Zsip (Žíp)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 250, ebből 249 (99,6%) magyar, 1 (0,4%) szlovák; [2011] – 225, ebből 185 (82,2%) magyar, 32 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 191 (84,9%) magyar, 25 (11,1%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 250, ebből 249 (99,6%) magyar, 1 (0,4%) szlovák; [2011] – 225, ebből 185 (82,2%) magyar, 32 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 191 (84,9%) magyar, 25 (11,1%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 250, ebből 249 (99,6%) magyar, 1 (0,4%) szlovák; [2011] – 225, ebből 185 (82,2%) magyar, 32 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 191 (84,9%) magyar, 25 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 108 ref., 65 r. k., 2 ev., 1 gör. kat. – Gótikus stílusú ref. temploma a 15. sz.-ban épült román kori alapokon, 1755-ben barokk, 1820-ban klasszicista stílusban alakították át; falfestményei középkori eredetűek. A klasszicista Farkas-kastélyt a 19. sz. közepén emelték.
Zsitvabesenyő; Besenyő (Bešeňov)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák. V: [2011] – 1598 r. k., 16 ev., 15 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1745-ben épült barokk stílusban, 1809-ben klasszicista stílusban alakították át. Határában bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leleteket, 9. sz. végi szláv, 10. sz.-i, valamint kora Árpád-kori magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zsitvagyarmat (Žitavce)
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Verebélytől D-re. L: [1921] – 648, ebből 387 (59,7%) szlovák, 226 (34,9%) magyar; [2011] – 376, ebből 366 (97,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 360 (95,7%) szlovák, 3 (0,8%) magyar. V: [2011] – 299 r. k., 3 ev., 2 ref., 1 gör. kat. – A 20. sz. elején magát még részben magyarnak valló lakossága a sz. második felére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba. R. k. (Szt. István-) temploma 1699-ben késő reneszánsz stílusban épült, 1776-ban klasszicista stílusban alakították át; klasszicista kastélyát a 18. sz. végén emelték.
Zsitvamártonfalva; Mártonfalva (Martinová)
Részletek
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Vajkkal egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 155 (51,8%) magyar, 141 (47,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 285 r. k., 10 izr., 4 ev. A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején magát többségében magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált.
Zsolna (Žilina; Sillein)
Részletek
Zsolna főtere (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Kiszucai- és a Sztrázsó-hegység között, a Zsolnai-medencében, a Vág folyó völgyében. L: [1921] – 12 073, ebből 9698 (80,3%) szlovák, 750 (6,2%) német, 674 (5,6%) zsidó, 439 (3,6%) magyar; [2011] – 81 494, ebből 74 331 (91,2%) szlovák, 1018 (1,2%) cseh és morva, 292 (0,4%) roma, 93 (0,1%) magyar, 43 (0,1%) német, 8 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 74 272 (91,1%) szlovák, 1104 (1,4%) cseh, 152 (0,2%) roma, 128 (0,2%) magyar, 48 (0,1%) német, 2 jiddis. V: [2011] – 53 674 r. k., 2717 ev., 326 gör. kat., 176 jehovista, 142 gör. kel., 52 ref., 44 izr. – Sziléziai német telepesek által a 13. sz.-ban alapított kereskedőváros évszázadokon keresztül a magyarországi posztóipar egyik központja volt. 1910-ben rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elvesztett városi címét 1954-ben kapta vissza. 1949–60 között, majd 1996 óta kerületi székhely. Csehszl. megalakulását követően, 1918 dec.-e és 1919 febr.-ja között a szlovákiai teljhatalmú minisztérium székhelye volt. A szlovák pártok képviselői 1938. okt. 6-án itt kiáltották ki Szl.-nak a csehszlovák államon belüli autonómiáját. A 18. sz. óta számottevő zsidó közösség lakta, amelyet a második vh. idején koncentrációs táborokba hurcoltak. Négyszög alaprajzú, árkádos főtere védett műemlékegyüttes. A főtéren álló r. k. (Szt. Pál-) templom és rendház 1743-ban barokk, a várdombon álló r. k. (Szentháromság-) templom 1400 körül gótikus, a közeli Burián-harangtorony 1530-ban reneszánsz stílusban épült. Zsinagógáját 1933–34-ben, ev. templomát 1935–36-ban emelték. Egyetemét, a Zsolnai Egyetemet (1996-ig Közlekedési és Távközlési Főiskola) 1953-ban, bábszínházát 1950-ben, a Vág Menti Múzeumot 1936-ban, a Vág Menti Galériát 1976-ban hozták létre. A város Szl. egyik legjelentősebb ipari központja, valamint vasúti és közúti csomópontja, 2008 óta r. k. püspöki székhely. – A 20. sz. második felében közigazgatásilag ~hoz csatoltak számos környező települést, köztük a váráról híres Budatint.
Zsór (Žiar)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 111, ebből 111 (100%) magyar; [2011] – 164, ebből 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 111, ebből 111 (100%) magyar; [2011] – 164, ebből 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 111, ebből 111 (100%) magyar; [2011] – 164, ebből 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 112 (68,3%) magyar, 45 (27,4%) szlovák. V: [2011] – 58 ref., 56 r. k., 4 gör. kat., 3 ev. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1872-ben neoklasszicista stílusban épült.