A Galántai járás térképe (CsT)

Közigazgatási egység. A mai járás elődjének számító ~ 1923-ban alakult meg, melynek területi kiterjedése lényegesen eltért a mai járásétól. 1938-tól 1945-ig a terület jelentős része Mo.-hoz tartozott. Az 1949-ben újra létrejött ~ területe az 1960-as közigazgatási átszervezés keretében megnőtt: hozzácsatolták a Vágsellyei járást Mocsonok és Királyi kivételével, továbbá a Galgóci és Szenci járások jelentős részét. 1990-ig a terület a Nyugat-szlovákiai kerületbe tartozott. Az 1996-os közigazgatási átszervezés keretében az 1990 előtt a ~ részét képző Vágsellyét és kistérségét járásnak nyilvánították, valamint Ny-on négy kisközséget a szintén újonnan megalakuló Szenci járáshoz csatoltak. A ~t 1996-ban a Nagyszombati kerületbe sorolták. A Kisalföld É-i részén terül el, Mátyusföld központjában. Jan.-i középhőmérséklete –2,3 °C, a júl.-i 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 550 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 67 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 33–35 mm). Területe 641,7 km². Népessége 2011-ben 93 594 fő, a magyar nemzetiségű lakosok száma 32 793 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőbb a többi délnyugat-szlovákiai járással összehasonlítva (a 0–14 évesek részaránya 17%, a munkaképes korúak aránya meghaladja az országos átlagot). A járáshoz összesen 36 település tartozik, amelyekből 3 városi jogállású – Galánta (15 138), Szered (16 235) és Diószeg (5479). A magyar nemzetiség részaránya 21 településen haladja meg a 10%-ot. A járás közlekedési fekvése kedvező. A járáson belül markáns gazdasági különbségek vannak: a Pozsonyhoz közelebb lévő Ny-i területek gazdasági mutatói jóval kedvezőbbek a D–DK-i területek gazdasági mutatóinál. A járás munkaerőpiaci viszonyai az országos átlagnál kedvezőbbek (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta értéke 6,98% volt), az átlagos havi jövedelem nagysága az országos átlag körül mozog. A járás gazdaságában hagyományosan fontos szerepet tölt be az élelmiszeripari ágazat (Szereden nagy múlttal rendelkezik a Hubert márkájú pezsgők gyártása, a pékipar és a cukorgyártás), azonban a dél-koreai Samsung elektrotechnikai óriásvállalat megjelenése (2002) jelentősen átformálta az ágazati arányokat – Galánta Európa egyik legnagyobb televíziógyártója lett. Galánta jelentős logisztikai centrummá is vált az elmúlt fél évtizedben. A járásban a mezőgazdasági termelés természeti feltételei nagyon kedvezőek, a szántók aránya nagyon magas, az ország legmagasabb hektárhozamú agráradottságú régiói közé tartozik. Az idegenforgalom szempontjából legjelentősebb a termálvízkincs (vinceerdői termálfürdő, felsőszeli termálfürdő), a vágkirályfai vízerőmű részét képezővágkirályfai víztározó, a történelmi és technikai műemlékek (a galántai Esterházy-kastély, a tallósi és jókai vízimalmok), valamint a Kis-Duna és a Vág folyó.

A Galántai járás etnikai térképe (2011) (HK)

A Galántai járás térképe (CsT)