Losonc (Lučenec; Lizenz)

Losonc − utcakép, Kubíni tér (SzL)

Város és járási székhely a Losonci-medence Ny-i részén, a Losonc- és a Tugár-patak teraszain, Rimaszombattól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 12 417, ebből 5612 (45,2%) szlovák, 5256 (42,3%) magyar, 542 (4,4%) zsidó, 538 (4,3%) német, 36 (0,3%) roma; [2011] – 28 475, ebből 19 895 (69,9%) szlovák, 2660 (9,3%) magyar, 219 (0,8%) ruszin, 114 (0,4%) cseh és morva, 6 (0,02%) német, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 19 454 (68,3%) szlovák, 3045 (10,7%) magyar, 131 (0,5%) cseh, 126 (0,4%) roma, 8 (0,03%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 12 351 r. k., 3044 ev., 161 ref., 141 baptista, 136 jehovista, 131 metodista, 105 gör. kat., 18 izr. – Egykor bőriparáról híres jelentős kereskedelmi központ volt, a 13. sz.-tól mezővárosi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal; 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1919–22 között Nógrád vármegye Csehszl.-hoz csatolt részének székhelye volt. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. – Gótikus alapokon álló r. k. (Sarlós Boldogasszony-) templomát 1783-ban klasszicista, Ybl Miklós tervei alapján épült ref. templomát 1850–53 között neogótikus stílusban emelték. ev. temploma 1859-ben késő klasszicista, zsinagógája 1923–26 között szecessziós, a Vigadó 1816-ban klasszicista, a Városháza 1892-ben eklektikus stílusban épült. Kármán József emlékoszlopát 1896-ban állították fel. – A város a nógrádi magyarság szellemi és kulturális központja, ahol főleg a két vh. között rendkívül gazdag magyar szellemi élet folyt az 1923-ban alapított Madách Kör vezetésével. A csehszlovákiai magyar pártok 1922-ben itt hozták létre a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodáját, valamint a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Kultúrreferátusát, s 1923-ban itt alakult meg a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga. A Csemadok 1956-ban ~on rendezte meg az I. Országos Dal- és Táncünnepélyt, s a helyi születésű Kármán József emlékére 1969 óta itt tartja meg a Kármán József Irodalmi és Kulturális Napokat. ~on élt és alkotott Szabó Gyula grafikus, festőművész, akinek gyűjteményéből hozták létre 1980-ban a Nógrádi Galériát. A két vh. között legjelentősebb lapjai A Mi Lapunk (1921–32) c. cserkész- és diákfolyóirat, a Losonci Hírlap (1918–44) és a Magyar Híradó (1930–38) c. politikai hetilapok voltak. Az 1960-as években Pokrok–Haladás, 1978–90 között Ipeľ–Ipoly címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 1990–94 között Nógrádi Szó címmel magyar nyelvű kétheti lapja. A 17. sz. óta jelentős iskolaváros volt, magyar gimnáziuma azonban csupán 1919-ig, majd 1938–45 között működhetett. 1919–38 között a szlovák nyelvűvé változtatott gimnázium mellett még nyílt magyar tagozat, a második vh. után azonban ezt is megszüntették. 1925–39 között itt működött az első Csehszlovák Köztársaság egyetlen főiskolai jellegű, azonban az állam által el nem ismert magyar tanintézete, a Ref. Teológiai Szeminárium. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kármán József Alapiskola és Óvoda), magyar nyelven is oktató Pedagógiai és Szociális Akadémiával, Építőipari Középiskolával és Építészeti Szaktanintézettel rendelkezett. A város jelentős közúti és vasúti csomópont, meghatározó iparágai a gép-, építőanyag-, textil-, élelmiszer- és fafeldolgozó ipar. – 1966-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Losoncapátfalvát, 1966–92 között hozzá tartozott Miksi, 1971–90 között Videfalva (Vidiná), 1988–90-ben Pinc. – Ir. Scherer Lajos: Losonc. Egy magyar város rövid története (1943); Vigh Károly (szerk.): Fejezetek Losonc történetéből (2000); Szlovenszkói városképek (2002).

Losonc – ref. templom (GJ)

Losonc – r.k. templom (GJ)

Losonc − Vigadó (SzL)

Losonc − Kármán József emlékműve (SzL)

Losonc − utcakép, Kubíni tér (SzL)