H. Tóth Ildikó
-> Hizsnyai Tóth Ildikó; H. Tóth Ildikó
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a...megnyit →
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a...megnyit →
Részletek
Hizsnyai Tóth Ildikó (HA)
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének kutatója, majd oktatója. Fő kutatási területe: fordításelmélet és magyar mint idegen nyelv. Tanulmányai és fordításai többek között a Nova Posoniensia, Fórum Társadalomtudományi Szemle, Irodalmi Szemle, valamint a Somorjai Disputa és más kiadványokban jelentek meg. – Díjak: műfordítói Madách-díj (2000, 2003, 2012) – Fm. Maďarčina pre samoukov (Marianna Sitárová Husárikovával). Fordításkötetei: Peter Pišťanek: Különcök (Mladý Dônč a iné, 1999); Dušan Kováč: Szlovákia története (másokkal, Dejiny Slovenska, 2001); Pavel Vilikovský: Az utolsó pompeji ló (Posledný kôň Pompejí, 2002); Pavel Vilikovský: A gonosz önéletrajza (Vlastný životopis zla, 2011).
Háber Zoltán
Részletek
(* 1905. okt. 7. Léva, † 1945. koncentrációs tábor) Újságíró, színműíró, színházi szakíró. Eredeti foglalkozása szabómester. Néhány évig Párizsban élt. Riportokat, elb., színházi cikkeket és színpadi jeleneteket írt (legismertebb dramatizációja és rendezése a Toldi volt 1938-ban).
Hagyomány Alap
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is,...megnyit →
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is,...megnyit →
Részletek
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is, melynek célja elsősorban Szl. magyarok lakta vidékein végzett gyűjtések archiválása és hozzáférhetővé tétele. Az Archívum több száz órányi videofelvételt és hangzóanyagot tartalmaz. Célcsoportját elsősorban a szélesebb nyilvánosság képezi, de az Ifjú Szivek Táncszínház szakmai háttérszervezeteként is működik. Szorosan együttműködik az MTA-val. – Vezető: Hégli Dusán.
Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a...megnyit →
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a...megnyit →
Részletek
HHH-Szlovákia_02
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a rendezvényszervezés, a gyűjteményezés és a hagyományátadás különféle területeit öleli fel. A Hagyományok Háza Hálózat szlovákiai fiókintézményének célja a szlovákiai magyarság hagyományos kultúrájának és népművészetének megismertetése, népszerűsítése, dokumentálása, valamint az oktatásban, a közművelődésben és az előadó-művészetben betöltött szerepének megerősítése. A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia szervezeti formában való működésének jogi hátterét a 2017 márciusában létrejött Élő Hagyomány Polgári Társulás biztosítja. A szervezet irodája Füleken található, munkatársai: Gyetvai Zoltán (elnök), Farkas József, Varga Norbert, Konkoly László, Illés Gábor, Szvorák Emese.
Haiczl Kálmán
(* 1866. okt. 14. Selmecbánya, † 1952. febr. 1. Budapest [Mo.]) Történetíró, egyháztörténész. Esztergomban szentelték pappá (1889). Az esztergomi érsekség levéltárosa, majd Garamszentbenedek lelkipásztora volt, a két vh. között Szőgyénben szolgált; Léva, Párkány, Érsekújvár és a Garam mente helytörténetét kutatta. A szőgyéni temetőben emléktáblája...megnyit →
(* 1866. okt. 14. Selmecbánya, † 1952. febr. 1. Budapest [Mo.]) Történetíró, egyháztörténész. Esztergomban szentelték pappá (1889). Az esztergomi érsekség levéltárosa, majd Garamszentbenedek lelkipásztora volt, a két vh. között Szőgyénben szolgált; Léva, Párkány, Érsekújvár és a Garam mente helytörténetét kutatta. A szőgyéni temetőben emléktáblája...megnyit →
Részletek
(* 1866. okt. 14. Selmecbánya, † 1952. febr. 1. Budapest [Mo.]) Történetíró, egyháztörténész. Esztergomban szentelték pappá (1889). Az esztergomi érsekség levéltárosa, majd Garamszentbenedek lelkipásztora volt, a két vh. között Szőgyénben szolgált; Léva, Párkány, Érsekújvár és a Garam mente helytörténetét kutatta. A szőgyéni temetőben emléktáblája van. – Fm. A garamszentbenedeki apátság története (1913); Érsekújvár múltjából (1932); Léva története a XVI. sz. végéig (1932); Léva története a XVII. században (1934); A bényi prépostsági templom (1937); Kakath, Dsigerdelen-Csekerdén, Párkány (1937); Egyháztörténeti emlékek a cseh megszállás korából (1940); A magyarság ősi településének határai a nyugati Felvidéken (1943).
Háj
-> Áj (Háj)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i részén, a 3,3 km hosszú kanyonszerű Áji-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [2011] – 290, ebből 242 (83,5%) magyar, 35 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 255 (87,9%) magyar, 21 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 210 r. k.,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i részén, a 3,3 km hosszú kanyonszerű Áji-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [2011] – 290, ebből 242 (83,5%) magyar, 35 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 255 (87,9%) magyar, 21 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 210 r. k.,...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i részén, a 3,3 km hosszú kanyonszerű Áji-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [2011] – 290, ebből 242 (83,5%) magyar, 35 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 255 (87,9%) magyar, 21 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 210 r. k., 59 ref., 8 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szt. József-) temploma 1764-ben épült barokk-klasszicista, ref. temploma a 19. sz.-ban klasszicista stílusban. – 1964-ben közigazgatásilag Tornával egyesítették Tornaváralja (Turnianske Podhradie) néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (1941); Vargyas Lajos: Egy felvidéki falu zenei világa – Áj, 1940 (1999).
Hajdú István
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg....megnyit →
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg....megnyit →
Részletek
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg. – Fm. A púpos (elb., 1992); Földi beszéd (elb., 1996); Hadonászó emberek (elb., 2001).
Hajnáčka
-> Ajnácskő (Hajnáčka)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Ajnácskő vára
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V: [2011] – 1117 r. k., 14 ref. – A klasszicista Kubinyi-kúria 1810–20 között, r. k. temploma 1992–94-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falutól É-ra fekvő bazaltsziklán a 18. sz. derekán elpusztult Ajnácskő várának romjai láthatók: a 335 m magas Várhegy melegkedvelő flórája, az 578 m magas Pogányvár bazaltkrátere és az 537 m magas Ragács bazaltfennsík 1964 óta természetvédelmi terület. A község közelében gyógyhatású kénes-savanyú ásványvízforrások és Szl. legnagyobb bazaltbányái találhatók, a Csontos-árok későharmadkori emlősök leggazdagabb szlovákiai lelőhelye.
Ajnácskő új templomaHajnal
Részletek
hajnal
Képes szépirodalmi és társadalmi folyóirat (Pozsony, 1921–1922, 1927). Az 1927-es szám szerzői között ott találjuk Kosztolányi Dezsőt, Győry Dezsőt és Szenes Erzsit. – Szerk. Nagy Árpád, (1921–1922); Páll Miklós (1927).
Hajnóczy R. József; Zák
(* 1854. febr. 15. Derecske, † 1931. máj. 30. Lőcse) Történész, tanár. 1888–1913-ban Szepes megye tanfelügyelője volt. 1921–1931-ben a Szepes Megyei Történelmi Társulat titkára, 1921–1926-ban a Közlemények Szepesvármegye Múltjából szerkesztője. – Fm. A térképrajzolás elemei (1880); Hajnóczy József élete 1750–1795 (1894); A szepesi bányavárosok...megnyit →
(* 1854. febr. 15. Derecske, † 1931. máj. 30. Lőcse) Történész, tanár. 1888–1913-ban Szepes megye tanfelügyelője volt. 1921–1931-ben a Szepes Megyei Történelmi Társulat titkára, 1921–1926-ban a Közlemények Szepesvármegye Múltjából szerkesztője. – Fm. A térképrajzolás elemei (1880); Hajnóczy József élete 1750–1795 (1894); A szepesi bányavárosok...megnyit →
Részletek
(* 1854. febr. 15. Derecske, † 1931. máj. 30. Lőcse) Történész, tanár. 1888–1913-ban Szepes megye tanfelügyelője volt. 1921–1931-ben a Szepes Megyei Történelmi Társulat titkára, 1921–1926-ban a Közlemények Szepesvármegye Múltjából szerkesztője. – Fm. A térképrajzolás elemei (1880); Hajnóczy József élete 1750–1795 (1894); A szepesi bányavárosok története I–II. (1903, 1933); Jókai a Szepességben (1925).
hajómalom
-> vízimalom
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és...megnyit →
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és...megnyit →
Részletek
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és a Garamon, valamint bizonytalan adatok alapján a Bodrogon is használták. Fénykora a 18–19. századra tehető, bár szórványosan a 20. sz. közepéig fennmaradt. Jelenleg ilyen jellegű, a nagyközönség számára is hozzáférhető szerkezet a gútai vízimalom. Másik, térségünkben használatos ~típus a cölöpös ~. Ennek lényege, hogy a malomszerkezet folyóvízben álló cölöpökön, lábakon nyugszik (ezért lábas malomnak is mondják). Ilyen jellegű építmény a látogatható dunatőkési, a tallósi, valamint a jókai vízimalom.
Hajós Néptáncegyüttes
Néptáncegyüttes (Komárom, 1979–2007). Az együttes 1980-ban országos „C” kategóriás minősítést szerzett. A zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon ötször volt nagydíjas, egyszer második helyezett. 1994-ben Mosonmagyaróvárott megkapta az Arany II. minősítést. Megalakulása óta a hazai magyar, szlovák fesztiválok rendszeres résztvevője volt. 1995-ben fő szereplője a Komáromi...megnyit →
Néptáncegyüttes (Komárom, 1979–2007). Az együttes 1980-ban országos „C” kategóriás minősítést szerzett. A zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon ötször volt nagydíjas, egyszer második helyezett. 1994-ben Mosonmagyaróvárott megkapta az Arany II. minősítést. Megalakulása óta a hazai magyar, szlovák fesztiválok rendszeres résztvevője volt. 1995-ben fő szereplője a Komáromi...megnyit →
Részletek
Néptáncegyüttes (Komárom, 1979–2007). Az együttes 1980-ban országos „C” kategóriás minősítést szerzett. A zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon ötször volt nagydíjas, egyszer második helyezett. 1994-ben Mosonmagyaróvárott megkapta az Arany II. minősítést. Megalakulása óta a hazai magyar, szlovák fesztiválok rendszeres résztvevője volt. 1995-ben fő szereplője a Komáromi Bástyaszínházban nagy sikerrel bemutatott Életeink (forgatókönyv Keszeg István, rendező Novák Ferenc, zene Ghymes együttes) című szabadtéri, 1997-ben a Csodaszarvas című táncszínházi előadás bemutatójának. Gyakran szerepeltek Mo.-on, és a határok megnyílása után Európa több országában (Ausztria, Németország, Csehország, Olaszország, Svédország, Görögország) is nagy sikerrel léptek fel. Műsorukkal hűen képviselték a Felvidék hagyományos magyar néptánc-, népdal-, népzene és viseletkultúráját. A zenei kíséretet Mézes Árpád vezetésével az Árgyélus zenekar biztosította, gyakran fellépett az együttessel Korpás Éva énekes is. A Hajós műhelyében született meg az Ünnepváró rendezvénysorozat is, amely néptánc és gyermekjátékok mellett a kézműveshagyományok népszerűsítését tűzte ki céljául. Az együttes 2007-ben megszűnt. – Vezető: Katona István (1979); Keszeg István (1984); Morávek Róbert (1991); Katona István (1992–2007).
hajóvontatás
-> komáromi szekeresgazdák
Fuvarozásra szakosodott, bizonyos kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg. Egyrészt szekereikkel kapcsolódtak be az áruszállításba, másrészt tutajokat vontattak föl a Dunán, árral szemben Győrig (tutajozás). A hajóvontatásban is jelentős szerepet vállaltak. Főleg gabonáshajókat vontattak a Dunán, általában Linzig, de eljutottak egészen Ulmig is. A ~ bandériumot...megnyit →
Fuvarozásra szakosodott, bizonyos kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg. Egyrészt szekereikkel kapcsolódtak be az áruszállításba, másrészt tutajokat vontattak föl a Dunán, árral szemben Győrig (tutajozás). A hajóvontatásban is jelentős szerepet vállaltak. Főleg gabonáshajókat vontattak a Dunán, általában Linzig, de eljutottak egészen Ulmig is. A ~ bandériumot...megnyit →
Részletek
Fuvarozásra szakosodott, bizonyos kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg. Egyrészt szekereikkel kapcsolódtak be az áruszállításba, másrészt tutajokat vontattak föl a Dunán, árral szemben Győrig (tutajozás). A hajóvontatásban is jelentős szerepet vállaltak. Főleg gabonáshajókat vontattak a Dunán, általában Linzig, de eljutottak egészen Ulmig is. A ~ bandériumot is tartottak, pompás ünnepi viseletük volt, a fontosabb egyházi ünnepeken így vonultak föl. Nagy lakodalmakat rendeztek, a családot, a rokonságot igen távoli leágazásokig is számon tartották. A 20. sz. első évtizedeiben Komáromban még több mint száz szekeresgazda-család élt, ám a második vh. után ez a zárt közösség végképp felbomlott, szétszóródott. – Ir. Kecskés László: Komáromi mesterségek (1978); Liszka József: „Csillámlik a szőke Duna…” Adalékok a komáromi szekeresgazdák életmódjához és folklórjához. In: Néprajz – muzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (2012)
Hajrá!
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta...megnyit →
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta...megnyit →
Részletek
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta György, Néma László.
Hajtman Béla
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi...megnyit →
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi...megnyit →
Részletek
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi Gimnázium igazgatója volt. A Selye János Egyetemen németet és katechetikát tanít. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége lapjának, a Pedagógusfórumnak a főszerkesztője. Irodalmi, közéleti és pedagógiai jellegű írásai hazai irodalmi és pedagógiai lapokban (Katedra, Pedagógusfórum, Irodalmi Szemle, Szőrős Kő, Kalligram, Új Szó) jelennek meg. – Fm. Hídon (r., 2001); Szivarfüstben (r., 2003); Már nyugosznak völgyek (2005).
Haladás 1.
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Részletek
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.
Haladás 2.
Járási újság (Nagykürtös, 1974. jan. 10.–1989. dec.). A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult a Losonci és részben a Zólyomi járás településeiből. A járási újság nevét a losonci Haladás (Pokrok) c. újságtól vették át, melynek megjelenését ott beszüntették. A kétnyelvű lap (2 szlovák és 2 magyar oldallal) előbb...megnyit →
Járási újság (Nagykürtös, 1974. jan. 10.–1989. dec.). A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult a Losonci és részben a Zólyomi járás településeiből. A járási újság nevét a losonci Haladás (Pokrok) c. újságtól vették át, melynek megjelenését ott beszüntették. A kétnyelvű lap (2 szlovák és 2 magyar oldallal) előbb...megnyit →
Részletek
Járási újság (Nagykürtös, 1974. jan. 10.–1989. dec.). A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult a Losonci és részben a Zólyomi járás településeiből. A járási újság nevét a losonci Haladás (Pokrok) c. újságtól vették át, melynek megjelenését ott beszüntették. A kétnyelvű lap (2 szlovák és 2 magyar oldallal) előbb kéthetente, 1974 máj.-tól hetente jelent meg.
Haladó Magyar Akadémikusok Frontja
-> Táncsics Mihály Kör
Népfrontos szellemiségű prágai kulturális és testnevelési célokat megfogalmazó egyetemista csoport (Prága, 1935–1939). Előadásokat, színházi, irodalmi és más művészeti estéket, sportversenyeket, cserkészösszejöveteleket szervezett. Megpróbálkoztak magyar menza alapításával és szociográfiai vándorlások szervezésével is. – Vezető: Wein Gyula. Ir: Kočišová, S.: Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze...megnyit →
Népfrontos szellemiségű prágai kulturális és testnevelési célokat megfogalmazó egyetemista csoport (Prága, 1935–1939). Előadásokat, színházi, irodalmi és más művészeti estéket, sportversenyeket, cserkészösszejöveteleket szervezett. Megpróbálkoztak magyar menza alapításával és szociográfiai vándorlások szervezésével is. – Vezető: Wein Gyula. Ir: Kočišová, S.: Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze...megnyit →
Részletek
Népfrontos szellemiségű prágai kulturális és testnevelési célokat megfogalmazó egyetemista csoport (Prága, 1935–1939). Előadásokat, színházi, irodalmi és más művészeti estéket, sportversenyeket, cserkészösszejöveteleket szervezett. Megpróbálkoztak magyar menza alapításával és szociográfiai vándorlások szervezésével is. – Vezető: Wein Gyula. Ir: Kočišová, S.: Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století [Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a XX. sz. 20. és 30. éveiben] (Szakdolgozat, Prága, 2004).
Halálhelyjelek
A tragikus körülmények között életüket vesztett személyek emlékét jelölő különféle objektumok (koszorúk, keresztek, emléktáblák, ún. „kvázi sírok” és más állandó emlékjelek) azon a helyen ahol a halállal végződő tragédia megtörtént. Legelterjedtebbek a közlekedési balesetek áldozatainak emlékére a közutak mentén, vasúti átjárók mellett állított halálhelyjelek,...megnyit →
A tragikus körülmények között életüket vesztett személyek emlékét jelölő különféle objektumok (koszorúk, keresztek, emléktáblák, ún. „kvázi sírok” és más állandó emlékjelek) azon a helyen ahol a halállal végződő tragédia megtörtént. Legelterjedtebbek a közlekedési balesetek áldozatainak emlékére a közutak mentén, vasúti átjárók mellett állított halálhelyjelek,...megnyit →
Részletek
A tragikus körülmények között életüket vesztett személyek emlékét jelölő különféle objektumok (koszorúk, keresztek, emléktáblák, ún. „kvázi sírok” és más állandó emlékjelek) azon a helyen ahol a halállal végződő tragédia megtörtént. Legelterjedtebbek a közlekedési balesetek áldozatainak emlékére a közutak mentén, vasúti átjárók mellett állított halálhelyjelek, de megtalálhatóak más helyeken is, mint például folyók és tavak mellett, hidakon stb. A szokás időbeni megjelenése a múlt ködébe vész, azonban már 16. századi adatokkal is rendelkezünk a különféle szakrális kisemlékek (pl. keresztek) állítása kapcsán. Különbséget kell tennünk azonban haláljelek és ~ek között. A haláljelek nem mindig állnak a baleset helyszínén, a ~ek ezzel szemben közvetlenül azt a helyet jelölik, ahol a tragédia bekövetkezett. A ~ek jelölése és látogatása bizonyos idő elteltével megszűnik, több esetben viszont a kezdeti emlékjeleket (keresztek, fatáblák) ún. állandó ~re (fémből, kőből készült keresztek, kisebb nagyobb kőből készült emlékművek) cserélik. Ezek egy részén megjelenik az elhunyt képi ábrázolása is: kezdetben papírfényképek, azonban az ún. állandó ~en porcelán foglalatban vagy gravírozott formában találhatók. Az ezekhez az emlékjelekhez fűződő kultusz és a látogatási alkalmak sok tekintetben megegyeznek a temetői sírlátogatási kultusszal. – Ir. Kovács Ákos szerk. Haláljelek. Budapest: Liget 1989.; L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2013.
Haláljelek
Tragikus körülmények (balesetek, gyilkosságok) között elhunytak emlékét a temetőn kívül, általában a tragédia helyszínén, vagy máshol elhelyezett különféle objektumok (virágok, mécsesek, koszorúk, különféle anyagból készült keresztek, emléktáblák, „kvázi sírok”, kisebb sírjelek, vagy azokhoz hasonló kisebb-nagyobb emlékjelek). A haláljel nem minden esetben található azon a...megnyit →
Tragikus körülmények (balesetek, gyilkosságok) között elhunytak emlékét a temetőn kívül, általában a tragédia helyszínén, vagy máshol elhelyezett különféle objektumok (virágok, mécsesek, koszorúk, különféle anyagból készült keresztek, emléktáblák, „kvázi sírok”, kisebb sírjelek, vagy azokhoz hasonló kisebb-nagyobb emlékjelek). A haláljel nem minden esetben található azon a...megnyit →
Részletek
Tragikus körülmények (balesetek, gyilkosságok) között elhunytak emlékét a temetőn kívül, általában a tragédia helyszínén, vagy máshol elhelyezett különféle objektumok (virágok, mécsesek, koszorúk, különféle anyagból készült keresztek, emléktáblák, „kvázi sírok”, kisebb sírjelek, vagy azokhoz hasonló kisebb-nagyobb emlékjelek). A haláljel nem minden esetben található azon a helyen, ahol a tragédia bekövetkezett. Tágabb értelemben ide sorolhatjuk a háborús emlékjeleket is, de azokat a virágokat, mécseseket, plüss állatokat, papírra írt üzeneteket stb. is, amelyeket az áldozat/áldozatok lakóhelye előtt, vagy a munkahelyén, iskolákban, iskolai padokon stb. helyeznek el a barátok, hozzátartozók, vagy együttérző ismerősök és ismeretlenek. – Ir. Kovács Ákos szerk. Haláljelek. Budapest: Liget 1989; L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2013.
Halász András; Andrej
(* 1937. aug. 8. Kassa) Táncos, táncpedagógus, koreográfus. Szülővárosa egyik műkedvelő együttesében kezdett táncolni, majd 1953-tól Pozsonyban a Magyar Népművészeti Együttes, 1955-től a Szlovák Népművészeti Együttes, ill. a Katonai Művészegyüttes, 1961-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata, 1969-től a kassai Állami Színház (magán)táncosa. 1975-től...megnyit →
(* 1937. aug. 8. Kassa) Táncos, táncpedagógus, koreográfus. Szülővárosa egyik műkedvelő együttesében kezdett táncolni, majd 1953-tól Pozsonyban a Magyar Népművészeti Együttes, 1955-től a Szlovák Népművészeti Együttes, ill. a Katonai Művészegyüttes, 1961-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata, 1969-től a kassai Állami Színház (magán)táncosa. 1975-től...megnyit →
Részletek
(* 1937. aug. 8. Kassa) Táncos, táncpedagógus, koreográfus. Szülővárosa egyik műkedvelő együttesében kezdett táncolni, majd 1953-tól Pozsonyban a Magyar Népművészeti Együttes, 1955-től a Szlovák Népművészeti Együttes, ill. a Katonai Művészegyüttes, 1961-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata, 1969-től a kassai Állami Színház (magán)táncosa. 1975-től Kassán, 1981-től Bagdadban, 1984-től Prágában, Ústí nad Labemben, Plzeňben, majd ismét Kassán tanított balettet. Dolgozott Bécsben, Irakban, Európán kívül fellépett az USA-ban és Kanadában is. A 20. századi szlovák(iai) balettművészet meghatározó alakja. Közel félszáz balettelőadáshoz készített koreográfiát, de számos opera, operett, színmű táncos betéteit is koreografálta (pl. a kassaiThália Színpad számára is). Balettlibrettót, ill. táncszakmai tankönyvet is írt.
Halász Miklós
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
Részletek
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket írt. Fm Csehszlovákia 1918–1938 (1938).
Halász-Hradil Elemér
(* 1873. ápr. 18. Miskolc [Mo.], † 1948. dec. 9. Kassa) Festő. 1899-ben a Müncheni Akadémián, 1904-ben Párizsban, később újra Münchenben tanult. Négy éven át látogatta a nagybányai művésztelepet. Katonai szolgálata révén került Kassára, ahol végleg letelepedett. Munkássága középpontjában eleinte a sötét tónusú, „akadémikus”...megnyit →
(* 1873. ápr. 18. Miskolc [Mo.], † 1948. dec. 9. Kassa) Festő. 1899-ben a Müncheni Akadémián, 1904-ben Párizsban, később újra Münchenben tanult. Négy éven át látogatta a nagybányai művésztelepet. Katonai szolgálata révén került Kassára, ahol végleg letelepedett. Munkássága középpontjában eleinte a sötét tónusú, „akadémikus”...megnyit →
Részletek
Halász-Hradil Elemér (SZM)
(* 1873. ápr. 18. Miskolc [Mo.], † 1948. dec. 9. Kassa) Festő. 1899-ben a Müncheni Akadémián, 1904-ben Párizsban, később újra Münchenben tanult. Négy éven át látogatta a nagybányai művésztelepet. Katonai szolgálata révén került Kassára, ahol végleg letelepedett. Munkássága középpontjában eleinte a sötét tónusú, „akadémikus” portréfestészet állt, ám rövid szecessziós korszak után fokozatosan áttért a nagybányai plein-air szellemében készült tájképfestészetre. Kassán művészetoktatást is vállalt, több tanítványa vált később jeles festővé (pl. Jakoby Gyula, Bauer Szilárd). 1897-től kiállító művész. – Ir. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón (1931).
Halič
-> Gács (Halič)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %)...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %)...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %) magyar. V: [2011] – 1046 r. k., 272 ev., 4 gör. kat., 4 ref. – Posztó- és kerámiaiparáról híres település volt, a 18. sz. második felében itt alapították a mai Szl. és a történelmi Mo. első posztógyárát, amely 1926-ig üzemelt. 1922-ig járási székhely volt. R. k. temploma 1835-ben, r. k. temetőkápolnája 1843-ban épült klasszicista stílusban. Ipari műemlékei az egykori majolikagyár 18. sz. közepén emelt barokk stílusú, az egykori sóház 18. sz. végi barokk-klasszicista és az egykori posztógyár 19. sz. eleji klasszicista stílusú épülete. 1880-ban a Vörös Kereszthez elnevezésű gyógyszertárban mint patikussegéd dolgozott Csontváry Kosztka Tivadar, s itteni látomása hatására kezdett festeni. Itt született és itt is van eltemetve Hana Ponická (1922–2007) írónő, a Charta 77 egyik aláírója, a magyar irodalom nagy tisztelője és fordítója. A ~ fölötti dombtetőn áll a Lossonczyak középkori vára helyén 1612-ben reneszánsz stílusban emelt, majd 1762-ben barokk stílusban átépített négytornyú Forgách-kastély. A második vh. végén súlyosan megrongálódott kastélyt 1955–63 között állították helyre, s 1965-től 1994-ig gyógypedagógiai intézet működött benne.
Hana Ponická (csa)
Gács − Forgách-kastély (GJ)
Halláné Mária; Novák
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló...megnyit →
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló...megnyit →
Részletek
Halláné Mária (csa)
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem
zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló énekest nevelt fel. – Ir. Szőke József és Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Halmazos falu
Részletek
Szabálytalan belső elrendezésű, nehezen áttekinthető, zeg-zugos településforma. Inkább, de nem kizárólagosan, az alföldi jellegű területekre jellemző. Megléte a középkornál régebbről nem adatolható (pl. Jóka, Szirénfalva).
Haltenberger Ince
(* 1901. jún. 8. Kassa, † 1947. febr. 28. Donbasz [Ukrajna]) Publicista, művelődésszervező, vegyészmérnök. Tanulmányait a prágai német műegyetemen végezte. Az 1930-as években fontos írásokat publikált a parasztság szociális helyzetéről és műveltségi szintjéről. 1933-tól Kassán élt, és a Kazinczy Társaság, 1937–1938-ban pedig a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1901. jún. 8. Kassa, † 1947. febr. 28. Donbasz [Ukrajna]) Publicista, művelődésszervező, vegyészmérnök. Tanulmányait a prágai német műegyetemen végezte. Az 1930-as években fontos írásokat publikált a parasztság szociális helyzetéről és műveltségi szintjéről. 1933-tól Kassán élt, és a Kazinczy Társaság, 1937–1938-ban pedig a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1901. jún. 8. Kassa, † 1947. febr. 28. Donbasz [Ukrajna]) Publicista, művelődésszervező, vegyészmérnök. Tanulmányait a prágai német műegyetemen végezte. Az 1930-as években fontos írásokat publikált a parasztság szociális helyzetéről és műveltségi szintjéről. 1933-tól Kassán élt, és a Kazinczy Társaság, 1937–1938-ban pedig a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület kelet-szlovákiai titkára, 1939–1944-ben az Országos Nép- és Családvédelmi Alap kassai igazgatója volt. 1945-ben a Szovjetunióba hurcolták.
Haltenberger Szabó Kinga
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria...megnyit →
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria...megnyit →
Részletek
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria első igazgatója volt, ezt a tisztséget rövid megszakítással 2003 végéig töltötte be. Létrehozta az Akvarell Triennálét (1983) és a Nemzetközi Kerámia Szimpóziumot (1989), továbbá a Pro Arte Lossoncziensis Alapítványt (1994–1996), majd ennek felszámolása után a Szabó Gyula Barátainak Klubja polgári társulást (1997). Szabó Gyula halála után felvállalta a művész hagyatékának ápolását és feldolgozását. A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága alapító tagja, ez utóbbinak 2002–2009 között volt elnöke. Képzőművészeti kiállításokat rendezett, tanulmányai, cikkei különböző lapokban, katalógusokban, gyűjteményes kötetekben jelentek meg. – Fm. Szabó Gyula Breviárium (szerk. 2001).
Hámosfalva; Rozlozsnya (Rozložná)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar. V: [2011] – 38 ev., 16 r. k., 2 ref. – Ev. temploma 1796–1801 között klasszicista stílusban épült.
Hamuliakovo
-> Gutor; Gútor (Hamuliakovo)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 844 (58,7%) szlovák, 536 (37,3%) magyar. V: [2011] – 1005 r. k., 60 ev., 9 ref., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak egynegyedét áttelepítették, több százan a csehországi deportálás elől menekülve távoztak Mo.-ra; helyükre magyarországi, romániai, jugoszláviai szlovákok és szlovákiai belső telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban. 1992-ben ~ és Dunacsún között épült meg a Duna vizének a bősi üzemvízcsatornába való elterelését lehetővé tévő zárógát és duzzasztómű. 2001 óta jelenik meg a Gútori Hírmondó – Hamuliakovský spravodaj c. kétnyelvű közéleti lap. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zsigmond Tibor (összeállította): Hamuliakovo – Gutor (1994).