült reneszánsz stílusban egy középkori gótikus templom alapjain, a Rákóczi-kastélyt a 17. sz.-ban a pálos kolostor romjain emelték. ~ a Tokaji Borvidék Szl.-ba átnyúló részének központja, intenzív szőlőműveléssel, 1951-ben alapított Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel. 1964-ben Nagytoronyával egyesítették Toronya (Tŕňa) néven, 1990 óta ismét önálló község.
Kistúr; Alsótúr (Dolné Turovce)
1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k.,...megnyit →
1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k.,...megnyit →
Részletek
1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k., 13 ev., 3 ref. – Az Ivánka-kastély a 18. sz. második felében késő barokk, kúriája a 19. sz. végén szecessziós stílusban épült.
Kisudvarnok (Malé Dvorníky)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 465, ebből 465 (100%) magyar; [2011] – 1038, ebből 920 (88,6%) magyar, 113 (10,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 936 (90,2%) magyar, 89 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 873 r. k., 69 ref., 7 ev., 3 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák családokat telepítettek. R. k. temploma 1953–54-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvűalapiskolával rendelkezett. 1960-ban Nagyudvarnokkal egyesítették Udvarnok (Dvorníky na Ostrove) néven, 1990 óta ismét önálló község.
Kisújfalu (Nová Vieska)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 880, ebből 854 (97,0%) magyar, 17 (1,9%) szlovák; [2011] – 737, ebből 645 (87,5%) magyar, 84 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 666 (90,4%) magyar, 61 (8,3%) szlovák. V: [2011] – 517 ref., 142 r. k., 10 ev. – A ~hoz tartozó Aradpusztára, az Ullmann család és az esztergomi érsekség felosztott nagybirtokára a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1926-ban szlovák és cseh-morva kolonisták települtek. A falu magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai telepesek érkeztek. Ref. temploma 1787-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Kis Róbert: Kisújfalu története a kezdetektől 1900-ig (2000).
Kisújlak (Nová Vieska pri Bodrogu)
Részletek
1964-ben Szomotorhoz csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 230, ebből 191 (83,0%) magyar, 30 (13,0%) zsidó, 1 (0,4%) szlovák; [1961] 327, ebből 224 (68,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 86 r. k., 60 ref., 53 gör. kat., 31 izr. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1968-ban archaizáló stílusban épült.
Kisvezekény (Malé Vozokany)
Község az Aranyosmaróti járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Aranyosmaróttól D-re. L: [1921] – 298, ebből 278 (93,3%) szlovák, 20 (6,7%) magyar; [1930] 389, ebből 343 (88,2%) szlovák, 44 (11,3%) magyar; [2011] – 306, ebből 286 (93,5%) szlovák, 2 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község az Aranyosmaróti járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Aranyosmaróttól D-re. L: [1921] – 298, ebből 278 (93,3%) szlovák, 20 (6,7%) magyar; [1930] 389, ebből 343 (88,2%) szlovák, 44 (11,3%) magyar; [2011] – 306, ebből 286 (93,5%) szlovák, 2 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
A nagyvezekényi csata emlékműve (GJ)
Község az Aranyosmaróti járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Aranyosmaróttól D-re. L: [1921] – 298, ebből 278 (93,3%) szlovák, 20 (6,7%) magyar; [1930] 389, ebből 343 (88,2%) szlovák, 44 (11,3%) magyar; [2011] – 306, ebből 286 (93,5%) szlovák, 2 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 287 (93,8%) szlovák, 2 (0,7%) magyar. V: [2011] – 274 r. k., 1 ev., 1 gör. kat. – R. k. kápolnája a 18. sz. közepén barokk, a Bacskády-kastély a 18. sz. elején szintén barokk, kúriája 1904-ben neobarokk stílusban épült. 1975-ben Barsvörösvárral (Červený Hrádok) és Nagyvezekénnyel (Veľké Vozokany) egyesítették Újvezekény (Nové Vozokany) néven, 1990 óta ismét önálló község.
Kisvisnyó; Visnyó (Višňové)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák....megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 40 r. k., 12 ref., 2 ev. – Ref. temploma 1834-ben klasszicista stílusban épült.
Klimits Lajos 1.
Részletek
(* 1884. aug. 23. Somorja, † 1951. jún. 2. Somorja) Költő, jogász. A kereskedelmi akadémia elvégzése után 1902-től 1945-ig a pozsonyi városháza hivatalnoka. Közben jogot végzett (1935) a pécsi egyetemen. – Fm. Rohan az élet (v., 1927); Kacagj Bajazzo! (v., 1932); Hozsánna néked (v., 1940).
Klimits Lajos 2.
(* 1935. márc. 27. Pozsony, † 1996. ápr. 15. Pozsony) Drámaíró, dramaturg, rendező. Pozsonyban érettségizett (1953), ugyanitt végezte el a Szépművészeti Akadémia dramaturgiai szakát (1959). Ezt követően rövid ideig a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja és rendezője, majd 1959–1979 között a Szlovák Rádió magyar...megnyit →
(* 1935. márc. 27. Pozsony, † 1996. ápr. 15. Pozsony) Drámaíró, dramaturg, rendező. Pozsonyban érettségizett (1953), ugyanitt végezte el a Szépművészeti Akadémia dramaturgiai szakát (1959). Ezt követően rövid ideig a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja és rendezője, majd 1959–1979 között a Szlovák Rádió magyar...megnyit →
Részletek
(* 1935. márc. 27. Pozsony, † 1996. ápr. 15. Pozsony) Drámaíró, dramaturg, rendező. Pozsonyban érettségizett (1953), ugyanitt végezte el a Szépművészeti Akadémia dramaturgiai szakát (1959). Ezt követően rövid ideig a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja és rendezője, majd 1959–1979 között a Szlovák Rádió magyar adásának dramaturgja és rendezője. 1980–1987-ben a kulturális minisztérium osztályvezetője, 1987–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója. A Vad áradás és a Végzetes út c. drámájából tévéfilm készült. – Fm. Vad áradás (drámák, 1985).
Kmeczkó Mihály
(* 1944. júl. 20. Buzita, † 2004. jan. 21. Komárom), Drámaíró, író, színházi dramaturg, költő. Szepsiben érettségizett (1961), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1965). 1965–1969-ben Nagyszarván tanár, 1969–1972-ben a Tábortűz szerkesztője, 1972–1974-ben a pozsonyi Népművelési Intézet munkatársa, 1975–1991 között a...megnyit →
(* 1944. júl. 20. Buzita, † 2004. jan. 21. Komárom), Drámaíró, író, színházi dramaturg, költő. Szepsiben érettségizett (1961), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1965). 1965–1969-ben Nagyszarván tanár, 1969–1972-ben a Tábortűz szerkesztője, 1972–1974-ben a pozsonyi Népművelési Intézet munkatársa, 1975–1991 között a...megnyit →
Részletek
Kmeczkó Mihály (JSZ)
(* 1944. júl. 20. Buzita, † 2004. jan. 21. Komárom), Drámaíró, író, színházi dramaturg, költő. Szepsiben érettségizett (1961), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1965). 1965–1969-ben Nagyszarván tanár, 1969–1972-ben a Tábortűz szerkesztője, 1972–1974-ben a pozsonyi Népművelési Intézet munkatársa, 1975–1991 között a komáromi Magyar Területi Színház (1990-től Komáromi Jókai Színház) dramaturgja, 1991–1996-ban a Komáromi Lapok főszerkesztője, 1996–2000 között befektetési tanácsadó. Írói pályáját versekkel, kritikákkal kezdte, de írt mesejátékokat és színdarabokat is, életének utolsó éveiben fordult a próza felé. – Fm: Mozdulatok (versek 1971); Mint fű fölé az árnyék (színmű, 1981); köztes hazában (regény, 2004); Postscriptum (elbeszélések, 2006); leÉPÜLÉSEM naplója I.,II. (2010–11). – Kéziratok: színházi írások, drámaelemzések a (cseh) szlovákiai magyar színházi életről, tanulmányok a színházról; naplók. – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Kmeczkó Mihály: leÉPÜLÉSEM naplója I., II. (2010–11); Tóth László: Lapszél (2005).
Köbölkút (Gbelce)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i peremén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2129, ebből 2066 (97,0%) magyar, 49 (2,3%) szlovák; [2011] – 2218, 1513 (68,2%) magyar, 581 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1668 (75,2%) magyar, 425 (19,2%)...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i peremén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2129, ebből 2066 (97,0%) magyar, 49 (2,3%) szlovák; [2011] – 2218, 1513 (68,2%) magyar, 581 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1668 (75,2%) magyar, 425 (19,2%)...megnyit →
Részletek
Köbölkút– az 1848–49-es emlékmű (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i peremén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2129, ebből 2066 (97,0%) magyar, 49 (2,3%) szlovák; [2011] – 2218, 1513 (68,2%) magyar, 581 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1668 (75,2%) magyar, 425 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 1736 r. k., 62 ref., 30 ev., 1 gör. kat. – A határában felosztott nagybirtokra a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1928-ban oroszországi cseh telepesek költöztek. R. k. (Boromei Szt. Károly-) temploma 1747-ben barokk stílusban épült, a 19. sz. elején klasszicista stílusban építették át. A Párizs-patak menti, vízimadarakban gazdag mocsárvilágát 1966-ban 140,5 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították (Párizsi-mocsarak). A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Stampay János Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Gedai Sándor–Kovács Ferenc: Köbölkút község története (1972); Kovács Ferenc: Szülőföldünk Köbölkút. A keltáktól a 3. évezredig (1998).
Kocsis Aranka
(* 1953. dec. 8. Bálványszakállas) Szerkesztő, néprajzkutató. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1972), majd a budapesti ELTE magyar–néprajz szakán végzett 1977-ben (bölcsészdoktorátus: 1995; PhD: 2004). A somorjai Honismereti Ház vezetője (1977), a pozsonyi Állami Területi Levéltár szakdolgozója (1978), majd a Nő szerkesztő-riportere (1982–1989),...megnyit →
(* 1953. dec. 8. Bálványszakállas) Szerkesztő, néprajzkutató. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1972), majd a budapesti ELTE magyar–néprajz szakán végzett 1977-ben (bölcsészdoktorátus: 1995; PhD: 2004). A somorjai Honismereti Ház vezetője (1977), a pozsonyi Állami Területi Levéltár szakdolgozója (1978), majd a Nő szerkesztő-riportere (1982–1989),...megnyit →
Részletek
Kocsis Aranka (FI)
(* 1953. dec. 8. Bálványszakállas) Szerkesztő, néprajzkutató. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1972), majd a budapesti ELTE magyar–néprajz szakán végzett 1977-ben (bölcsészdoktorátus: 1995; PhD: 2004). A somorjai Honismereti Ház vezetője (1977), a pozsonyi Állami Területi Levéltár szakdolgozója (1978), majd a Nő szerkesztő-riportere (1982–1989), ill. a Csemadok néprajzi szakelőadója és egyik újraindítója s titkára a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságnak (1989–1990). A Nő (1991–1992), majd a Tücsök főszerkesztője (1995–1999, 2003-tól). 1999–2003-ban a Kalligram Kiadó munkatársa. Elsősorban népművészettel, társadalomnéprajzzal foglalkozik. – Fm. Zoboralji hímzések (1994); A vajkai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17–19. századból (1997); A gazda, a családja, a munka és a hatalom (2006); Magyar faluk és magyar falusiak a szlovák fővárosban. Városiasodás és etnicitás a 20. századi Pozsony szélén (2011).
Kocsis Ernő
(* 1937. okt. 22. Párkány) Festő, rajztanár. 1950–1953 között magántanulóként Bánsághi Vincénél tanult festeni. 1963–1967 között rajztanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán; 1980-ban a prágai Károly Egyetemen pedagógiából doktorált, 1986-tól kandidátus. 1976-tól a nyitrai Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusa. 1985-ben Ausztriában, Svájcban, Németországban,...megnyit →
(* 1937. okt. 22. Párkány) Festő, rajztanár. 1950–1953 között magántanulóként Bánsághi Vincénél tanult festeni. 1963–1967 között rajztanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán; 1980-ban a prágai Károly Egyetemen pedagógiából doktorált, 1986-tól kandidátus. 1976-tól a nyitrai Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusa. 1985-ben Ausztriában, Svájcban, Németországban,...megnyit →
Részletek
(* 1937. okt. 22. Párkány) Festő, rajztanár. 1950–1953 között magántanulóként Bánsághi Vincénél tanult festeni. 1963–1967 között rajztanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán; 1980-ban a prágai Károly Egyetemen pedagógiából doktorált, 1986-tól kandidátus. 1976-tól a nyitrai Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusa. 1985-ben Ausztriában, Svájcban, Németországban, 1994-ben Hollandiában volt tanulmányutakon. Több szakmai szervezet tagja. Képzőművészet-elméleti és művészetpedagógiai tanulmányokat is publikál. Festészetéhez a táj adja a legfőbb inspirációt, de készít absztrakt képeket is. Több komáromi és környéki középületet díszítik murális alkotásai. Az utóbbi években karikatúrával is foglalkozik. 1972-től hazai és külföldi csoportos kiállítások rendszeres résztvevője; idehaza és külföldön száznál több egyéni kiállítása volt. Komáromban él.
Kóczán Mór
(* 1885. jan. 8. Kocs, † 1972. júl. 30. Alsógöd [Mo.]) Atléta, református lelkész. A Pápai Református Kollégiumban szerzett lelkészi oklevelet, s ott kezdett atletizálni is. Előbb a Budapesti Torna Club, majd a Ferencváros sportolója volt. 1907-től Csallóközaranyos segédlelkésze, 1914- től pedig Csilizradvány lelkésze...megnyit →
(* 1885. jan. 8. Kocs, † 1972. júl. 30. Alsógöd [Mo.]) Atléta, református lelkész. A Pápai Református Kollégiumban szerzett lelkészi oklevelet, s ott kezdett atletizálni is. Előbb a Budapesti Torna Club, majd a Ferencváros sportolója volt. 1907-től Csallóközaranyos segédlelkésze, 1914- től pedig Csilizradvány lelkésze...megnyit →
Részletek
Kóczán Mór (FI)
(* 1885. jan. 8. Kocs, † 1972. júl. 30. Alsógöd [Mo.]) Atléta, református lelkész. A Pápai Református Kollégiumban szerzett lelkészi oklevelet, s ott kezdett atletizálni is. Előbb a Budapesti Torna Club, majd a Ferencváros sportolója volt. 1907-től Csallóközaranyos segédlelkésze, 1914- től pedig Csilizradvány lelkésze volt. Olimpiai helyezései: 1908-ban Londonban diszkoszvetésben 6.; 1912-ben Stockholmban gerelyhajításban 3. (Kovács Miklós néven). A államfordulat után csehszlovák állampolgár lett; 1920-ban a Sparta Praha atlétájaként csehszlovák bajnoki címet szerzett. Az 1924-es párizsi olimpián már csehszlovák színekben ért el súlylökésben 6. helyezést. A második vh. után a lakosságcsere-egyezmény keretében Mo.-ra telepítették. Haláláig Gödön élt.
Koczor Gyula
(* 1890. okt. 10. Komárom † ? ) Politikus. Kereskedelmi tanulmányai után különböző ipari cégeknél dolgozott. Az első vh. után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésébe, s az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) egyik vezető politikusa lett. 1925...megnyit →
(* 1890. okt. 10. Komárom † ? ) Politikus. Kereskedelmi tanulmányai után különböző ipari cégeknél dolgozott. Az első vh. után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésébe, s az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) egyik vezető politikusa lett. 1925...megnyit →
Részletek
(* 1890. okt. 10. Komárom † ? ) Politikus. Kereskedelmi tanulmányai után különböző ipari cégeknél dolgozott. Az első vh. után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésébe, s az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) egyik vezető politikusa lett. 1925 és 1929 között a párt országgyűlési képviselője, a parlamenti klub alelnöke. A komáromi politikai élet egyik meghatározó képviselője. Az első bécsi döntést követően a Komáromi járás közigazgatási előadója (vezetője), majd 1938-ban Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye (közigazgatási reformok) ispánja volt.
Kodály Zoltán Daloskör
Kóruskultúrát ápoló együttes (Galánta, 1956). Az alapítók Ág Tibort kérték fel a kórus irányítására. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, hozzájárulását adta nevének viseléséhez, és élete végéig figyelemmel kísérte a kórus tevékenységét. A ~nek megalakulása óta a felvidéki kóruskultúra ápolása a célja....megnyit →
Kóruskultúrát ápoló együttes (Galánta, 1956). Az alapítók Ág Tibort kérték fel a kórus irányítására. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, hozzájárulását adta nevének viseléséhez, és élete végéig figyelemmel kísérte a kórus tevékenységét. A ~nek megalakulása óta a felvidéki kóruskultúra ápolása a célja....megnyit →
Részletek
Kodály Zoltán Daloskör (FI)
Kóruskultúrát ápoló együttes (Galánta, 1956). Az alapítók Ág Tibort kérték fel a kórus irányítására. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, hozzájárulását adta nevének viseléséhez, és élete végéig figyelemmel kísérte a kórus tevékenységét. A ~nek megalakulása óta a felvidéki kóruskultúra ápolása a célja. Repertoárjában főleg magyar, de más nemzetek művei is szerepelnek. Rendszeres résztvevője a Kodály Zoltán Napoknak, ahol mindig előkelő helyezést, minősítést ér el. A kórus a környező országokon kívül szerepelt Izraelben és Olaszországban is. 2004 jan.-jától polgári társulásként működik, melynek célja világi és egyházi kórusművek magas szintű előadása, a hazai és külföldi kórusok közti kapcsolatok ápolása. – Vezető: Ág Tibor (1956), Chenesz Zsuzsa (1959), Józsa Mónika (1982).