Kantár Csaba
Részletek
(* 1978. nov. 2. Szímő, † 2003. jan. 15. Pozsony) Költő, performer. Magyar–politológia szakot végzett Nyitrán (2002). Performerként többször szerepelt a Transart Communication fesztiválon. – Fm. Rozsdát jövendölve (v., 2000); Öntörvény(alkotás) (prózai írások, 2003); Összegyűjtött művei (2007).
Kaponya (Kapoňa)
Részletek
1941-ben Leleszhez csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 170, ebből 164 (96,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 99 r. k., 41 gör. kat., 24 ref., 6 izr.
Kaprálik Zsuzsanna; Kovács
Részletek
(* 1959. jan. 7. Pered) Néprajzkutató, muzeológus. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1978), majd a Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1984). 1984–1989 között a Csemadok KB néprajzi szakelőadója, 1989–2003-ban a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum néprajzos muzeológusa volt. Főleg gazdaságnéprajzzal foglalkozik; kézművestáborok szervezője.
Karaba Gyula
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az...megnyit →
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az...megnyit →
Részletek
Karaba Gyula (csa)
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az operazenekari dirigálást T. Frešo és Ľ. Holoubek irányításával sajátította el. Művészi pályafutása az Ifjú Szivek együttesében indult, amellyel számos egész estét betöltő hangversenyt adott, több hangfelvételt készített és számos külföldi turnén vett részt. 1966–1968-ban a pozsonyi Nálepka Százados Katonai Művészegyüttes (VUS kpt. Nálepku) karmestere volt. A Slniečko együttessel együttműködve az első szlovák musical, Milan Novák: „Hra, v ktorej sa spí” című művének karmestere volt. 1976-tól a pozsonyi Szlovák Rádió állandó munkatársa volt. 1985 óta tanít a pozsonyi konzervatóriumban vezénylést. 1989 óta vezeti a konzervatórium vonószenekarát, 1991-től pedig a szimfonikus zenekarát. 1998 óta az ifjúsági hangversenyek keretében rendszeresen fellép a Szlovák Filharmóniában. Rendszeresen készít felvételeket a Szlovák Rádió és Televízió részére szlovák zeneszerzők műveiből. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Karátsony Imre
(* 1928. jún. 24. Réte, † 1985. ápr. 3. Pozsony) Zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett. Szencen, Komáromban, Érsekújvárott és Pozsonyban tanult. A karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte el. 1951-ben Bátorkeszire került, haláláig a magyar tannyelvű alapiskola pedagógusa volt. Kezdetben felső tagozatos tanulókból alapított éneklőcsoportot....megnyit →
(* 1928. jún. 24. Réte, † 1985. ápr. 3. Pozsony) Zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett. Szencen, Komáromban, Érsekújvárott és Pozsonyban tanult. A karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte el. 1951-ben Bátorkeszire került, haláláig a magyar tannyelvű alapiskola pedagógusa volt. Kezdetben felső tagozatos tanulókból alapított éneklőcsoportot....megnyit →
Részletek
Karátsony Imre (csa)
(* 1928. jún. 24. Réte, † 1985. ápr. 3. Pozsony) Zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett. Szencen, Komáromban, Érsekújvárott és Pozsonyban tanult. A karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte el. 1951-ben Bátorkeszire került, haláláig a magyar tannyelvű alapiskola pedagógusa volt. Kezdetben felső tagozatos tanulókból alapított éneklőcsoportot. 1958-tól foglalkozott aktívan karvezetéssel. Alapító és élete végéig állandó tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. – Ir. A bátorkeszi alapiskola 50 éve (2001).
Kardos Ferenc
(* 1909. okt. 14. Érsekújvár, † 1954. máj. 26. Budapest) Publicista, lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, a pozsonyi tanítóképző abituriensi kurzusán tanítói képesítést szerzett. Gimnazistaként bekapcsolódott az ifj. mozgalmakba: részt vett a regös- és szociográfiai vándorlásokban és a Sarló alapításában. 1934-től Galántán tanított. 1945 után Budapestre költözött, ahol általános...megnyit →
(* 1909. okt. 14. Érsekújvár, † 1954. máj. 26. Budapest) Publicista, lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, a pozsonyi tanítóképző abituriensi kurzusán tanítói képesítést szerzett. Gimnazistaként bekapcsolódott az ifj. mozgalmakba: részt vett a regös- és szociográfiai vándorlásokban és a Sarló alapításában. 1934-től Galántán tanított. 1945 után Budapestre költözött, ahol általános...megnyit →
Részletek
(* 1909. okt. 14. Érsekújvár, † 1954. máj. 26. Budapest) Publicista, lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, a pozsonyi tanítóképző abituriensi kurzusán tanítói képesítést szerzett. Gimnazistaként bekapcsolódott az ifj. mozgalmakba: részt vett a regös- és szociográfiai vándorlásokban és a Sarló alapításában. 1934-től Galántán tanított. 1945 után Budapestre költözött, ahol általános iskolában tanított, s közben a szegedi pedagógiai főiskolán magyar–történelem szakos oktatói képesítést szerzett. A koalíciós időkben a Nemzeti Parasztpárt országgyűlési képviselője, 1949-től haláláig a művelődésügyi minisztérium alkalmazottja volt. – Publicistaként főleg ifj. mozgalmi és iskolaügyi kérdésekkel foglalkozott, legtöbb írása Barta Lajos lapjaiban jelent meg. Felelős szerkesztője volt a rövid életű Képes Újságnak.
Kardos István
(* 1934. aug. 5. Szádalmás, † 1999. ápr. 5. Rozsnyó) Szociológus, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1962–1970 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa volt. 1970–1990 között politikai okokból nem taníthatott, különböző munkakörökben dolgozott (raktáros, elmegyógyintézeti ápoló, múzeumi alkalmazott)....megnyit →
(* 1934. aug. 5. Szádalmás, † 1999. ápr. 5. Rozsnyó) Szociológus, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1962–1970 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa volt. 1970–1990 között politikai okokból nem taníthatott, különböző munkakörökben dolgozott (raktáros, elmegyógyintézeti ápoló, múzeumi alkalmazott)....megnyit →
Részletek
Kardos István (FI)
(* 1934. aug. 5. Szádalmás, † 1999. ápr. 5. Rozsnyó) Szociológus, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1962–1970 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa volt. 1970–1990 között politikai okokból nem taníthatott, különböző munkakörökben dolgozott (raktáros, elmegyógyintézeti ápoló, múzeumi alkalmazott). 1990-es rehabilitálása után, 1994-ben nyugdíjazásáig ismét főiskolai tanár Nyitrán. Az 1960-as években az elsők között végzett Szl.-ban szociológiai felmérést a szlovákiai magyar értelmiségiek, pedagógusok és főiskolai hallgatók körében.
Kardos Oszkár
Részletek
(* 1921. jan. 31. Nagykürtös, † 1996. szept. 16. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1939). 1953–1961-ben kiadói szerkesztő, 1962–1981 között lapszerkesztő (Csehszlovákiai Sport, ill. Sportvilág; Nemzeti Bizottságok). Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra.
Kármán József Színház
Amatőr színpad (Losonc, 1998). Kármán József Színkör néven alakult, alapítója Horváth Lajos. A jelenlegi nevét 2000-ben vette fel. A hagyományos színműtől a könnyedebb zenés darabokon, esetenként mesejátékokon keresztül a modern, sőt abszurd, alternatív színházig sok minden megfér a társulat programjában. A nemzeti kisebbségi kultúra ápolása...megnyit →
Amatőr színpad (Losonc, 1998). Kármán József Színkör néven alakult, alapítója Horváth Lajos. A jelenlegi nevét 2000-ben vette fel. A hagyományos színműtől a könnyedebb zenés darabokon, esetenként mesejátékokon keresztül a modern, sőt abszurd, alternatív színházig sok minden megfér a társulat programjában. A nemzeti kisebbségi kultúra ápolása...megnyit →
Részletek
karman_plakat
Amatőr színpad (Losonc, 1998). Kármán József Színkör néven alakult, alapítója Horváth Lajos. A jelenlegi nevét 2000-ben vette fel. A hagyományos színműtől a könnyedebb zenés darabokon, esetenként mesejátékokon keresztül a modern, sőt abszurd, alternatív színházig sok minden megfér a társulat programjában. A nemzeti kisebbségi kultúra ápolása mellett fő célja a színházi kultúra terjesztése, előadások bemutatása (opera, bábszínház, pantomim). Évi 2–3 bemutatót és 20–30 előadást tart a régióban. A komáromi Jókai Napok rendszeres résztvevője és megalakulása óta 3 fődíjat, 13 nívódíjat, számos alakítás-díjat, illetve rendezői díjat nyert. – Vezető: Csák István (1998).
Kárpát-medencei Kastélykrónika
Részletek
Negyedévente megjelenő folyóirat (Komárom, 2004–2005). A színes, sok képpel illusztrált folyóirat elsődleges célja megismertetni a Kárpát-medence „nemesi építészetét”, korabeli források felhasználásával. A munkatársak regionális szerkesztők, Magyarország, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék és Burgenland területén élő helytörténészek és kutatók. – Szerk. Várallyay Réka (2004).
Karsay Katalin
(* 1951. ápr. 8. Diószeg) Szerkesztő, műfordító, költő. Szencen érettségizett (1969), 1974-ben magyar–angol szakos tanári képesítést nyert a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. 1974–75-ben Hidaskürtön tanított, 1977–1981-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó nyelvi lektora, 1981–1988-ban az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1988–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben...megnyit →
(* 1951. ápr. 8. Diószeg) Szerkesztő, műfordító, költő. Szencen érettségizett (1969), 1974-ben magyar–angol szakos tanári képesítést nyert a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. 1974–75-ben Hidaskürtön tanított, 1977–1981-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó nyelvi lektora, 1981–1988-ban az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1988–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben...megnyit →
Részletek
Karsay Katalin (csa)
(* 1951. ápr. 8. Diószeg) Szerkesztő, műfordító, költő. Szencen érettségizett (1969), 1974-ben magyar–angol szakos tanári képesítést nyert a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. 1974–75-ben Hidaskürtön tanított, 1977–1981-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó nyelvi lektora, 1981–1988-ban az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1988–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben a Nap belső munkatársa volt. – Költőként a Megközelítés (1980) c. antológiában tűnt fel. Cikkei, reflexiói, műfordításai főként a Nap és az Irodalmi Szemle lapjain jelentek meg. 1993-ban Mo.-ra költözött. – Fm. Tűzpalota (antológia, szerk. Balla Kálmánnal, 1990). Fordításai: Václav Čtvrtek: Manka (1989).
Karva (Kravany nad Dunajom)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, Párkánytól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1032, ebből 992 (96,1%) magyar, 19 (1,8%) szlovák; [2011] – 748, ebből 554 (74,1%) magyar, 146 (19,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 615 (82,2%) magyar, 90 (12,0%) szlovák. V: [2011] – 506 r. k., 62 ref., 8 gör. kat., 7 ev. – A 13. sz. közepén emelt késő román kori r. k. (Szűz Mária neve) templomát 1712-ben barokkosították. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával, s magyar tanítási nyelvű Összevont Kertészeti és Mezőgazdasági Középiskolával rendelkezett.
Kassa (Košice; Kaschau)
Város, járási és kerületi székhely a Gömör–Szepesi-érchegységtől K-re, a Kojsói-havasok lábánál, a Kassai-medencében, a Hernád folyó két partján. L: [1921] – 52 898, ebből 31 572 (59,7%) szlovák, 11 206 (21,2%) magyar, 5275 (10,0%) zsidó, 2145 (4,0%) német, 167 (0,3%) ruszin, 130 (0,2%) lengyel;...megnyit →
Város, járási és kerületi székhely a Gömör–Szepesi-érchegységtől K-re, a Kojsói-havasok lábánál, a Kassai-medencében, a Hernád folyó két partján. L: [1921] – 52 898, ebből 31 572 (59,7%) szlovák, 11 206 (21,2%) magyar, 5275 (10,0%) zsidó, 2145 (4,0%) német, 167 (0,3%) ruszin, 130 (0,2%) lengyel;...megnyit →
Részletek
Szt. Erzsébet székesegyház, előtte Jakoby Gyula szobra (Bartusz György alkotása) (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Gömör–Szepesi-érchegységtől K-re, a Kojsói-havasok lábánál, a Kassai-medencében, a Hernád folyó két partján. L: [1921] – 52 898, ebből 31 572 (59,7%) szlovák, 11 206 (21,2%) magyar, 5275 (10,0%) zsidó, 2145 (4,0%) német, 167 (0,3%) ruszin, 130 (0,2%) lengyel; [2011] – 240 433, ebből 177 581 (73,9%) szlovák, 6382 (2,7%) magyar, 4892 (2,0%) roma, 2401 (1,0%) ruszin és ukrán, 1722 (0,7%) cseh és morva, 308 (0,1%) német, 164 (0,1%) orosz, 124 (0,1%) lengyel, 60 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 169 048 (70,3%) szlovák, 8584 (3,6%) magyar, 6357 (2,6%) roma, 3237 (1,3%) ruszin és ukrán, 1803 (0,8%) cseh, 334 (0,1%) német, 129 (0,1%) lengyel, 38 (0,02%) jiddis. V: [2011] – 108 278 r. k., 14 732 gör. kat., 7418 ev., 4881 ref., 2984 gör. kel., 1336 apostoli egyházbeli, 782 jehovista, 429 metodista, 267 izr., 215 adventista, 203 baptista. – A tatárjárás pusztításai után német (szász) telepesekkel népesítették újra. A gyorsan fejlődő, s 1347-ben szabad királyi városi címet kapó ~ kiváltságai révén Mo. egyik legrangosabb városa lett. 1552-től ~ volt a felső-magyarországi főkapitányság székhelye, 1567-ben Lőcséről ide helyezték át a Szepesi Kamarát, s jelentős szerepe volt a rendi felkelésekben is. Az évszázadok folyamán megfogyatkozott német polgársága a 17–18. sz.-ra kisebbségbe kerül a nagy számban betelepülő magyar, részben szlovák lakossággal szemben, s a felvilágosodás korára a város a magyar szellemi élet központjává vált. 1804-ben r. k. püspöki székhely, 1876-ban törvényhatósági jogú város lett, 1647-től Abaúj, 1881-től 1922-ig, majd 1938–45 között (amikor ismét Mo.-hoz tartozott) Abaúj-Torna vármegye, 1923–28 között a Kassai zsupa, 1949–60 között a Kassai kerület, 1960–90 között a Kelet-szlovákiai kerület székhelye volt; 1996 óta ismét kerületi székhely. – A magyar kormány támogatását élvező ún. Keleti-Tót Nemzeti Tanács 1918. dec.-ben itt kiáltotta ki a Tót Népköztársaság megalakulását, 1919. jún.-ban pedig ~n székelt a magyar Vörös Hadsereg támogatásával Eperjesen kikiáltott Szlovák Tanácsköztársaság kormánya. A második vh. idején Kassa bombázása lett az ürügye Mo. hadba lépésének a Szovjetunió ellen. 1945 tavaszán az emigrációból visszatérő Edvard Beneš, a csehszlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács ideiglenes székhelye volt, 1945. ápr. 5-én itt tették közzé a magyar és német kisebbség teljes jogfosztását meghirdető kassai kormányprogramot. Mintegy 10 000 fős zsidó népességét 1944 őszén koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosságának nagy részét pedig a második vh. után Mo.-ra űzték, ill. a lakosságcsere keretében Mo.-ra telepítették át. Mindezek, s a nagy számú szlovák lakosság beköltözése következtében a 20. sz. második felére elveszítette korábbi meghatározó magyar jellegét. – Történelmi városközpontja védett műemlékegyüttes. Hosszan elnyúló főtere meghatározó építménye az 1378–1508 között emelt, s 1877–96 között Steindl Imre tervei alapján felújított gótikus r. k. Szt. Erzsébet székesegyház. 1906- ban kriptájában helyezték el többek között második Rákóczi Ferencnek, Zrínyi Ilonának és Bercsényi Miklósnak a törökországi Rodostóból hazahozott hamvait. A székesegyháztól D-re található a 14. sz. elején épült, 1902-ben újjáépített gótikus Szt. Mihály-kápolna, É-ra az 1628-ban reneszánsz stílusban emelt, majd a 18. sz. végén barokkosított Orbán-torony és az 1899-ben épült eklektikus Állami Színház. További jelentősebb műemlékei: a domonkosok 1290 körül gótikus stílusban emelt, majd barokkosított temploma; a ferencesek 14. sz. végén ugyancsak gótikus stílusban épült, s szintén barokkosított temploma és kolostora; a 15. sz.-ban emelt Lőcsei-ház, az orsolyák 1663-ban épült barokk temploma; az 1671–84 között emelt barokk premontrei (volt jezsuita) templom és kolostor; a 17. sz.-i barokk Rákóczi-ház és a Szepesi Kamara ugyancsak 17. sz.-i egykori székháza. A barokk r. k. kálváriatemplomot 1742–58 között, a barokk r. k. Szt. Magdolna-templomot 1771-ben, a barokkcista r. k. ispotálytemplomot a 18. sz. közepén, a klasszicista Vármegyeházát 1779-ben, a barokk-klasszicista régi Városházát 1780-ban, a r. k. püspöki, majd érseki palotát 1804-ben, az empire stílusú ev. templomot 1804–16 között, a historizáló stílusú ref. templomot 1805–11 között emelték. A gör. kat. templom 1882–86 között neoromán, a Városháza 1912-ben szecessziós stílusban épült, a zsinagógát 1927-ben, a r. k. (Regina Pacis) templomot 1938–39-ben, az ún. Rodostói-házat (II. Rákóczi Ferenc rodostói házának mását) 1906-ban emelték, a helyi születésű Márai Sándor szobrát 2004-ben avatták fel (alkotója Gáspár Péter). – A város jelenleg r. k. érseki, gör. kat. és ev. püspöki székhely, Szl. második legnagyobb városa, K-Szl. közlekedési, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi központja, az 1992-ben létrehozott Szlovák Alkotmánybíróság székhelye. Felsőfokú oktatási intézményei az 1937-ben alapított Műszaki Egyetem, az 1959-ben alapított Pavol Jozef Šafárik Egyetem, az 1969-ben létrehozott Állatorvosi Egyetem és az 1973-ban alakult Milan Rastislav Štefánik Repülőakadémia. Színházai közül az Állami Színház 1945-ben, a Bábszínház 1959-ben, a magyar nyelvű Kassai Thália Színház 1969-ben, a roma Romathan Színház 1992-ben jött létre. A Kelet-szlovákiai Múzeum elődje még 1872- ben, a Műszaki Múzeum 1942-ben, a Kelet-szlovákiai Képtár (1992-től Jakoby Gyula Képtár) 1952-ben alakult. Az 1950–60-as években nehézipari központtá fejlesztett ~ iparát a vaskohászat (Kelet-szlovákiai Vasmű) és a gépipar (Kelet-szlovákiai Gépgyár) uralja, de ezenkívül még jelentős élelmiszer- és építőanyag-iparral is rendelkezik. – A város a szlovákiai magyar szellemi és kulturális élet egyik hagyományos központja. A két vh. között ~ volt a szlovákiai ref. egyház Tiszáninneni egyházkerületének székhelye, 1921-ben itt jött létre a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, itt működött az 1928-ban alakult Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetsége, 1925–30 között a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség, 1945-ös felszámolásáig az 1898-ban alapított Kazinczy Társaság, majd az 1960-as évek második felében a társaság hagyományaira építő Batsányi Kör. 1928-ban a Csehszlovák Rádió ~i stúdiójából indult a szlovákiai magyar rádiózás, 1969-ben ~n jött létre a második állandó szlovákiai magyar színház, a Kassai Thália Színház. 2003-ban a Hernád Magyar Könyv- és Lapkiadó. A Csemadok 1967 óta itt rendezi meg a Kazinczy Nyelvművelő Napokat, s 1974 és 2004 között itt rendezte meg a Fábry Napokat is. A két vh. között legjelentősebb magyar nyelvű lapjai a Kassai Hírlap (1919–22), a Kassai Munkás (1918–37), a Kassai Napló (1918–29), az Esti Újság (1919–21), A Nép (1920–37), a Kassai Újság (1919–28), a Szlovenszkói Színházi Élet (1925–38), az Új Írás (1932–37) és az Új Élet (1932–44) voltak. Az 1950– 60-as években Keleti Hajnal, ill. Hajnal címmel magyar nyelvű járási hetilapja, 1990–94 között Keleti Napló címmel havilapja jelent meg; 2003-ban Kassai Figyelő címmel indult új havilapja. – A múltban több magyar nyelvű felsőfokú tanintézettel rendelkezett. Az 1874-ben alapított Mezőgazdasági Akadémia, valamint az 1657-ben létrehozott jezsuita egyetem (1776-tól Királyi Akadémia) jogutódaként 1850- ben létrejött Jogakadémiát azonban Csehszl. megalakulása után a csehszlovák hatóságok 1920-ban, ill. 1922-ben felszámolták. Az 1939-ben létrehozott Kereskedelmi Főiskola és az ugyancsak 1939-ben ideköltöztetett repülőtisztképző Honvéd Repülőakadémia csak a második vh. végéig működhetett. Magyar tanítási nyelvű premontrei gimnáziumát, gépészeti ipariskoláját és kereskedelmi középiskoláját 1919-ben egyaránt szlovák nyelvűvé változtatták, magyar nyelvű oktatás ezt követően az ipari és az államosított gimnázium magyar tagozatán folyhatott. A gimnázium magyar tagozata 1927-ben önállósult, 1938-ban ismét magyar nyelvűvé vált az ipari és a kereskedelmi iskola is, 1945-ben azonban felszámoltak minden magyar nyelvű tanit. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és alapiskolával (Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola), valamint magyar tanítási nyelvű ipariskolával és kereskedelmi akadémiával rendelkezett. – 1968-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Bárcát (Barca), Hernádtihanyt (Ťahanovce), Kassaújfalut (Košická Nová Ves), Miszlókát (Myslava), Pólyit (Poľov), Szilvásapátit, Sacát és Buzinkát; 1976- ban Abaszéplakot, Kavocsánt (Kavečany), Szentlőrinckét (Lorinčík), Széplakapátit és Zsebest (Šebastovce). – Ir. Wick Béla: Kassa története és műemlékei (1941); Szlovenszkói városképek (2002); Kovács Éva:Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918–1938). (2004).
Kassa – Rákóczi-emléktábla a kassai dóm oldalán (GJ)
Kassa – Márai Sándor szobra (GJ)
Kassa – a Nagyságos Fejedelem sírja a dómban (GJ)
Kassa − Állami Színház (LZS)
Kassa − Szt. Mihály-kápolna (LZS)
Kassa – Márai Sándor emléktáblája (GJ)
a Thália Szinház homlokzata, Kassa
Rodostói-ház, Kassa
a Rákóczi-kripta a Szent Erzsébet-dómban, Kassa
Szent Erzsébet-főszékesegyház, Kassa
Szent Erzsébet-főszékesegyház, Kassa
Kassai Csongor
(* 1972. aug. 24. Királyhelmec) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1990-ben. Az „X” Iparista Kis Színpadnál tűnt fel tehetségével; alakításait a Jókai Napokon is jutalmazták. Ugyanezen évtől a Kassai Thália Színház tagja volt. Később, 1997-ben elvégezte a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színész...megnyit →
(* 1972. aug. 24. Királyhelmec) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1990-ben. Az „X” Iparista Kis Színpadnál tűnt fel tehetségével; alakításait a Jókai Napokon is jutalmazták. Ugyanezen évtől a Kassai Thália Színház tagja volt. Később, 1997-ben elvégezte a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színész...megnyit →
Részletek
(* 1972. aug. 24. Királyhelmec) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1990-ben. Az „X” Iparista Kis Színpadnál tűnt fel tehetségével; alakításait a Jókai Napokon is jutalmazták. Ugyanezen évtől a Kassai Thália Színház tagja volt. Később, 1997-ben elvégezte a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színész szakát. 1995-től szlovák színházak – prózai szerepekben és musicalekben egyaránt – előszeretettel foglalkoztatott színésze. Moziszínészként is népszerű: 1999–2006 között tizenegy szlovák és cseh filmet forgatott.
Kassai Figyelő
Részletek
Kassai Figyelő (FI)
Képes magyar társadalmi és kulturális folyóirat (Kassa, 2002). Ugyan Kassa és környéke kulturális életével, eseményeivel, fontosabb közéleti kérdéseivel foglalkozik, de országos terjesztésű. Kiadja a kassai Hernád kft. Havonta 24 oldalon jelenik meg színes borítóval. – Szerk. Havasi Péter (2002).
Kassai Géza; Goldhammer
(1894. máj. 31. Batizfalva, † 1961. ápr. 12. Budapest) Publicista, egyetemi oktató. 1919-ben emigrált Mo.-ról Csehszl.-ba. Előéletéhez tartozik, hogy 1916-ban hadifogolyként Oroszországba került. Kassán az emigráns magyarok élcsoportjához tartozott, baloldali eszmeisége révén egyike volt azoknak, akik a Kassai Munkás lényegében harmadik „menetét" vállalták, s a lap...megnyit →
(1894. máj. 31. Batizfalva, † 1961. ápr. 12. Budapest) Publicista, egyetemi oktató. 1919-ben emigrált Mo.-ról Csehszl.-ba. Előéletéhez tartozik, hogy 1916-ban hadifogolyként Oroszországba került. Kassán az emigráns magyarok élcsoportjához tartozott, baloldali eszmeisége révén egyike volt azoknak, akik a Kassai Munkás lényegében harmadik „menetét" vállalták, s a lap...megnyit →
Részletek
(1894. máj. 31. Batizfalva, † 1961. ápr. 12. Budapest) Publicista, egyetemi oktató. 1919-ben emigrált Mo.-ról Csehszl.-ba. Előéletéhez tartozik, hogy 1916-ban hadifogolyként Oroszországba került. Kassán az emigráns magyarok élcsoportjához tartozott, baloldali eszmeisége révén egyike volt azoknak, akik a Kassai Munkás lényegében harmadik „menetét” vállalták, s a lap csehszlovákiai szakaszának történetét (1919–1937) elindították. – 1929 végén illegalitásba kényszerült, majd (1932-ben) a Szovjetunióba emigrált. 1944-ben a szovjet hadsereggel tért vissza Mo.-ra. Egyetemi oktatóként, a pártfőiskola igazgatójaként működött, a történettudományok doktora volt. Publikációi jelentek meg a marxizmus a nemzeti és gyarmati kérdésről, ill. a Magyar történelmi sorsfordulók és a nemzeti kérdés (1959) témaköréből. Ez utóbbival évtizedekkel korábban Az Út (1932/8.) hasábjain is foglalkozott, A sarlósok és a nemzetiségi kérdés címmel. – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Fónod Zoltán: A valóság vonzásában… (Új Mindenes Gyűjtemény, 1983/2).
Kassai Gimisek Színházi Társulata
Részletek
Ifjúsági színpad (Kassa, 1995). Tevékenysége során több szakmai elismerésben részesült (legjobb díszlet, legjobb főszereplő). A komáromi Jókai Napokon 2005-ben nívódíjat kapott. – Vezető: Bodon Andrea (1995).
Kassai Hét
Részletek
Képes irodalmi és társadalmi hetilap (Kassa, 1919–1920). – Szerk. Herboly Ferenc.
Kassai Hírlap
Részletek
Független politikai napilap (Kassa, 1919–1922). 1918 előtt is létezett. – Szerk. László Béla, Herboly Ferenc, Lauschmann Ottó.
Kassai Lapok
Részletek
Társadalmi, közgazdasági és közművelődési hetilap (Kassa, 1937. okt. 10.–dec. 25.). 11 száma jelent meg. Lányi Menyhérten, Mezősy Márián és Szép Ernőn kívül nem voltak ismertebb nevű munkatársai. – Szerk. Višňovsky Emil.
Kassai Magyar Közösségi Ház
Kulturális és közművelődési magyar szervezet (Kassa, 2000–2008). Több éven keresztül a kassai magyar szervezeteknek helyet adó független kulturális és művelődési központként működött. A belvárosban bérelt épületben korszerűen felszerelt irodahelyiségeket, kiállító- és konferenciatermet rendezett be, ahol havonta átlagban 500 kassai magyar vett részt a különböző...megnyit →
Kulturális és közművelődési magyar szervezet (Kassa, 2000–2008). Több éven keresztül a kassai magyar szervezeteknek helyet adó független kulturális és művelődési központként működött. A belvárosban bérelt épületben korszerűen felszerelt irodahelyiségeket, kiállító- és konferenciatermet rendezett be, ahol havonta átlagban 500 kassai magyar vett részt a különböző...megnyit →
Részletek
Kulturális és közművelődési magyar szervezet (Kassa, 2000–2008). Több éven keresztül a kassai magyar szervezeteknek helyet adó független kulturális és művelődési központként működött. A belvárosban bérelt épületben korszerűen felszerelt irodahelyiségeket, kiállító- és konferenciatermet rendezett be, ahol havonta átlagban 500 kassai magyar vett részt a különböző programokon, klubesteken, kiállításokon, szakkörökön stb. A háznak otthont adó épületet a város 2006-ban értékesítette, így az addig itt működő szervezetek máshol tevékenykednek. – Vezető: Kulcsár Mária (2000); Csala Kornélia (2003).
Kassai Napló
Független politikai napilap (Kassa, 1884–1929). 1884 és 1918 között Felsőmagyarország címen jelent meg, ám alcíme már ekkor is a ~ volt. Az államfordulat után az emigráns írók (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) színvonalas, korszerű újsággá formálták. Itt nőttek fel olyan kitűnő hazai újságírók és...megnyit →
Független politikai napilap (Kassa, 1884–1929). 1884 és 1918 között Felsőmagyarország címen jelent meg, ám alcíme már ekkor is a ~ volt. Az államfordulat után az emigráns írók (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) színvonalas, korszerű újsággá formálták. Itt nőttek fel olyan kitűnő hazai újságírók és...megnyit →
Részletek
Független politikai napilap (Kassa, 1884–1929). 1884 és 1918 között Felsőmagyarország címen jelent meg, ám alcíme már ekkor is a ~ volt. Az államfordulat után az emigráns írók (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) színvonalas, korszerű újsággá formálták. Itt nőttek fel olyan kitűnő hazai újságírók és szerkesztők, mint Dzurányi László, Győry Dezső. A lap nagy figyelmet szentelt az irodalomnak, a művészetnek és a kulturális életnek, s ilyen jellegű rovataival és kitűnő irodalmi mellékleteivel (Új Élet, Kassai Napló Vasárnapja) folyóiratot pótló szerepet töltött be. Az induló Fábry Zoltán legtöbb és legjelentősebb írása itt jelent meg, s az első nemzedék további írói közül itt vált ismertté Darkó István, Földes Sándor, Győry Dezső, Jarnó József, Komlós Aladár, Márai Sándor, Merényi Gyula, Mihályi Ödön, Sebesi Ernő, Simándy Pál, Tamás Mihály, Vécsey Zoltán, Vozári Dezső. A ~ volt a Petőfi- és Ady-kultusz egyik legaktívabb bázisa, s József Attila szlovákiai népszerűsítésében is övé volt a vezető szerep. 1925 őszétől az addig független lap súlyos anyagi válságba jutott, amit nem kis mértékben a bulvárjellegű Kassai Újság konkurenciája idézett elő. A Magyar Nemzeti Párt befolyása alá kerülő lap egy ideig Az Újság (~ alcímmel) majd Napló címmel jelent meg, míg végül 1929 júl.-ában megszűnt. – Szerk. Kendi Zoltán (1918), Szepessi Miksa (1918), Telléry Gyula (1927), Keller Imre (1928). – Ir. Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1929 (mon., 1986).
Kassai Polgári Klub
Közművelődési klub (Kassa, 1998). Kulturális, hagyományőrző, közösségalkotó és társadalomépítő tevékenységet folytat. Célkitűzései a polgári értékek megőrzése, a toleranciára való nevelés, a nemzetiségek és etnikumok közötti megértés elmélyítése, hagyományőrző programok szervezése, helytörténeti feltáró munka és annak publikálása. Több mint 70 rendezvényt, klubestet, kiállítást stb. valósított...megnyit →
Közművelődési klub (Kassa, 1998). Kulturális, hagyományőrző, közösségalkotó és társadalomépítő tevékenységet folytat. Célkitűzései a polgári értékek megőrzése, a toleranciára való nevelés, a nemzetiségek és etnikumok közötti megértés elmélyítése, hagyományőrző programok szervezése, helytörténeti feltáró munka és annak publikálása. Több mint 70 rendezvényt, klubestet, kiállítást stb. valósított...megnyit →
Részletek
Közművelődési klub (Kassa, 1998). Kulturális, hagyományőrző, közösségalkotó és társadalomépítő tevékenységet folytat. Célkitűzései a polgári értékek megőrzése, a toleranciára való nevelés, a nemzetiségek és etnikumok közötti megértés elmélyítése, hagyományőrző programok szervezése, helytörténeti feltáró munka és annak publikálása. Több mint 70 rendezvényt, klubestet, kiállítást stb. valósított meg, társszervezőként részt vett Márai Sándor kassai szobrának felállításában. – Vezető: Csala Kornélia (1998); Palenčár Ildikó (2011). – Ir. Balassa Zoltán: A Kassai Polgári Klub tevékenységéről (Felvidék.ma, 2014. dec. 02.).
Kassai Polgári Társaskör
Kulturális szervezet (Kassa, 1922–1945). Krusicky József kezdeményezésére még 1867 júl.-ban alakult. Székhelyül a történelmi jelentőségű Lőcsei ház szolgált, melyet 1867. okt. elsejétől béreltek Kassa városától. 1918. dec. 31-én a Csehszlovák Hadsereg bevonul Kassára. 1919. nov.-ben veszélybe kerül a Lőcsei ház birtoklása. 1919. dec.-ben Körmendy–Ékes...megnyit →
Kulturális szervezet (Kassa, 1922–1945). Krusicky József kezdeményezésére még 1867 júl.-ban alakult. Székhelyül a történelmi jelentőségű Lőcsei ház szolgált, melyet 1867. okt. elsejétől béreltek Kassa városától. 1918. dec. 31-én a Csehszlovák Hadsereg bevonul Kassára. 1919. nov.-ben veszélybe kerül a Lőcsei ház birtoklása. 1919. dec.-ben Körmendy–Ékes...megnyit →
Részletek
Kulturális szervezet (Kassa, 1922–1945). Krusicky József kezdeményezésére még 1867 júl.-ban alakult. Székhelyül a történelmi jelentőségű Lőcsei ház szolgált, melyet 1867. okt. elsejétől béreltek Kassa városától. 1918. dec. 31-én a Csehszlovák Hadsereg bevonul Kassára. 1919. nov.-ben veszélybe kerül a Lőcsei ház birtoklása. 1919. dec.-ben Körmendy–Ékes Lajost választják meg elnöknek, az ő és Homola István közbejárása révén sikerült megtartani a Lőcsei ház bérleti jogát. 1922. szept.-ben a „Košicei Polgári Társaskör” megkapja a további működéséhez szükséges minisztériumi jóváhagyást. 1922. okt. 31-én a vezetőség elnökévé dr. Körmendy-Ékes Lajost, alelnökké Homola Istvánt, igazgatóvá Kohút Istvánt választják. 1925. jún.-ban a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegyletének 33 tagja Konrády Lajos („Lajos bácsi”) elnökkel és Simko Gusztáv karnaggyal az élen rendes tagként beléptek a Polgári Társaskörbe. 1925. nov.-ben Körmendy-Ékes Lajos lemond elnöki tisztéről, mert megfosztották állampolgárságától és kiutasították az országból. 1926. febr. 28-án a megüresedett elnöki széket Cselényi István szentszéki tanácsos foglalta el. 1926. dec. 8-án a ~ nagytermében megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dalszövetség. 1929-ben a Kazinczy Társaság a ~ házában tartotta összejöveteleit, melyeken Szl. és Kárpátalja legjobb írói, költői és művészei szerepeltek. 1930 és 1938 között a kör anyagi helyzete megerősödik és fokozatosan támogatja a rászorultakat és Kassa kulturális életét. Az 1939 és 1944 közötti tevékenységéről alig maradt fenn nyilvános adat, de a megmaradt dokumentumok a kör megromlott anyagi helyzetéről tanúskodnak. 1945-ben megszűnt. – Vezető: Körmendy-Ékes Lajos (1922); Cselényi István (1926).
Kassai sportegyesületek
Az 1938 előtti időszakban Kassán 20 sportegyesület működött. Főleg nemzetiségi, ideológiai v. szakmai alapon szerveződtek. A két legjelentősebb a Kassai Atlétikai Klub (KAC) és a Kassai Sport Klub (KSC) polgári alapon működött. A KAC 1903-ban alakult több szakágazattal. Ezek közül leginkább kiemelkedett a futball,...megnyit →
Az 1938 előtti időszakban Kassán 20 sportegyesület működött. Főleg nemzetiségi, ideológiai v. szakmai alapon szerveződtek. A két legjelentősebb a Kassai Atlétikai Klub (KAC) és a Kassai Sport Klub (KSC) polgári alapon működött. A KAC 1903-ban alakult több szakágazattal. Ezek közül leginkább kiemelkedett a futball,...megnyit →
Részletek
Az 1938 előtti időszakban Kassán 20 sportegyesület működött. Főleg nemzetiségi, ideológiai v. szakmai alapon szerveződtek. A két legjelentősebb a Kassai Atlétikai Klub (KAC) és a Kassai Sport Klub (KSC) polgári alapon működött. A KAC 1903-ban alakult több szakágazattal. Ezek közül leginkább kiemelkedett a futball, birkózás és az atlétika. A KSC megalakulásának éve 1913. Működését az 1919–1938-as időszakban a Keresztény-szocialista Párt támogatta. A negyvenes években főleg a futball a tenisz és a birkózó szakosztály tevékenysége volt eredményes, bár a zsidótörvény itt is éreztette hatását. Említésre méltó még a Törekvés sportklub, amely 1919-ben alakult, valamint 1940-től a Rákóczi Sport Egyesület. Tagjai a Szociáldemokrata Párthoz közel álló sportolókból tevődtek ki. A szlovákok főleg a „Jednota” sportklubba tömörültek. A „Vasutas” sportklubnak is jelentős szerep jutott Kassa sportéletében. A turizmus irányítója Kassán a Kárpát Egyesület volt, mely a 20-as és 30-as években Karpathenverein néven szerepelt, de 1939 után ismét Kárpát Egyesület néven találkozunk vele. Említésre méltó még a Katolikus Legényegylet „Kolping” turista csoportja, valamint a Kassai Turista Egylet melyet Grosschmid Géza alapított és tagjai a Keresztény-szocialista Párthoz álltak közel. Az 1938 év után a sportklubok struktúrája is megváltozott. Megszűntek a cseh, a szlovák valamint a Makoach és Makabi zsidó sportklubok, de nem maradtak meg a baloldali pártokhoz közel álló klubok sem.
Kassai Színházi Újság
Részletek
Színházi és művelődési hetilap (Kassa, 1921 szept.–1923 márc.). 1919 előtt is létezett. Munkatársai többek között Áldori Károly, Halász Miklós, Kemény Lajos, Márai Sándor, Merényi Gyula, Vozári Dezső és Kosztolányi Dezső a korabeli külföldi színjátszásról is képet adtak. – Szerk. Szepessi Miksa (1921).
Kassai Thália Színház
Szlovákiai magyar színház Kassán. A Komáromi Jókai Színház alapította Thália Színpadból jött létre 1990-ben. A színház Csurka István Döglött aknák c. színművével tartotta meg első bemutatóját 1990 okt.-ében. 1996-ban a ~ elveszítette jogalanyiságát, igazgatóját, Kolár Pétert leváltották, és a színház az Abaúji Kulturális Központ fennhatósága...megnyit →
Szlovákiai magyar színház Kassán. A Komáromi Jókai Színház alapította Thália Színpadból jött létre 1990-ben. A színház Csurka István Döglött aknák c. színművével tartotta meg első bemutatóját 1990 okt.-ében. 1996-ban a ~ elveszítette jogalanyiságát, igazgatóját, Kolár Pétert leváltották, és a színház az Abaúji Kulturális Központ fennhatósága...megnyit →
Részletek
A Kassai Thália Színház igazgatósága és a Márai Stúdiószínpad épülete (TSZA)
Szlovákiai magyar színház Kassán. A Komáromi Jókai Színház alapította Thália Színpadból jött létre 1990-ben. A színház Csurka István Döglött aknák c. színművével tartotta meg első bemutatóját 1990 okt.-ében. 1996-ban a ~ elveszítette jogalanyiságát, igazgatóját, Kolár Pétert leváltották, és a színház az Abaúji Kulturális Központ fennhatósága alá került, jogalanyiságát csak 1999-ben kapta vissza. Tájoló színházként előadásaival rendszeresen látogatja D-Szl. magyarlakta településeit. Igazgatóságának épületében kamaraszínházat működtet Márai Stúdiószínpad néven 1994-től. Esterházy János Emlékplakettel tüntették ki. (2006). – Vezető: Kolár Péter (1990), Fabó Tibor (1996), Kolár Péter (1999), Czajlik József (2011). – Ir. Tóth László szerk.: Köz – művelődés – történet (2000); Gál Sándor: Smink nélkül (2004); Hizsnyan Géza: Színházi élet. In: Fazekas József–Hunčík Péter szerk.: Magyarok Szlovákiában 1. 1989–2004 (2004); Hizsnyan Géza: Színházak – színházi élet. In: Csanda Gábor–Tóth Károly szerk.: Magyarok Szlovákiában 3. Kultúra 1989–2006 (2006).
Előadás a Kassai Thália Színházban (Márai Sándor: A kassai polgárok) (TSZA)
Kassai Újság
Független politikai napilap (Kassa, 1910–1938). Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények közlésével igyekezett növelni olvasói táborát. 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirodalmi...megnyit →
Független politikai napilap (Kassa, 1910–1938). Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények közlésével igyekezett növelni olvasói táborát. 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirodalmi...megnyit →
Részletek
Független politikai napilap (Kassa, 1910–1938). Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények közlésével igyekezett növelni olvasói táborát. 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirodalmi és kulturális mellékletet adott ki (Kassai Újság Ingyenes Képes Melléklete). A lap népszerű alkalmi mellékletei voltak még: A Mi Gazdánk, Jogélet, Ifjúvilág, Heti Rádióműsor stb.
Kassai Zenekedvelők Dalegylete
Énekkar (Kassa, 1907). Alapítói Forgách Dezső, Forgách Tivadar, Loósz Dezső, Dr. Rédeky István, Riszner Károly és Simko Gusztáv voltak. Az énekkar az államfordulat után is folytatta tevékenységét. Az ötvenedik jubiláris hangversenyüket 1941. dec. 13-án a neves Schalkház szállodában adták. Megalakulásától folyamatosan és országos szinten is...megnyit →
Énekkar (Kassa, 1907). Alapítói Forgách Dezső, Forgách Tivadar, Loósz Dezső, Dr. Rédeky István, Riszner Károly és Simko Gusztáv voltak. Az énekkar az államfordulat után is folytatta tevékenységét. Az ötvenedik jubiláris hangversenyüket 1941. dec. 13-án a neves Schalkház szállodában adták. Megalakulásától folyamatosan és országos szinten is...megnyit →
Részletek
Énekkar (Kassa, 1907). Alapítói Forgách Dezső, Forgách Tivadar, Loósz Dezső, Dr. Rédeky István, Riszner Károly és Simko Gusztáv voltak. Az énekkar az államfordulat után is folytatta tevékenységét. Az ötvenedik jubiláris hangversenyüket 1941. dec. 13-án a neves Schalkház szállodában adták. Megalakulásától folyamatosan és országos szinten is sikeresen működött, 1944-ben fejezte be tevékenységét.
Kaszás Attila
(* 1960. márc. 16. Vágsellye, † 2007. márc. 23. Budapest [Mo.]) Színész. A gimnáziumot Komáromban és Selmecbányán végezte. Diákként rendszeres résztvevője volt a csehszlovákiai magyar versmondó versenyeknek, többször nyert a Jókai Napokon. 1983-ban elvégezte a budapesti Színművészeti Főiskolát; ezt követően a Vígszínház, majd a...megnyit →
(* 1960. márc. 16. Vágsellye, † 2007. márc. 23. Budapest [Mo.]) Színész. A gimnáziumot Komáromban és Selmecbányán végezte. Diákként rendszeres résztvevője volt a csehszlovákiai magyar versmondó versenyeknek, többször nyert a Jókai Napokon. 1983-ban elvégezte a budapesti Színművészeti Főiskolát; ezt követően a Vígszínház, majd a...megnyit →
Részletek
Kaszás Attila szobra a Jókai Színház előtt (Gáspár Péter alkotása) (FI) 2
(* 1960. márc. 16. Vágsellye, † 2007. márc. 23. Budapest [Mo.]) Színész. A gimnáziumot Komáromban és Selmecbányán végezte. Diákként rendszeres résztvevője volt a csehszlovákiai magyar versmondó versenyeknek, többször nyert a Jókai Napokon. 1983-ban elvégezte a budapesti Színművészeti Főiskolát; ezt követően a Vígszínház, majd a Nemzeti Színház színésze lett Budapesten. Különböző show-műsoroknak is kedvelt vendége volt, beszélgető-műsorokat vezetett, zenés darabokban is szívesen szerepelt. Gyakran hívták filmezni; több lemeze is megjelent. 1990-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1996-ban a Komáromi Jókai Színház Bástya Színházbeli Az aranyember feldolgozásában ő játszotta Tímár Mihály szerepét. Váratlan halálát követően Zsigárdon nevét viselő emlékszoba létesült; Komáromban szobrot emeltek emlékére, ill. róla elnevezett versmondó fesztivált szerveztek.