Kaszás Margit; Morvay
(* 1936. jan. 24. Zsigárd) Karnagy, pedagógus. 1951−55-ben a Pozsonyi Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Ezekben az években tagja volt a Janda Iván vezette iskolai kórusnak, és énekelt a Csehszlovák Rádió Pozsonyi Gyemek Kórusában. Vágfarkasdon kezdte tanítói pályafutását. Felnőtt- és gyermektánccsoportot alapított. Feldolgozza Vágfarkasd élő...megnyit →
(* 1936. jan. 24. Zsigárd) Karnagy, pedagógus. 1951−55-ben a Pozsonyi Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Ezekben az években tagja volt a Janda Iván vezette iskolai kórusnak, és énekelt a Csehszlovák Rádió Pozsonyi Gyemek Kórusában. Vágfarkasdon kezdte tanítói pályafutását. Felnőtt- és gyermektánccsoportot alapított. Feldolgozza Vágfarkasd élő...megnyit →
Részletek
Kaszás Margit (csa)
(* 1936. jan. 24. Zsigárd) Karnagy, pedagógus. 1951−55-ben a Pozsonyi Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Ezekben az években tagja volt a Janda Iván vezette iskolai kórusnak, és énekelt a Csehszlovák Rádió Pozsonyi Gyemek Kórusában. Vágfarkasdon kezdte tanítói pályafutását. Felnőtt- és gyermektánccsoportot alapított. Feldolgozza Vágfarkasd élő néphagyományát, a „Tőkehúzást”. 1964-1989 között tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. 1970-ben megalapította a Komáromi Béke Utcai Alapiskola Kicsinyek Kórusát. 1976-ban elvégezte Kecskeméten a IV. Nemzetközi Kodály Szemináriumot. Lelkes híve a Kodály-módszernek. Részt vett az alsó tagozatos zenei nevelés tervének kidolgozásában. 1984−2007 között a komáromi Concordia Vegyeskar tagja. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Katedra
A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (Dunaszerdahely, 1994). A kezdetektől azonos címen jelenik meg, csupán alcímei változtak: Tájékoztat, tanít (1994), A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (1995). 1994 jan.-jában a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapjaként indult, 1995. máj. 1-től a Lilium Aurum Könyvkiadó adja ki....megnyit →
A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (Dunaszerdahely, 1994). A kezdetektől azonos címen jelenik meg, csupán alcímei változtak: Tájékoztat, tanít (1994), A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (1995). 1994 jan.-jában a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapjaként indult, 1995. máj. 1-től a Lilium Aurum Könyvkiadó adja ki....megnyit →
Részletek
A Katedra folyóirat egyik címlapja (FI)
A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (Dunaszerdahely, 1994). A kezdetektől azonos címen jelenik meg, csupán alcímei változtak: Tájékoztat, tanít (1994), A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (1995). 1994 jan.-jában a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapjaként indult, 1995. máj. 1-től a Lilium Aurum Könyvkiadó adja ki. 1999 okt.-ben a rovatok száma 8-ról 19-re bővült és teret kapott a szélesebb nyilvánosságnak szánt publicisztika is. 2000 őszétől fokozatosan az átfogó iskolai reformfolyamatok elemzése, valamint az oktatás minőségének javítása került előtérbe. A lap melléklete a Szlovák Oktatási Minisztérium által is elismert Katedra-versenyek sorozat, mely több tantárgyban mintegy öt-hatezer szlovákiai magyar diák számára biztosít megmérettetést. – Szerk. Hodossy Gyula (1995); Kulcsár Ferenc (1995); Szilvássy József (1998); Bodnár Gyula (2000); Hodossy Gyula (2009).
Katedra Alapítvány
A szlovákiai magyar oktatásügyet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 1996). Oktatási, kulturális, tudományos tevékenységet folytat. Küldetése olyan kezdeményezések támogatása, melyek az iskolarendszer fejlődését, az oktatás színvonalának emelését, demokratizálódását szolgálják. Támogatja a Katedra Társaság tevékenységét, a Katedra folyóiratot, a Katedra Napokat, konferenciák, nyílt órák, versenyek rendezését, kiadványok...megnyit →
A szlovákiai magyar oktatásügyet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 1996). Oktatási, kulturális, tudományos tevékenységet folytat. Küldetése olyan kezdeményezések támogatása, melyek az iskolarendszer fejlődését, az oktatás színvonalának emelését, demokratizálódását szolgálják. Támogatja a Katedra Társaság tevékenységét, a Katedra folyóiratot, a Katedra Napokat, konferenciák, nyílt órák, versenyek rendezését, kiadványok...megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyar oktatásügyet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 1996). Oktatási, kulturális, tudományos tevékenységet folytat. Küldetése olyan kezdeményezések támogatása, melyek az iskolarendszer fejlődését, az oktatás színvonalának emelését, demokratizálódását szolgálják. Támogatja a Katedra Társaság tevékenységét, a Katedra folyóiratot, a Katedra Napokat, konferenciák, nyílt órák, versenyek rendezését, kiadványok megjelentetését. Katedra-díjjal évente több alkotó pedagógust részesít szakmai elismerésében és pénzjutalomban. Egyik alapítója a Fórum Kisebbségkutató Intézetnek. – Vezető: Hodossy Gyula (1996).
Katedra Társaság
Oktatási szakmai testület (Dunaszerdahely, 1995). A Katedra folyóirat szakmai háttere. Munkájában fontos szerepet kap a tantárgypedagógia és a neveléstudományi kérdések. Évente négy alkalommal szervez tanácskozást aktuális oktatásügyi problémákról, ezek megoldását állásfoglalásaival ösztönzi. Részt vesz a Katedra Napok megrendezésében, ill. tagjai ajánlására kerül kiosztásra a Katedra-díj....megnyit →
Oktatási szakmai testület (Dunaszerdahely, 1995). A Katedra folyóirat szakmai háttere. Munkájában fontos szerepet kap a tantárgypedagógia és a neveléstudományi kérdések. Évente négy alkalommal szervez tanácskozást aktuális oktatásügyi problémákról, ezek megoldását állásfoglalásaival ösztönzi. Részt vesz a Katedra Napok megrendezésében, ill. tagjai ajánlására kerül kiosztásra a Katedra-díj....megnyit →
Részletek
Oktatási szakmai testület (Dunaszerdahely, 1995). A Katedra folyóirat szakmai háttere. Munkájában fontos szerepet kap a tantárgypedagógia és a neveléstudományi kérdések. Évente négy alkalommal szervez tanácskozást aktuális oktatásügyi problémákról, ezek megoldását állásfoglalásaival ösztönzi. Részt vesz a Katedra Napok megrendezésében, ill. tagjai ajánlására kerül kiosztásra a Katedra-díj. Oktatásügyi tervezetei, állásfoglalásai a Katedra folyóiratban és önálló kötetekben jelennek meg. – Vezető: Pintes Gábor.
Katholikus Lelkipásztor
Részletek
Havonta megjelenő elméleti és gyakorlati papi folyóirat (Pozsony, 1923. okt. l.–1938. okt. 29.). Katholikus Hitszónok és Katholikus Akció címen mellékletei is voltak. – Szerk. Kőhegyi József (1923). – Ir. Turczel Lajos: Magyar nyelvű katolikus sajtó Szlovákiában 1945 előtt (Remény, 1990/11–13.).
Katholikus Nő
Részletek
Nőmozgalmi havi folyóirat (Kassa, Komárom, 1932. jan. 15.–1934 márc.). Kiadója a Szociális Testvérek Rendje volt. – Szerk. Schalkaház Sára (1932).
Katona István
(* 1955. febr. 28. Fülekpüspöki) Néptáncos, koreográfus, kultúraszervező, a Feszty Árpád Művelődési Park működtetője. Budapesten a Magyar Állami Balettintézetben éretségizett és szerzett szakmai diplomát (1970–74). Később a budapesti ELTE magyar–történelem szakán folytatott tanulmányokat (1977–1982). Komáromban és Csehszl.-ban a táncházmozgalom elindítói közé tartozott (1976–1977). 1979-ben...megnyit →
(* 1955. febr. 28. Fülekpüspöki) Néptáncos, koreográfus, kultúraszervező, a Feszty Árpád Művelődési Park működtetője. Budapesten a Magyar Állami Balettintézetben éretségizett és szerzett szakmai diplomát (1970–74). Később a budapesti ELTE magyar–történelem szakán folytatott tanulmányokat (1977–1982). Komáromban és Csehszl.-ban a táncházmozgalom elindítói közé tartozott (1976–1977). 1979-ben...megnyit →
Részletek
Katona István (ST)
(* 1955. febr. 28. Fülekpüspöki) Néptáncos, koreográfus, kultúraszervező, a Feszty Árpád Művelődési Park működtetője. Budapesten a Magyar Állami Balettintézetben éretségizett és szerzett szakmai diplomát (1970–74). Később a budapesti ELTE magyar–történelem szakán folytatott tanulmányokat (1977–1982). Komáromban és Csehszl.-ban a táncházmozgalom elindítói közé tartozott (1976–1977). 1979-ben megalapította a Hajós néptáncegyüttest. 1983–1987 között az Ifjú Szivek művészeti vezetője és koreográfusa. 1987-ben Ausztriába emigrált, Bécsben megalapította a Sziget néptáncegyüttest (1988). Közben vendégkoreográfusként többek között Romániában, Hollandiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Németországban, Franciaországban, Dél-Amerikában stb. tevékenykedett. 1994-ben visszatért Martosra, ahol elindította az azóta évente megrendezésre kerülő, Pünkösdi Népművészeti Ünnepség c. rendezvénysorozatot (1995). Martoson felépítette a Feszty Árpád Művelődési Parkot (1998–2000), majd a Szt. Vendel-kápolnát (2004). A Művészetes mARTos rendezvénysorozat életrehívója (2002). Fontosabb kitüntetései, díjai: állami díjas koreográfus (1982); a Kék Medailon kitüntetés viselője népművészeti tevékenységéért (1983); a Csehszlovák TV egyénisége (1983); Kodály díj a magyar művészetért (2007). – Fm. Örökség. Módszertani segédanyag a néptánccsoportok részére (1982); Álom születik (2002).
Katona László
(* 1949. jún. 1. Zsigárd, † 1995. dec. 13. Komárom) Fafaragó, emlékérem- és hangszerkészítő. Eredetileg telefonszerelőnek tanult, de már gyermekkora óta fafaragással is foglalkozott. Első emlékoszlopait az 1970-es évek végén a szl. magyar nyári diák-, művelődési táborokba és más felkérésekre készítette. Hangszerkészítéssel az 1980-as évek elejétől foglalkozott:...megnyit →
(* 1949. jún. 1. Zsigárd, † 1995. dec. 13. Komárom) Fafaragó, emlékérem- és hangszerkészítő. Eredetileg telefonszerelőnek tanult, de már gyermekkora óta fafaragással is foglalkozott. Első emlékoszlopait az 1970-es évek végén a szl. magyar nyári diák-, művelődési táborokba és más felkérésekre készítette. Hangszerkészítéssel az 1980-as évek elejétől foglalkozott:...megnyit →
Részletek
(* 1949. jún. 1. Zsigárd, † 1995. dec. 13. Komárom) Fafaragó, emlékérem- és hangszerkészítő. Eredetileg telefonszerelőnek tanult, de már gyermekkora óta fafaragással is foglalkozott. Első emlékoszlopait az 1970-es évek végén a szl. magyar nyári diák-, művelődési táborokba és más felkérésekre készítette. Hangszerkészítéssel az 1980-as évek elejétől foglalkozott: citerákat, kobozt, lantot, tökciterát, ütőgordont, dudát és tekerőlantot készített. A famunkákon kívül többtucat réz és bronz emlékérmet készített, főként a Csemadok és a főiskolai diákklubok által szervezett nyári művelődési táborok, illetve a honismereti kerékpártúrák résztvevőinek. – Aktívan bekapcsolódott a kulturális életbe. 1977 után a vágsellyei Vörösmarty Klub titkáraként, majd elnökeként működött. Az 1989-es forradalom után a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) egyik alapító tagjaként is a hazai magyar közösségért munkálkodott. A zsigárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Kazán József
(* 1948. május 29. Berencs) Népművelő, karnagy, énekkari és komolyzenei hangversenyek szervezője. Az alapiskolát szülőfalujában, annak 6−9. évfolyamát Nagykéren, míg a gimnáziumot Nyitrán végezte, majd a Nyitrai Tanárképző Főiskolán diplomázott pedagógia−zenei nevelés és történelem szakon. Elvégezte a Népművelési Intézet Schleicher László vezette hároméves karvezetői...megnyit →
(* 1948. május 29. Berencs) Népművelő, karnagy, énekkari és komolyzenei hangversenyek szervezője. Az alapiskolát szülőfalujában, annak 6−9. évfolyamát Nagykéren, míg a gimnáziumot Nyitrán végezte, majd a Nyitrai Tanárképző Főiskolán diplomázott pedagógia−zenei nevelés és történelem szakon. Elvégezte a Népművelési Intézet Schleicher László vezette hároméves karvezetői...megnyit →
Részletek
Kazán József (csa)
(* 1948. május 29. Berencs) Népművelő, karnagy, énekkari és komolyzenei hangversenyek szervezője. Az alapiskolát szülőfalujában, annak 6−9. évfolyamát Nagykéren, míg a gimnáziumot Nyitrán végezte, majd a Nyitrai Tanárképző Főiskolán diplomázott pedagógia−zenei nevelés és történelem szakon. Elvégezte a Népművelési Intézet Schleicher László vezette hároméves karvezetői tanfolyamát. Több éven át látogatta a Pozsonyi Pedagógiai Intézet nyári zenei táborait és vezénylést tanult. Az egyházi énekkart kibővítette, és mint a Csemadok Helyi Szervezetének vegyes karával 1972-ben, 1975-ben és 1978-ban szerepelt a galántai Kodály Napokon, és két alkalommal a Szlovák Rádió magyar adásának Kóruspódium c. műsorában. Énekkari fesztiválokat szervez. A Csemadok vegyes kar utánpótlásának biztosítására 1974−78 között a helyi alapiskolában gyermekkórust hozott létre, amellyel 1977-ben bemutatkozott a Csengő Énekszó országos versenyén. 1978−89 között párhuzamosan több kórust vezetett: Nagysurányban, Barsfüssön és az Érsekújvári Egészségügyi Szakközépiskolában. Az utóbbi leánykarával eredményesen bekapcsolódott a „Dalol az ifjúság” országos énekkari versenyekbe. 1973−90 között az Érsekújvári Járási Népművelési Központ igazgatója, ill. a járási nemzeti bizottság kulturális osztályának szakelőadója, osztályvezetője. A járás kórusmozgalmának, versenyek, találkozók, továbbképzések irányítója, módszertani, ill. repertoáranyagok szerkesztője és kiadója. Az országos kórusmozgalom vezetésébe is ebben az időben kapcsolódott be. Tagja lett a pozsonyi Osvetový ústav (Népművelési Intézet) szlovák és magyar zenei tanácsadó testületeinek, valamint a Csemadok KB hasonló jellegű szervének. Ez utóbbinak 1976−89 között elnöke volt. Hivatásos népművelői tevékenysége mellett a Csengő Énekszó, a Kodály Napok és a szlovák, ill. magyar munkásénekkarok országos szemléinek szervezője lett. A rendszerváltást követően szervező tevékenységét a nagykéri alapiskola pedagógusaként folytatta. Itt is gyermekkórust alapított, és adventi, ill. más kulturális eseményekhez köthető kórushangversenyeket hozott létre. Az adventi kórustalálkozó bekerült az országos rendezvények sorába. Tagja a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága vezetésének. Sokoldalú népművelői tevékenységéért 1985-ben elnyerte a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma „A kultúra példás dolgozója”, a kórusmozgalomban kifejtett tevékenységéért 2008-ban a Národné osvetové centrum igazgatójának emlékplakettjét, 2012-ben Rozsnyón SZMPSZ-díjban részesült. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Kazimír Károly; Kazcsimír
(* 1899. ?, † 1943. ? Kassa) Amatőr költő, drámaíró. Szocialista emigránsként jött 1919 után Kassára, ahol nyomdász és újságíró lett; főként szociáldemokrata lapokban publikált. Győzelem c. hangjátékát a kassai rádió 1934-ben, Szerelem szárnyán c. drámáját a kelet-szlovákiai színtársulat 1935-ben mutatta be, majd 1936-ban a szovjet témájú...megnyit →
(* 1899. ?, † 1943. ? Kassa) Amatőr költő, drámaíró. Szocialista emigránsként jött 1919 után Kassára, ahol nyomdász és újságíró lett; főként szociáldemokrata lapokban publikált. Győzelem c. hangjátékát a kassai rádió 1934-ben, Szerelem szárnyán c. drámáját a kelet-szlovákiai színtársulat 1935-ben mutatta be, majd 1936-ban a szovjet témájú...megnyit →
Részletek
(* 1899. ?, † 1943. ? Kassa) Amatőr költő, drámaíró. Szocialista emigránsként jött 1919 után Kassára, ahol nyomdász és újságíró lett; főként szociáldemokrata lapokban publikált. Győzelem c. hangjátékát a kassai rádió 1934-ben, Szerelem szárnyán c. drámáját a kelet-szlovákiai színtársulat 1935-ben mutatta be, majd 1936-ban a szovjet témájú Nagykövetnő c. darabot. – Fm. Új tüzek (v., 1933); Vulkánok vonalán (cikkek, tárcák, 1934).
Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet
Könyvkiadó (Kassa, 1928–1944). A Kazinczy Társaság könyvbaráti köréből szerveződött, hazai, magyarországi, erdélyi, jugoszláviai és más külföldi írók műveit adta ki. A Kazinczy Könyvtárnak 1928–1931-ben határozottan sikere volt, később már a válság jelei mutatkoztak. 1933-ban szüneteltette tevékenységét. A Kazinczy Könyvtár sorozatában 1928–1931-ben 21 mű jelent...megnyit →
Könyvkiadó (Kassa, 1928–1944). A Kazinczy Társaság könyvbaráti köréből szerveződött, hazai, magyarországi, erdélyi, jugoszláviai és más külföldi írók műveit adta ki. A Kazinczy Könyvtárnak 1928–1931-ben határozottan sikere volt, később már a válság jelei mutatkoztak. 1933-ban szüneteltette tevékenységét. A Kazinczy Könyvtár sorozatában 1928–1931-ben 21 mű jelent...megnyit →
Részletek
Könyvkiadó (Kassa, 1928–1944). A Kazinczy Társaság könyvbaráti köréből szerveződött, hazai, magyarországi, erdélyi, jugoszláviai és más külföldi írók műveit adta ki. A Kazinczy Könyvtárnak 1928–1931-ben határozottan sikere volt, később már a válság jelei mutatkoztak. 1933-ban szüneteltette tevékenységét. A Kazinczy Könyvtár sorozatában 1928–1931-ben 21 mű jelent meg, ebből 16 csehszlovákiai magyar író alkotása.
Kazinczy Társaság
Országos hatáskörű kulturális, irodalmi egyesület (Kassa, 1923–1945). Az 1898-től működő Kazinczy Kör jogutódja volt. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után tevékenységét felfüggesztették, újraszervezésére csak 1923-ban kerülhetett sor. Irodalmi, tudományos, zenei és képzőművészeti szakosztályai működtek, kiemelkedő eredményeket a könyvkiadás terén ért el. A ~on belül 1924...megnyit →
Országos hatáskörű kulturális, irodalmi egyesület (Kassa, 1923–1945). Az 1898-től működő Kazinczy Kör jogutódja volt. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után tevékenységét felfüggesztették, újraszervezésére csak 1923-ban kerülhetett sor. Irodalmi, tudományos, zenei és képzőművészeti szakosztályai működtek, kiemelkedő eredményeket a könyvkiadás terén ért el. A ~on belül 1924...megnyit →
Részletek
Országos hatáskörű kulturális, irodalmi egyesület (Kassa, 1923–1945). Az 1898-től működő Kazinczy Kör jogutódja volt. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után tevékenységét felfüggesztették, újraszervezésére csak 1923-ban kerülhetett sor. Irodalmi, tudományos, zenei és képzőművészeti szakosztályai működtek, kiemelkedő eredményeket a könyvkiadás terén ért el. A ~on belül 1924 őszétől szervezték meg a Kazinczy Könyvbarát Társaságot, amelynek taglétszáma elérte az 1700 főt. A Társaság évi 120 korona ellenében hat darab szép kiállítású könyvet adott tagjainak. A könyvkiadáshoz segítőkezet a berlini Ludwig Voggenreiter Verlag nyújtott. A kiépített Könyvbarát Társaságra alapozva jött létre a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet. Nagy szerepe volt Kassa kulturális életében is. Rendezvényeik közül kiemelkednek a Petőfi és Jókai születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, az 1925-ös és 1935-ös Rákóczi ünnepség, valamint a társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából 1928-ban szervezett országos megemlékezés. Az első bécsi döntés után a ~ tevékenysége fellendült. 1942-ben Sziklay László szerkesztésében elindítja az Új Magyar Museum c. folyóirat kiadását, amely 1944 szept.-ig kilenc számot ért meg. A megjelent kilenc füzetből öt húsz-harminc oldalas szlovák melléklettel rendelkezett. A folyóirat mindvégig megőrizte toleráns, szélsőségektől mentes jellegét. A vh.-t követően a csehszlovák hatóságok betiltották, vagyonát elkobozták, vezető személyiségeinek nagy részét kiutasították az országból. – Vezető: Sziklay Ferenc, Blanár Béla, Gömöry János.
Kázmér Ernő; Klein
(* 1892. okt. 5. Máramarossziget, † 1941. jún. ? Pancsova) Kritikus. Budapesten érettségizett, s egy ideig az ottani bölcsészkarnak is hallgatója volt. A Hétben vált ismertté, ahol 1914 és 1919 között számos kritikája jelent meg. 1920 máj.-ban Csehszl.-ba jött, s Pozsonyban telepedett le. Kritikusként több lapnak (Kassai...megnyit →
(* 1892. okt. 5. Máramarossziget, † 1941. jún. ? Pancsova) Kritikus. Budapesten érettségizett, s egy ideig az ottani bölcsészkarnak is hallgatója volt. A Hétben vált ismertté, ahol 1914 és 1919 között számos kritikája jelent meg. 1920 máj.-ban Csehszl.-ba jött, s Pozsonyban telepedett le. Kritikusként több lapnak (Kassai...megnyit →
Részletek
(* 1892. okt. 5. Máramarossziget, † 1941. jún. ? Pancsova) Kritikus. Budapesten érettségizett, s egy ideig az ottani bölcsészkarnak is hallgatója volt. A Hétben vált ismertté, ahol 1914 és 1919 között számos kritikája jelent meg. 1920 máj.-ban Csehszl.-ba jött, s Pozsonyban telepedett le. Kritikusként több lapnak (Kassai Napló, Magyar Újság, Magyar Minerva, A Reggel stb.) volt a munkatársa. A 30-as évek elején Jugoszláviába távozott, ahol főleg a Kalangyába írt. De a Magyar Minervában rendszeresen publikált. 1936-tól Belgrádban élt, s 1941 ápr.-ban családostul eltűnt. – Fm. Idegen portrék (1917); Levelek Szirmai Károlyhoz (1975).
Kecskés Árpád
(* 1940. márc. 18. Léva) Fizikus, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1957), a pozsonyi Pedagógiai Főiskola TTK-án matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1961). 1961-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegéde, 1964-től adjunktusa, majd docense, 2002-től tanszékvezetője, ill. a TTK dékánhelyettese. 1974-től a kémiai tudomány kandidátusa. Cseh...megnyit →
(* 1940. márc. 18. Léva) Fizikus, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1957), a pozsonyi Pedagógiai Főiskola TTK-án matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1961). 1961-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegéde, 1964-től adjunktusa, majd docense, 2002-től tanszékvezetője, ill. a TTK dékánhelyettese. 1974-től a kémiai tudomány kandidátusa. Cseh...megnyit →
Részletek
(* 1940. márc. 18. Léva) Fizikus, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1957), a pozsonyi Pedagógiai Főiskola TTK-án matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1961). 1961-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegéde, 1964-től adjunktusa, majd docense, 2002-től tanszékvezetője, ill. a TTK dékánhelyettese. 1974-től a kémiai tudomány kandidátusa. Cseh és szlovák általános és középiskolai tankönyveket fordít magyar nyelvre. Kutatási területe: a tömegspektrométeres izotópanalízis és geokémiai alkalmazása. Több szakmai szervezet tagja, ill. kitüntetések jutalmazottja. – Fm. Terminologický slovník – Terminológiai szótár (többekkel, 1965); A szlovákiai szén-dioxid-előfordulások genetikájának vizsgálata (kandidátusi disszertáció, 1974); A tömegspektrométeres izotópanalitika hidrogeológiai alkalmazása (habilitációs értekezés, 1980); Jadrová fyzika (többekkel, 2001).
Kecső (Kečovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Szilicei-fennsíkon, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 447, ebből 440 (98,4%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 375, ebből 331 (88,3%) magyar, 38 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 334 (89,1%) magyar, 35...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Szilicei-fennsíkon, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 447, ebből 440 (98,4%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 375, ebből 331 (88,3%) magyar, 38 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 334 (89,1%) magyar, 35...megnyit →
Részletek
Kecső – a falu látképe (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Szilicei-fennsíkon, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 447, ebből 440 (98,4%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 375, ebből 331 (88,3%) magyar, 38 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 334 (89,1%) magyar, 35 (9,3%) szlovák. V: [2011] – 206 r. k., 91 ev., 41 ref. – Ev. temploma 1820-ban, r. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~től D-re található a 25 km hosszú Aggteleki-barlangrendszer részét képező, s a magyarországi Baradla-barlanggal összefüggő, Domicai-cseppkőbarlang. Az 1926-ban feltárt, s 1936 óta látogatható barlangban kő- és bronzkori agyagedényeket, kő- és csontszerszámokat, sírokat, valamint rituális barlangrajzokat találtak. A barlangrendszert az UNESCO 1995-ben a világörökség részévé nyilvánította. A közeli Domicai-karrmező 1973 óta, a Kecsői-karrmező 1981 óta természetvédelmi terület.
Kecső – ev. templom (GJ)
Domicai-cseppkőbarlang (GJ)Kelembéri Sándor
Részletek
(* 1902. nov. 15. Kelembér, † 1973. nov. 3. Kassa) Költő, újságíró. Eperjesi érettségi, majd debreceni gazdasági akadémia után Debrecenben és Munkácson volt újságíró, később a Kassai Napló, a Prágai Magyar Hírlap, ill. az Új Hírek szerkesztője lett. 1945 után Mo.-ra telepítették. – Fm. Az Ősz szerelmese (v., 1923); Alusznak a falvak (v., 1930).
Kelenye (Kleňany)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Korponai-hegység D-i lábánál, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 502, ebből 486 (96,8%) magyar, 12 (2,4%) szlovák; [2011] – 297, ebből 270 (90,9%) magyar, 22 (7,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,6%) magyar, 13 (4,4%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Korponai-hegység D-i lábánál, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 502, ebből 486 (96,8%) magyar, 12 (2,4%) szlovák; [2011] – 297, ebből 270 (90,9%) magyar, 22 (7,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,6%) magyar, 13 (4,4%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Korponai-hegység D-i lábánál, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 502, ebből 486 (96,8%) magyar, 12 (2,4%) szlovák; [2011] – 297, ebből 270 (90,9%) magyar, 22 (7,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,6%) magyar, 13 (4,4%) szlovák. V: [2011] – 290 r. k., 2 ev., 1 ref. – R. k. (Mindenszentek-) temploma a 17. sz. végén épült barokk stílusban, falumúzeuma 2005-ben létesült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Béke Királynője 1–4. Osztályos Egyházi Alapiskola) rendelkezett.
Keleti Hajnal; Hajnal
Négy oldalas járási újság (Kassa, 1960. ápr. 2.–1967 dec., 1961-től Hajnal címmel). Előzménye a Zora východu magyar változata, a Keleti Hajnal (1953 jan.–1959 dec.) volt. A Kassai járáshoz csatolt egykori Szepsi járásban is adtak ki járási földművesújságot, előbb Járási Földműves Újság (1951), majd Pokrokový...megnyit →
Négy oldalas járási újság (Kassa, 1960. ápr. 2.–1967 dec., 1961-től Hajnal címmel). Előzménye a Zora východu magyar változata, a Keleti Hajnal (1953 jan.–1959 dec.) volt. A Kassai járáshoz csatolt egykori Szepsi járásban is adtak ki járási földművesújságot, előbb Járási Földműves Újság (1951), majd Pokrokový...megnyit →
Részletek
Négy oldalas járási újság (Kassa, 1960. ápr. 2.–1967 dec., 1961-től Hajnal címmel). Előzménye a Zora východu magyar változata, a Keleti Hajnal (1953 jan.–1959 dec.) volt. A Kassai járáshoz csatolt egykori Szepsi járásban is adtak ki járási földművesújságot, előbb Járási Földműves Újság (1951), majd Pokrokový roľník – Haladó Földműves (1952–1959) címmel kétnyelvű kiadásban, négy oldalon.
Keleti Napló
Részletek
Kelet-szlovákiai független társadalmi és kulturális havilap (Kassa, 1990. jan.–1994. dec.). Publicisztikája a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális élet egészére kiterjedt. A Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó adta ki. – Szerk. Máté László (1990); Gál Sándor (1992). – Ir. Gál Sándor: A Keleti Napló története (2006).
Keller Imre; Kajlós Imre, Parányi Pál
(* 1879. szept. 24. Budapest [Mo.], † 1952. aug. 19. Bakonyjákó [Mo.]) Író, kritikus, filozófiatörténész, szerkesztő. 1903–1911 között Besztercebányán felső leányiskolai tanár; 1916–1919 a kassai felső leányiskola igazgatója. 1919 után újságíró, szerkesztő ugyanitt (Kassai Újság, Kassai Napló), tevékeny részt vállalt Kassa társadalmi-szellemi életében, és...megnyit →
(* 1879. szept. 24. Budapest [Mo.], † 1952. aug. 19. Bakonyjákó [Mo.]) Író, kritikus, filozófiatörténész, szerkesztő. 1903–1911 között Besztercebányán felső leányiskolai tanár; 1916–1919 a kassai felső leányiskola igazgatója. 1919 után újságíró, szerkesztő ugyanitt (Kassai Újság, Kassai Napló), tevékeny részt vállalt Kassa társadalmi-szellemi életében, és...megnyit →
Részletek
(* 1879. szept. 24. Budapest [Mo.], † 1952. aug. 19. Bakonyjákó [Mo.]) Író, kritikus, filozófiatörténész, szerkesztő. 1903–1911 között Besztercebányán felső leányiskolai tanár; 1916–1919 a kassai felső leányiskola igazgatója. 1919 után újságíró, szerkesztő ugyanitt (Kassai Újság, Kassai Napló), tevékeny részt vállalt Kassa társadalmi-szellemi életében, és sokoldalú írói tevékenységet folytatott (írt regényeket, elbeszéléseket, színház- és zenetörténetet, dramaturgiai elemzéseket, kritikákat, foglalkozott az antiszemitizmus és a szabadkőművesség, ill. az erotika kérdéskörével. 1913-ban kiadta Böhm Károly filozófiai munkáit, korábban lefordította II. Rákóczi Ferenc vallomásait, 1928-ban szlovákiai magyar színházi almanachot szerkesztett). Az első bécsi döntés után, 1939–1944-ben ismét taníthatott; 1945 után állás nélkül maradt, s a legteljesebb nyomor elől menekülve 1948-ban maga kérelmezte Mo.-ra való áttelepítését. – Fm. A mayerlingi titok (r., 1923, 1992); Irodalmi mozaikok (tan., krit., 1926); Az erotika és a modernség (tan., 192?); Tisztán egy életen át (r., 1933); Chopin élete és lelke művei tükrében (tan., 1932); Chopin élete és szerelme (tan., 1935).
Kellner József; Kalász József; Szőgyén-Wittenbach Hubert
(* 1908. febr. 7. Gesztete, † 1942. aug. 24. Majdanek [koncentrációs tábor, Lengyelország]) Újságíró, kritikus, író. Rimaszombatban érettségizett, Kassán felsőfokú ipari iskolát végzett. Az 1930-as években pozsonyi magyar lapok munkatársa volt. Származása miatt 1939-től bujkálnia kellett; 1942-ben elfogták, és koncentrációs táborba hurcolták. Elsősorban kritikái jelentősek. Fm: Ferenc...megnyit →
(* 1908. febr. 7. Gesztete, † 1942. aug. 24. Majdanek [koncentrációs tábor, Lengyelország]) Újságíró, kritikus, író. Rimaszombatban érettségizett, Kassán felsőfokú ipari iskolát végzett. Az 1930-as években pozsonyi magyar lapok munkatársa volt. Származása miatt 1939-től bujkálnia kellett; 1942-ben elfogták, és koncentrációs táborba hurcolták. Elsősorban kritikái jelentősek. Fm: Ferenc...megnyit →
Részletek
(* 1908. febr. 7. Gesztete, † 1942. aug. 24. Majdanek [koncentrációs tábor, Lengyelország]) Újságíró, kritikus, író. Rimaszombatban érettségizett, Kassán felsőfokú ipari iskolát végzett. Az 1930-as években pozsonyi magyar lapok munkatársa volt. Származása miatt 1939-től bujkálnia kellett; 1942-ben elfogták, és koncentrációs táborba hurcolták. Elsősorban kritikái jelentősek. Fm: Ferenc József szerelmei I–II. (folytatásos r. Szőgyén-Wittenbach Hubert álnéven az Esti Újságban 1937–1939-ben; könyv alakban: 1989).
Kéménd (Kamenín)
Részletek
Kéménd − világháborús emlékmű (UZs)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb parti teraszán, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1927, ebből 1878 (97,5%) magyar, 18 (0,9%) szlovák; [2011] – 1523, ebből 1179 (77,4%) magyar, 250 (16,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1309 (85,9%) magyar, 115 (7,6%) szlovák. V: [2011] – 1232 r. k., 22 ref., 1 ev. – R. k. (Urunk mennybemenetele) temploma a 18. sz. közepén késő barokk stílusban épült. A Kiskukoricás dűlőben rézkori, népvándorlás kori és 10–11. sz.-i település maradványait, a Várhegy nevű dűlőben bronzkori és Korai Árpád-kori föld-fa vár maradványait és sáncait tárták fel. Határának D-i részén 1953-ban 22 ha-on természetvédelmi területet hoztak létre (Kéméndi sósok). Az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike, a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1969-ben itt rendezték meg az V. Nyári Ifjúsági Találkozót. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Petőfi Sándor Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Liszka József (összeállította): „Kurtaszoknyás hatfalu.” Dolgozatok Kéménd község néprajzából (1988); Sztyahula László: Kéméndi képes krónika (2006); Resko Sándor: Kéménd (I. Ősi örökségünk) (2006).
Kéménd – az 1848-as emlékmű (GJ)
Kurtaszoknyás népviselet (KK)
Kemény G. Gábor, Kemény Gábor
(* 1915. jún. 2. Kassa, † 1981. nov. 8. Budapest) Történész, irodalomtörténész, könyvtáros. 1938-tól Mo.-on élt, az Országos Széchényi Könyvtár dolgozója volt; kutatási területe a nemzetiségi kérdés és a közép-európai nemzetek közti kapcsolatok. Szerkesztette és sajtó alá rendezte az Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon c. forráskiadványt....megnyit →
(* 1915. jún. 2. Kassa, † 1981. nov. 8. Budapest) Történész, irodalomtörténész, könyvtáros. 1938-tól Mo.-on élt, az Országos Széchényi Könyvtár dolgozója volt; kutatási területe a nemzetiségi kérdés és a közép-európai nemzetek közti kapcsolatok. Szerkesztette és sajtó alá rendezte az Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon c. forráskiadványt....megnyit →
Részletek
(* 1915. jún. 2. Kassa, † 1981. nov. 8. Budapest) Történész, irodalomtörténész, könyvtáros. 1938-tól Mo.-on élt, az Országos Széchényi Könyvtár dolgozója volt; kutatási területe a nemzetiségi kérdés és a közép-európai nemzetek közti kapcsolatok. Szerkesztette és sajtó alá rendezte az Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon c. forráskiadványt. Ő írta meg elsőként a két vh. közötti csehszl.-i magyar irodalom történetét (1940). – Fm. Így tűnt el egy gondolat – A felvidéki magyar irodalom története 1918–1938 (1940); A pörbe fogott szabadság (tan., 1945); A magyar nemzetiségi kérdés története (tan., 1946); Társadalom és nemzetiség a szabadságharc hadi lapjaiban (tan., 1957); Mocsáry Lajos a népek barátságáért (tan., 1972); Kapcsolatok vonzásában (tan., 1977).
Kemény Lajos
(* 1864. aug. 8. Károlyháza, † 1948. febr. 2. Pozsony) Publicista, történész. Bátorkeszin nevelkedett; iskolái elvégzése után, húszéves korában került Pozsonyba, 1894–1924 között a város főszámvevője. Nyugdíjazása után, 1924-től Pozsony és környéke művészettörténeti és történeti emlékeivel foglalkozott; helybeli magyar és német lapokban publikált. –...megnyit →
(* 1864. aug. 8. Károlyháza, † 1948. febr. 2. Pozsony) Publicista, történész. Bátorkeszin nevelkedett; iskolái elvégzése után, húszéves korában került Pozsonyba, 1894–1924 között a város főszámvevője. Nyugdíjazása után, 1924-től Pozsony és környéke művészettörténeti és történeti emlékeivel foglalkozott; helybeli magyar és német lapokban publikált. –...megnyit →
Részletek
(* 1864. aug. 8. Károlyháza, † 1948. febr. 2. Pozsony) Publicista, történész. Bátorkeszin nevelkedett; iskolái elvégzése után, húszéves korában került Pozsonyba, 1894–1924 között a város főszámvevője. Nyugdíjazása után, 1924-től Pozsony és környéke művészettörténeti és történeti emlékeivel foglalkozott; helybeli magyar és német lapokban publikált. – Fm. Pozsony a XVII. században (monográfia, folytatásokban a Híradóban 1927-ben); A pozsonyi vár és váralja (1933).
Kempelen Farkas Társaság
Részletek
Tudományos, szakmai és érdekvédelmi szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar doktoranduszhallgatók összefogása és támogatása, szakmai konferenciák szervezése. – Vezető: Bara Zoltán (2000).
Kendi Mária
(* 1959. jan. 26. Bodrogszentes) Költő. A királyhelmeci gimnáziumban érettségizett (1974). Volt népművelő, tanító, a Nő c. hetilap szerkesztője. Szerepelt a Megközelítés (1980) c. antológiában. 1988 óta Mo.-on él. – Fm. Tündelevény (v., 1984). – Ir. Dusza István: A költészet mint közhely (Irodalmi Szemle, 1985/8);...megnyit →
(* 1959. jan. 26. Bodrogszentes) Költő. A királyhelmeci gimnáziumban érettségizett (1974). Volt népművelő, tanító, a Nő c. hetilap szerkesztője. Szerepelt a Megközelítés (1980) c. antológiában. 1988 óta Mo.-on él. – Fm. Tündelevény (v., 1984). – Ir. Dusza István: A költészet mint közhely (Irodalmi Szemle, 1985/8);...megnyit →
Részletek
(* 1959. jan. 26. Bodrogszentes) Költő. A királyhelmeci gimnáziumban érettségizett (1974). Volt népművelő, tanító, a Nő c. hetilap szerkesztője. Szerepelt a Megközelítés (1980) c. antológiában. 1988 óta Mo.-on él. – Fm. Tündelevény (v., 1984). – Ir. Dusza István: A költészet mint közhely (Irodalmi Szemle, 1985/8); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában II. (2001).
Kenyhec (Kechnec)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 469, ebből 425 (90,6%) magyar, 37 (7,9%) szlovák; [2011] – 1125, ebből 840 (74,7%) szlovák, 146 (13,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 725...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 469, ebből 425 (90,6%) magyar, 37 (7,9%) szlovák; [2011] – 1125, ebből 840 (74,7%) szlovák, 146 (13,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 725...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 469, ebből 425 (90,6%) magyar, 37 (7,9%) szlovák; [2011] – 1125, ebből 840 (74,7%) szlovák, 146 (13,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 725 (64,4%) szlovák, 260 (23,1%) magyar. V: [2011] – 739 r. k., 111 ref., 82 gör. kat., 14 ev. – Barokk stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1740-ben, három nemesi kúriája a 18–19. sz. fordulóján épült. Határában az 1950-es években paleolit kori régészeti leleteket tártak fel. Ipari parkja az 1990-es években létesült. 1964-ben Miglécnémetivel egyesítették Hraničná pri Hornáde néven, majd 1986-ban Abaújszinához csatolták; 1990 óta ismét önálló község.
Képes Sportlap
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel...megnyit →
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel...megnyit →
Részletek
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel magát. Figyelme minden sportágra és minden sportkerületre kiterjedt, s gondosan beszámolt a bajnokságok eredményeiről. Nevének megfelelően a képanyaga is gazdag volt. – Szerk. Niederhauser Károly (1930). – Ir. Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (1992).
Képes Újság
Részletek
Képes társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1934). Két 24 oldalas száma jelent meg. Barta Lajos vállalkozása volt. Széles népfrontos nyitottságának megfelelően egyazon számban közölt képet a pozsonyi május elsejéről és a köbölkúti elsőáldozók ünnepéről. – Szerk. Kardos Ferenc (1934).
Képes Világ
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza,...megnyit →
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza,...megnyit →
Részletek
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő, Zilahy Lajos stb.) alkotásait is közölte. – Szerk. Herczeg Gábor, Seidl Sándor.