A Tőketerebesi járás térképe (CsT)

Megközelítőleg a mai járás területén 1923-ban két járás jött létre: délkeleti felén, a Latorca és Bodrog folyóktól délre a Királyhelmeci, északira pedig a Gálszécsi járás. 1938–1945 közt a terület déli fele Mo.-hoz került. 1949-től 1960-ig a területen a Királyhelmeci, a Gálszécsi és a ~ok osztoztak, majd a Királyhelmeci és a Gálszécsi járások az 1960-ban végbement közigazgatási átszervezéskor megszűntek a ~ javára. Az akkori járás a mai járás területétől lényegesen különbözött: a Latorcától északra elterülő nagykaposi régió magyarlakta települései is hozzá tartoztak (ezen községek az 1996-os területi átszervezéskor a Szobráncot és térségét elvesztő Nagymihályi járáshoz kerültek). A terület 1960–1990 közt a Kelet-szlovákiai kerületbe, 1996-tól a Kassai kerületbe kapott besorolást. A járást nyugat felől az Eperjes–Tokaji-hegység, dél felől pedig részben a Zempléni-hegység és a Tisza folyó határolja, miközben legnagyobb részét a Kelet-szlovákiai-alföld tölti ki (azon belül pedig jelentős a Bodrogköz részesedése). A jan.-i középhőmérséklet –3,8 °C, a júl.-i 20,3 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 564 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 76 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 26–39 mm). Területe 1074 km². Népessége a 2011. évi népszámláláskor 106 072 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 28 145 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagtól kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya 21%), amit az itt élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A járáshoz 82 település tartozik, közülük négy városi jogállású – Tőketerebes (24 401), Királyhelmec (7698), Gálszécs (8236) és Tiszacsernyő (3885). A terület közlekedési fekvése kedvezőtlen. A ~ a gazdasági és szociális viszonyok terén Szl.-n belül az egyik legelmaradottabb térségnek számít, a gazdasági szerkezetváltás során nagyon kedvezőtlen munkaerő-piaci viszonyok alakultak ki (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta 23,41% volt, az átlagbérek pedig az országos mutatóktól mintegy 30%-kal voltak alacsonyabbak). A járásban kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozás, a határain túlra nyúló tevékenységi területtel mindenekelőtt az élelmiszeripar rendelkezik (cukor-, malom-, sütő-, tej- és konzervipar). Az agrártermékek feldolgozásán kívül még említésre méltó a gépipar és a bútoripar. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, számottevő a szőlőtermesztés (itt található a borászatáról világhírű Tokaji Borvidék). Az idegenforgalma mindenekelőtt a borturizmuson és a Latorca Tájvédelmi Körzet (ártéri erdők, morotvatavak) által nyújtott kitűnő rekreációs lehetőségeken alapul, azonban idegenforgalmi infrastruktúrájának hiányosságai miatt a terület valós látogatottsága messze elmarad a potenciális lehetőségeitől.

A Tőketerebesi járás etnikai térképe (2011) (HK)

A Tőketerebesi járás térképe (CsT)