A Kassa-környéki járás térképe (CsT)

Közigazgatási egység. A járás elődjének számító Kassa-vidék járás 1923-ban alakult meg, annak É-i és K-i határai megközelítőleg megegyeztek a mai járás határvonalaival, változások mindössze a Ny-i határ mentén történtek – 1923-ban az Aranyida (Zlatá Idka), Jászóújfalu (Nováčany), Pány, Szeszta, Komaróc, Perényhím vonaltól Ny-ra, beleértve az említett településeket is, a Szepsi járáshoz tartoztak. További eltérés, hogy az első Csehszlovák Köztársaság idején a Kassa-vidéki járáshoz 11 olyan község is tartozott, amelyek ma már Kassa városához tartoznak: Kavocsán (Kavočany), Hernádtihany (Ťahanovce), Szentlőrincke (Lorinčík), Miszlóka (Myslava), Pólyi (Poľov), Saca, Kassaújfalu (Košická Nová Ves), Szilvásapáti, Bárca (Barca), Zsebes (Šebastovce) és Abaszéplak. 1938–1945 közt a terület nagy része Mo.-hoz tartozott. Az 1949-ben újjáalakult Kassa-vidéki járás határai hasonlóak voltak a két vh. közöttihez, lényeges eltérés az ÉK-i határvonala mentén történt, ahol több község az akkor újonnan megalakult Gálszécsi járáshoz került. 1960-tól a Kassa-vidéki járás külső határai már megegyeztek a maiakkal, nem számítva azt, hogy 1968-ig még Kassa városa is hozzátartozott. 1960-tól a terület a Kelet-szlovákiai kerületbe, majd 1996-ban a Kassa-vidékiről Kassa-környékire keresztelt területet a Kassai kerülethez sorolták. A járás központi részét a Kassai-medence, valamint a hozzá tartozó Tornai-medence alkotja. Ny felől a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt, K felől pedig az Eperjes–Tokaji-hegység határolja. Jan.-i középhőmérséklete –3,9 °C, a júl.-i 19,7 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 630 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 82 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 30–39 mm). Területe 1534,6 km². Népessége a 2011. évi népszámláláskor 119 227 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 11 845 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagtól jóval kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya közel 22%), amit a járásban élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A járáshoz összesen 114 település tartozik, amelyből két városi jogállású – Szepsi (11 068) és Mecenzéf (4261). A járás közlekedési fekvése kedvezőtlen. Gazdasága másfél évtizede stagnál, a gazdasági és szociális viszonyok kedvezőtlenek (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta értéke 20,0% volt, az átlagkereset pedig az országos átlag 90%-án volt). A járás gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő települése Kenyhec, itt az elmúlt 10 év alatt példaértékű ipari övezet jött létre 332 ha területen, ahol jelenleg 16, többségében külföldi érdekeltségű befektetők működtetik a gyártócsarnokaikat s mintegy 2500 embernek adnak munkalehetőséget. A járásban továbbá számottevő még az építőanyag-ipar (a tornai cementgyár), a gépipar (Mecenzéf), a bútoripar (Mecenzéf), az acéltermékek gyártása (Stósz) és az élelmiszeripar. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei különösen a D-i és a K-i területeken kedvezőek (számottevő a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés). A járás idegenforgalmi potenciálja jelentős – műemlékekben (a tornai vár, a jászói kolostor) és természeti értékekben (Szlovák-karszt Nemzeti Park, stószi gyógyfürdő, Ránkfüredi (Herľany) gyógyfürdő) egyaránt gazdag, azonban a turisztika nagyobb gazdasági szereppel csak az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztését követően fog bírni.

A Kassai és a Kassa-környéki járás etnikai térképe (HK)

A Kassa-környéki járás térképe (CsT)