A Vágsellyei járás térképe (CsT)

A járás elődjének tekinthető, 1923-ban megalakult ~ a mai járás területével hasonló nagyságú volt, csupán É-i határa tért el a mostanitól. 1938 és 1945 között Vágsellye és a tőle D-re eső területek Mo.-hoz tartoztak. 1949 és 1960 között a járás mai területével szinte teljesen megegyező területe volt a járásnak, csupán az északi Köpösd (Hájske) község tartozott Szeredhez. 1960-ban a ~ megszűnt, Mocsonok és Királyi községek kivételével az összes települést a Galántai járáshoz csatolták (az említetteket pedig a Nyitrai járáshoz). A terület 1960 és 1990 között a Nyugat-szlovákiai kerületbe volt besorolva. A ~ az 1996-os területi átszervezést követően jött létre ismét, és a Nyitrai kerületbe sorolták. A járás a Kisalföld középső részén terül el, a Dunamenti-dombvidék határán (ÉK-i részére nyúlik be a dombság). A jan.-i középhőmérséklete –2,2 °C, a júl.-i 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 568 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 64 mm, a legkevesebb jan.-ban hull le – 35–40 mm). Területe 355,9 km². Népessége a 2011. évi népszámláláskor 53 286 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 16 717 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de a szlovák–magyar határmentén található járások közt viszonylag kedvező értékkel rendelkezik. Népességét az életkor alapján kettősség jellemzi: a 80-as években tetőző betelepülés miatt rendkívül kedvező demográfiai képet mutat Vágsellye a vidéki községekkel ellentétben. A települések száma 13, melyek közt egy város található: Vágsellye (23 554). A ~ közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági élet és az ipari termelés a járási székhelyre összpontosul, ezért ott a munkanélküliségi és bérezési mutatók magasan kedvezőbbek a vidéki települések azonos mutatóitól. A munkanélküliségi ráta az országostól 2,11%-kal alacsonyabb (2013. júl. 31-én 11,88%), míg a bérek az országos átlagtól mintegy 15%-kal alacsonyabbak. A ~ gazdaságában a legmeghatározóbb elem a földgáz-feldolgozással foglalkozó Duslo vegyipari vállalat (több mint 2000 dolgozót foglalkoztat), melynek termelési profiljához a különféle szilárd és cseppfolyós műtrágyák, gumiipari, ill. vulkanizációs alapanyagok és termékek gyártása tartozik (a termékek több mint 80%-a kivitelre kerül). A női munkaerő foglalkoztatásából a legnagyobb mértékben a textilipar veszi ki részét. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei is jók, mezőgazdasági művelés alatt a járás területének 83,5%-a áll, a szántók aránya 78,46%, ami országos összehasonlításban az egyik legmagasabb érték. Az idegenforgalmi vonzerőben meghatározó szereppel bír a Vág folyó, a vágkirályfai vízerőmű részét képző vágkirályfai-víztározó, valamint a Deákiban található termálfürdő (a 67 °C-os ásványi anyagokban gazdag termálvíz a reuma és egyéb mozgássérülési betegségek kezelésére alkalmas).

A Vágsellyei járás etnikai térképe (2011) (HK)

A Vágsellyei járás térképe (CsT)