Hegy (Heď)
Részletek
1943-ban Vízkelethez csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Dudvág folyása között, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 236, ebből 227 (96,2%) magyar, 8 (3,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 206 r. k., 18 izr., 9 ev., 2 ref. – A 13. sz. elején épült román kori r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1915-ben megsemmisült; a Hegyi-kúriát a 17. sz. elején késő reneszánsz, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnáját 1753-ban barokk stílusban emelték.
Hegybeneéte (Heďbeneéte)
Részletek
1940-ben Hegyéte néven Töbörétével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [1921] – 213, ebből 213 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 177 r. k., 28 ref., 8 izr.
Hegyentúl; Erdőhát (Záhorie)
Részletek
A Kis-Kárpátoktól nyugatra, a Morva folyóig elterülő sík vidék. Eredeti magyar neve Burmező. Kora középkori magyar lakossága, mely részben székely eredetű volt, a középkor folyamán felszívódott a morva és szlovák lakosságban. Emléküket több földrajzi név őrzi.
Hegyéte (Kútniky)
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r....megnyit →
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r....megnyit →
Részletek
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r. k., 83 ref., 31 ev., 5 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták Balázsfa községet, 1960–90 között hozzá tartozott Pódatejed.
Hegyi (Zemplínske Kopčany)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 402, ebből 318 (79,1%) magyar, 57 (14,2%) szlovák; [2011] – 379, ebből 274 (72,3%) szlovák, 85 (22,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 254 (67,0%) szlovák, 105 (27,7%) magyar. V: [2011] – 290 r. k., 54 gör. kat., 21 ref. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1795-ben épült klasszicista stílusban, a 18. sz. végén emelt klasszicista ref. templomát 1900–06 között építették újjá. Határában, az 1960-ban, majd 1971–74 között végzett ásatások során a bükki kultúrához tartozó újkőkori. ill. réz- és római kori leleteket tártak fel.
Hegyközség
Olyan, önkormányzati jellegű közösség, amely a szőlőművelők érdekvédelmi szervezeteként működik. A hegytörvények alapján működtek, s élükön a hegymester, hegybíró állt. Azokat a tartozéktelepüléseket (szőlőskerteket, szőlőhegyeket) nevezzük ~nek, amelyeken szőlőművelés folyt, s az év bizonyos szakaszában (általában a nagyobb munkák idején) a szőlősgazdák huzamosabb ideig...megnyit →
Olyan, önkormányzati jellegű közösség, amely a szőlőművelők érdekvédelmi szervezeteként működik. A hegytörvények alapján működtek, s élükön a hegymester, hegybíró állt. Azokat a tartozéktelepüléseket (szőlőskerteket, szőlőhegyeket) nevezzük ~nek, amelyeken szőlőművelés folyt, s az év bizonyos szakaszában (általában a nagyobb munkák idején) a szőlősgazdák huzamosabb ideig...megnyit →
Részletek
Olyan, önkormányzati jellegű közösség, amely a szőlőművelők érdekvédelmi szervezeteként működik. A hegytörvények alapján működtek, s élükön a hegymester, hegybíró állt. Azokat a tartozéktelepüléseket (szőlőskerteket, szőlőhegyeket) nevezzük ~nek, amelyeken szőlőművelés folyt, s az év bizonyos szakaszában (általában a nagyobb munkák idején) a szőlősgazdák huzamosabb ideig ott is laktak. Ezekből a hegyközségekből olykor állandó lakhelyként szolgáló településrészek is kialakulhattak (pl. Kolta).
Hegysúr (Hrubý Šúr)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [1921] – 450, ebből 444 (98,7%) magyar, 3 (0,7%) szlovák; [2011] – 756, ebből 457 (60,4%) magyar, 270 (35,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 455 (60,2%) magyar, 268 (35,4%) szlovák. V: [2011] – 605 r. k., 33 ref., 18 ev., 13 gör. kat. – 1847–48-ban klasszicista stílusban emelt r. k. (Szentháromság-) kápolnáját 1969-ben építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Helemba (Chľaba)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) DK-i lábánál, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, Párkánytól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1041 (93,0%) magyar, 60 (5,4%) szlovák; [2011] – 695, ebből 543 (78,1%) magyar, 123...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) DK-i lábánál, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, Párkánytól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1041 (93,0%) magyar, 60 (5,4%) szlovák; [2011] – 695, ebből 543 (78,1%) magyar, 123...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) DK-i lábánál, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, Párkánytól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1041 (93,0%) magyar, 60 (5,4%) szlovák; [2011] – 695, ebből 543 (78,1%) magyar, 123 (17,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 567 (81,6%) magyar, 93 (13,4%) szlovák. V: [2011] – 602 r. k., 8 ref., 2 ev. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1769-ben késő barokk stílusban épült, a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. Határának a Helembai-hegységhez tartozó Ny-i részét 1966-ban természetvédelmi területté nyilvánították. Előnyös földrajzi fekvésénél fogva az őskor óta folyamatosan lakott hely volt: közelében a gravetti kultúrához tartozó őskőkori leleteket, rézkori települést és sírt, valamint korai bronzkori és 10–11. sz.-i köznépi temetőt tártak fel.
Henkey-Heckmann István
Részletek
Henkey-Heckmann István (csa)
(* 1913. ?, Kolozsvár, † ?) Karnagy, zeneszerző. A lévai római katolikus fiúiskola tanítója, a lévai dalárda tagja, majd Richter Ferenc karnagy halála után annak karnagya. 1926-ban Égi hárfák cím alatt római katolikus énekeskönyvet adott ki (ennek számos lapja üres, mert a cenzúra nem engedte meg a magyar szenteket dicsőítő egyházi énekek megjelenését). A lévai Katolikus Kör tagja volt. Az 1929-ben alakult és 1943-ig működő Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának vezető karnagya, majd 1942-től a lévai római katolikus óvoda és elemi iskola igazgatója volt. 1943 körül nevét Henkeyre változtatta. 1945 után elhagyta Lévát. – Ir. A „Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának” megalakulása és sikerekben gazdag működése. In: Horváth Géza: Ha megszólít az ének… (2004).
Henszlmann Imre Helytörténeti Társaság
Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több...megnyit →
Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több...megnyit →
Részletek
Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több kiadványuk jelent meg Kassa város nevezetes eseményeiről, személyiségeiről, templomairól, temetőiről és iparáról, az 1848–49-es magyar szabadságharc helyi és környékbeli emlékhelyeiről. Szemelvények, emlékek és emlékhelyek c. magyar és szlovák nyelvű kiadványt is megjelentetett az említett történelmi események helyi vonatkozású tényeiről, a szabadságharcban részt vett helyi magyarokról, szlovákokról, lengyelekről. További kiadványa a kassai régi temetőkkel és temetkezési helyekkel foglalkozik. Szlovák–magyar–angol nyelvű kiadványokban mutatja be Kassa templomait. Kiállításokat szervez. Dokumentumkiállítással egybekötött előadással emlékezett meg a társaság II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak 1906-ban történt hazahozataláról, Kassa 1941-ben történt bombázásáról. Nem kis érdeme van a ~nak abban is, hogy 1998-tól a Fő utca egyik épületének homlokfalán elhelyezett szlovák–magyar–angol nyelvű emléktábla emlékeztet a város egyik nagy szülöttére, Gerster Bélára, a Korinthoszi-csatorna tervezőjére, a Panama-csatorna társtervezőjére és több más jelentős létesítmény építőjére.
Herczeg Gábor
Részletek
(* 1900. Szeged [Mo.], † 1968. London [Nagy-Britannia]) Író, szerkesztő. A két vh. között Csehszl.-ban élt, Pozsonyban elindította a Tavasz c. lapot, majd a Képes Világ és az Esti Újság főszerkesztője volt. – Fm. Frakkos hiénák (r., 1925; csehül is); Mámor (r., 1927); Déltől éjfélig (r., 1929); Excelsior cup (r., Lányi Gézával, 1930).
hérész
Részletek
A palócföldi lakodalom teljesen pontosan nem definiálható mozzanata. Egyes vidékeken a menyasszonyos háznál tartott vígasságot mondják ~nek (szemben a vőlegényes háznál tartott lakodalommal). Másutt a menyasszony vendégeinek éjfél körüli látogatását a vőlegényes házban jelenti a ~t. Jellegzetes attribútuma a ~korsó (gömöri fazekasság).
Hermélyi Viktor
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein,...megnyit →
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein,...megnyit →
Részletek
Hermélyi Viktor (SZM)
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein, körmöcbányai táj- és utcarészletein a Zemplényi-iskola hatása érezhető. 1948 után a Szlovák Képzőművészek Szövetségének területi kiállításainak rendszeres résztvevője volt. – Ir. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón (1931).
Hernád (Hornád)
A Sajó bal parti mellékfolyója. A Király-hegy északi oldalán ered, Teljes hossza 286 kilométer, szlovákiai hossza 168 km, vízgyűjtő területe kb. 4400 km², vízhozama nagyon ingadozó, tavaszi olvadáskor a legnagyobb, legkisebb pedig ősszel. A K irányban folyó ~ Sároskőszegnél (Kysak) hirtelen D-nek fordul, áthalad...megnyit →
A Sajó bal parti mellékfolyója. A Király-hegy északi oldalán ered, Teljes hossza 286 kilométer, szlovákiai hossza 168 km, vízgyűjtő területe kb. 4400 km², vízhozama nagyon ingadozó, tavaszi olvadáskor a legnagyobb, legkisebb pedig ősszel. A K irányban folyó ~ Sároskőszegnél (Kysak) hirtelen D-nek fordul, áthalad...megnyit →
Részletek
A Sajó bal parti mellékfolyója. A Király-hegy északi oldalán ered, Teljes hossza 286 kilométer, szlovákiai hossza 168 km, vízgyűjtő területe kb. 4400 km², vízhozama nagyon ingadozó, tavaszi olvadáskor a legnagyobb, legkisebb pedig ősszel. A K irányban folyó ~ Sároskőszegnél (Kysak) hirtelen D-nek fordul, áthalad Kassán és Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) községnél hagyja el Szl.-t. 10 km hosszan határfolyó. Mo. területén ömlik a Sajóba. Jelentős a ~on épült Óruzsini-víztározó (Ružín). A folyó vízhozamát a tározóból leengedett vízmennyiséggel szabályozzák.
Hernád kft.
Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket...megnyit →
Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket...megnyit →
Részletek
Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket ad ki. 2003-tól kiadója a Kassai Figyelő c. kulturális havilapnak. – Díj: Kassa város jó hírének öregbítéséért Kassa főpolgármesterének díja (2010). – Vezető: Havasi Angéla (2002); Havasi Péter (2010).
Hernádszentistván; Szentistván (Kostoľany nad Hornádom)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence É-i részén, a Hernád folyó jobb partján, Kassától É-ra. L: [1921] – 536, ebből 460 (85,8%) szlovák, 60 (11,2%) magyar; [2011] – 1202, ebből 1106 (92,0%) szlovák, 2 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (91,0%) szlovák, 2 (0,2%) magyar. V: [2011] – 949 r. k., 26 gör. kat., 25 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. István-) temploma 1480-ban gótikus stílusban épült, 1774-ben rokokó-klasszicista stílusban alakították át. 1960-ban Sároskisfaluval (Malá Vieska) és Tapolcsánnyal (Tepličany) egyesítették Družstevná pri Hornáde néven, 2002 óta ismét önálló község.
Herz Sándor
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a...megnyit →
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a...megnyit →
Részletek
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a szlovákiai kommunista párt megalapításában, majd a CSKP losonci szervezetének elnöke volt. 1925 és 1929 között a CSKP szenátora volt a prágai nemzetgyűlés szenátusában. 1930-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték, de a büntetés végrehajtásától a CSKP segítségével sikerült megmenekülnie. 1930 augusztusában Moszkvába távozott. 1938-ban az NKVD letartóztatta és munkatáborba hurcolták. Rehabilitálására 1957-ben került sor. Losoncon utca, egykori lakóháza helyén emléktábla őrzi az emlékét.
Herzog Ignác
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet...megnyit →
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet...megnyit →
Részletek
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet töltött be a köztársaság kereskedelmi és gazdasági életében. Alelnöke volt a Csehszlovákiai Szeszfinomítók Egyesületének, a Középszlovenszkói Villamossági r.t.-nek, igazgatósági tagja a Szlovák Általános Hitelbanknak és tagja számos vállalat vezetőségének. Aktívan támogatta a magyar színpártoló egyesületet. 1926-ban a zsidó hitközség elnöke lett.
Hét
-> A Hét 4.
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is...megnyit →
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is...megnyit →
Részletek
A Hét egyik számának címlapja (FI)
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is szerkesztője volt (Bábi Tibor, Cselényi László, Duba Gyula, Fülöp Antal, Gál Sándor, Keszeli Ferenc, Lovicsek Béla, Mács József, Miklósi Péter, Ordódy Katalin, Ozsvald Árpád, Simkó Tibor, Tőzsér Árpád, Varga Erzsébet, Zs. Nagy Lajos). A lap 1995 ápr.-ában, a 17. számmal megszűnt. Később néhány kísérlet történt újraindítására (1996 tavaszán megjelent három szám, melyek főszerkesztője Lovász Attila, 1997 aug.-ában egy szám, melynek főszerkesztője Görföl Jenő volt). – Szerk. Egri Viktor (1956–1958), Szabó Rezső (1959–1961), Major Ágoston (1962–1975), Varga János (1975–1982), Strasser György (1982– 1989), Lacza Tihamér (1989–1995). – Ir. Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után. In: Tóth L.–Filep T. G. szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998).
Hetény (Chotín)
Részletek
Hetény − Ref. templom (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1755, ebből 1743 (99,3%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 1383, ebből 1157 (83,7%) magyar, 201 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1211 (87,6%) magyar, 153 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 815 ref., 356 r. k., 19 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1792-ben barokk-klasszicista stílusban épült, falán emléktábla őrzi a gályarabságra hurcolt Szentpétery Márton protestáns lelkész emlékét. Lakói a hímzést háziiparként űzték, különösen híresek voltak az azsúrnak és toledónak nevezett ~i kézimunkák. A település 1992-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Szövetségének székhelye lett, amely Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája múzsájának emlékére 1993-ban itt nyitotta meg a társaság tagjainak alkotásai mellett a ~i kézimunkák állandó kiállításának is helyet adó Lilla Galériát. 1994-ben avatták fel a helyi születésűTarczy Lajos (1807–81) filozófus, természettudós emléktábláját, Nagy János alkotását, s évente megrendezik a Tarczy Lajos Napokat. A falu belterületén honfoglalás kori, a Disznólegelőn 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt, a falu határában szkíta temetőt és Árpád-kori települést tártak fel. A községtől ÉK-re található melegkedvelő növények és rovarfajták lelőhelyét 1953-ban 4 ha területen természetvédelmi területté (Hetényi-homokdombok) nyilvánították. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Zajos Ernő: Hetény, az én falum (1998).
Hetény – Lilla Galéria (GJ)
Hetény – háborús emlékmű (GJ)Hétfő
Részletek
Sport- és szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1924. júl. 21.–nov. 17.). Néhány ismert mo.-i írón (Bodor Aladár, Herczeg Ferenc, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula) kívül dilettánsok írtak bele. – Szerk. Bodza Gyula, Nagy Gábor.
Hétfői Kurír
Részletek
Heti riport- és sportlap (Kassa, 1929. jún. 24.–júl. 29.). 6 száma jelent meg. 1929. aug. 12-től Reggeli Kurír néven élt tovább. – Szerk. Kemény András, Volossynovich Béla.
Heti Hírlap
-> Érsekújvári Újság
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti...megnyit →
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti Hírlap címmel jelent meg 4 oldalon.
Heti Hírlapunk
-> Érsekújvári Újság
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti...megnyit →
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti Hírlap címmel jelent meg 4 oldalon.
Heti Ifi; Ifi; Ifi-Géniusz
Részletek
A Heti Ifi címlapja (FI)
Ifjúsági heti-, majd havilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1990–2005). Az Új Ifjúság megszűnése után az Ifi vette át annak szerepét. 1990. dec. végén a Smena Kiadóvállalat lemondott a lap kiadásáról, az Ifi nevet azonban nem engedte át. Ezért jelent meg 1991. jan. 1-jén a lap Heti Ifiként, a Magyar Diákszövetség és a Magyar Ifjúsági Közösség kiadásában. 1991. szept.-étől a Diákhálózat a kiadója, és a DH-Press gondozta. 1993 máj.-ától (3 hónapi szünet után) a dunaszerdahelyi Tashy Agrotrade Kft. jelentette meg, 1995 máj.-ától havilapként, Ifi néven, 48 oldalon. A lap lehetőségei szerint segítette a pályakezdő fiatal írókat. 2004 márc.-ában összeolvadt a Géniusz c. rejtvényújsággal, és Ifi-Géniusz címmel jelent meg. 2005 jan.-jától nem jelenik meg. – Szerk. Horváth Rezső (1990); D. Kovács József (1991); Oriskó Norbert (1999); Bárány János (2004).
Heti Kurír
Részletek
Heti társadalmi, kritikai riportlap (Kassa, 1931. nov. 16.–1932. febr. 29.). A Reggeli Kurír folytatójaként jelent meg. – Szerk. Guttman Miklós, Guttman László, Somlár Mihály.
Hevessy Sári
(* 1897. jan. 19. Ghymes, † 1981. júl. 28. Nyitra) Költő, pedagógiai szakíró. A két háború között a Nyitra környéki Berencs községben tanított. Bekapcsolódott az akkori nyitrai magyar irodalmi és kulturális életbe. Versei a helyi lapokban jelentek meg. – Fm. Sárbilincsben (v., 1935). – Ir. Szeberényi Zoltán: A...megnyit →
(* 1897. jan. 19. Ghymes, † 1981. júl. 28. Nyitra) Költő, pedagógiai szakíró. A két háború között a Nyitra környéki Berencs községben tanított. Bekapcsolódott az akkori nyitrai magyar irodalmi és kulturális életbe. Versei a helyi lapokban jelentek meg. – Fm. Sárbilincsben (v., 1935). – Ir. Szeberényi Zoltán: A...megnyit →
Részletek
(* 1897. jan. 19. Ghymes, † 1981. júl. 28. Nyitra) Költő, pedagógiai szakíró. A két háború között a Nyitra környéki Berencs községben tanított. Bekapcsolódott az akkori nyitrai magyar irodalmi és kulturális életbe. Versei a helyi lapokban jelentek meg. – Fm. Sárbilincsben (v., 1935). – Ir. Szeberényi Zoltán: A „Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat” kiadói tevékenysége (In uő.: Visszhang és reflexió, 1986).
Hévmagyarád; Magyarad (Malinovec)
Részletek
1964-ben Szántóhoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 331, ebből 274 (82,8%) szlovák, 55 (16,6%) magyar; [1961] 467, ebből 30 (6,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 291 r. k., 21 ev., 11 ref., 8 izr. – A 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. második felére nagyrészt beolvadt a 19. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1741-ben barokk, a Nyáry-kastély a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült. ~ a korai bronzkorban induló, de a középső bronzkorra is kiterjedő ún. magyarádi kultúra névadó lelőhelye. A mésztufadombokból fakadó hévizét a 19. sz. eleje óta gyógyfürdőként hasznosítják, mozgásszervi bántalmak gyógyítására használják.
Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat
Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a...megnyit →
Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a...megnyit →
Részletek
Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a klikkekre szakadt csehszl.-i magyar irodalom egységesítését tartották szem előtt. A kiadói vállalkozás nem érte el kitűzött célját, de a nehéz gazdasági helyzetben is jelentős munkát végzett: tizenkilenc kiadványt jelentetett meg, a legjelentősebb a Szlovenszkói magyar írók antológiájának négy kötete. A szerkesztők e négy kötetben kísérelték meg a csehszl.-i magyar írók, a Szl.-ból elszármazott magyar írók, a cseh és a szl. irodalom legjelentősebb képviselőinek java termését bemutatni. Különösen a harmadik kötet kiemelkedő, amelyben a cseh és a szlovák irodalom összefoglaló bemutatását igyekeztek megvalósítani. E kötet szerkesztésében Dallos István és Mártonvölgyi László mellett Szalatnai Rezső is részt vett. A társulat szerkesztői a első Szlovák Köztársaság idején megjelentettek egy Magyar Album c. füzetsorozatot is, amely némileg pótolhatta a betiltott magyar irodalmi folyóiratot. – Szerk. (alapító) Mártonvölgyi László, Dallos István. – Ir. Dallos István: A Híd vallomása (1969); A „Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat” kiadói tevékenysége. In: Szeberényi Zoltán: Visszhang és reflexió (1986).
Híd Vegyeskar
Részletek
hid
Kulturális és közművelődési énekkar és szervezet (Somorja, 1972). Az énekkar célja a zenei anyanyelv megőrzése, ápolása. Évente 8-9 alkalommal lép közönség elé. Gyakori résztvevője a galántai Kodály Zoltán Napoknak. – Vezető: Pokstaller László (1972); Hecht Anna (2000).