Érsekújvári járás

Az Érsekújvári járás térképe (CsT)

A járás területi kiterjedése megközelítőleg azonos az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően 1923-ban megalakult ~ és Párkányi járás területével. Az első bécsi döntést követően egy északi községet leszámítva a terület Mo.-hoz tartozott 1938–1945 között. A járás határai 1949-ben változtak jelentősebben, ekkor az ÉK-i részén kialakításra került a Nagysurányi járás, viszont az Ógyallai járástól területet nyert. 1960-ban az ~hoz csatolták a Nagysurányi járást, a Verebélyi járás néhány községét, valamint négy település kivételével a Párkányi járást. A terület 1960-tól 1990-ig a Nyugat-szlovákiai, 1996-tól a Nyitrai kerülethez tartozik. A Kisalföld ÉK-i részén terül el, a Dunamenti-dombvidék határán. Az alföldi jellegtől eltérő tájjeleget mindössze a DK-i szegletében kiemelkedő andezitsalak-kőből és tufából álló Helembai-hegység mutat, melyet az Ipoly választ el a Börzsönytől. Jan.-i középhőmérséklete –1,9 °C, a júl.-i 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 65 mm, a legkevesebb jan.-ban hull le – 32 mm). Területe 1347,1 km². Népessége 2011-ben 144 417 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 48 483 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, a fiatalok aránya fokozatosan csökken, a 0–14 évesek részaránya 17% alatt van. A települések száma 62, melyek közt 3 város található, Érsekújvár (39 646), Párkány (10 919) és Nagysurány (10 177). A magyar nemzetiség részaránya 36 településen haladja meg a 10%-ot. Az átlagkeresetek az országos mutatóktól 15–20%-kal alacsonyabbak, míg a munkanélküliségi ráta mintegy 1%-kal magasabb az országos átlagnál (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi rátája 14,42% volt). A járás közlekedési fekvése kedvező. Az elmúlt 20 évben a gazdasági szerkezetváltás során a korábban jelentős élelmiszeripari termelés nagymértékben leépült (napjainkra már csak az érsekújvári NOVOFRUCT SK konzervipari vállalat valósít meg számottevő élelmiszeripari termelést). A járás gazdasága mindenekelőtt az elektrotechnikai termelésen (a legjelentősebb az Osram vállalat Érsekújvárott, mely villanyégőket és egyéb fényforrásokat gyárt), a műanyag-feldolgozáson (ajtók és ablakok gyártása) és a szolgáltatásokon alapul. A járásban a mezőgazdasági termelés feltételei kitűnőek (a szántók részaránya magasan meghaladja az országos átlagot), számottevő a szőlészet és borászat a régió dombvidéki felében. A járás társadalmi és gazdasági életében jelentős ugrás volt a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd újraépítése 2001-ben, ami nagy lendületet adott a járás déli felének – gyors fejlődésnek indult a szolgáltatási szektor (köszönhetően Párkány kedvező közlekedésföldrajzi és idegenforgalmi adottságainak), valamint a járás munkaerejének foglalkoztatásában jelentős szerephez jutottak a határ déli oldalán (Esztergomban, Vácott és Dorogon) található ipari üzemek. A járási székhely fontos vasúti közlekedési csomópont. A leglátogatottabb turisztikai célpontoknak a gazdag kulturális élettel rendelkező Érsekújvár és Párkány mellett a termálfürdők számítanak – Párkányban (párkányi termálfürdő), Érsekújvárban, Szencsén (Svätuša). A régió turisztikai vonzerejében jelentős még a gyönyörű természeti környezet (a Kovácspataki-dombok, a Duna, a Garam és az Ipoly folyók).

Az Érsekújvári járás etnikai térképe (2011) (HK)

Az Érsekújvári járás térképe (CsT)