Fehérváry Magda; Nagy
(* 1954. aug. 6. Nádszeg) Néprajzkutató, középiskolai tanár. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1973), majd a budapesti ELTE néprajz–történelem szakán végzett 1978-ban (1988-tól bölcsészdoktor). 1978-tól a komáromi Állami Járási Levéltár, 1984-től a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa volt, 1991-től a magyarországi komáromi...megnyit →
(* 1954. aug. 6. Nádszeg) Néprajzkutató, középiskolai tanár. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1973), majd a budapesti ELTE néprajz–történelem szakán végzett 1978-ban (1988-tól bölcsészdoktor). 1978-tól a komáromi Állami Járási Levéltár, 1984-től a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa volt, 1991-től a magyarországi komáromi...megnyit →
Részletek
(* 1954. aug. 6. Nádszeg) Néprajzkutató, középiskolai tanár. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1973), majd a budapesti ELTE néprajz–történelem szakán végzett 1978-ban (1988-tól bölcsészdoktor). 1978-tól a komáromi Állami Járási Levéltár, 1984-től a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa volt, 1991-től a magyarországi komáromi Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanára. Elsősorban gazdaságnéprajzzal foglalkozik, figyelemre méltóak a néphit és a népszokások körébe tartozó dolgozatai is. – Fm. Parasztgazdaság a XX. sz. első felében. Gútai példa (1988).
Fejér István; Fejsze István
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a...megnyit →
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a...megnyit →
Részletek
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a Magyar Napban. 1940-től Mo.-on élt, munkásmozgalmi tevékenységéért üldözték. 1945 után a Munkás Kultúrszövetség egyik vezetője, 1948-tól több lap (Művelt Nép, Színház és Mozi, Film, Színház, Muzsika) szerkesztője, 1958 és 1967 között a Vidám Színpad igazgatója volt. Egyedül és társszerzőkkel több vígjátékot, bohózatot írt.
Feketenyék (Čierna Voda)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 820, ebből 794 (96,8%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1397, ebből 1219 (87,3%) magyar, 159 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1263 (90,4%) magyar, 120 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 1308 r. k., 11 ev., 10 ref., 5 gör. kat. – A második vh. utáni lakosságcsere során magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szűz Mária-) temploma 1924-ben épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Fél (Tomášov)
Részletek
Fél − r. k. templom (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1431, ebből 1385 (96,8%) magyar, 19 (1,3%) szlovák; [2011] – 2329, ebből 1206 (51,8%) szlovák, 1049 (45,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1197 (54,4%) szlovák, 1051 (45,1%) magyar. V: [2011] – 1808 r. k., 71 ev., 16 ref., 7 gör. kat. – A ~hez tartozó Tamásháza pusztára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során (1923-ban) szlovák kolonisták, a második vh. utáni lakosságcsere keretében Mo.-ra áttelepített lakosai helyére magyarországi szlovákok költöztek. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. Miklós-) templomát Szelepcsényi György esztergomi érsek építtette a 17. sz. végén egy régebbi, elpusztult templom helyén; az 1736-ban barokk stílusban épült, a 18. sz. végén klasszicista stílusban átalakított egykori Jeszenák-kastélyt felújították, ma szállodaként működik. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1919 óta ~hez tartozik Kismadarász (Malý Madaras), az ugyanekkor hozzácsatolt Hideghét (Studené) 1938 óta Dunahidas község része. – Ir. Presinszky Lajos–Szalay József: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Fél község történelméből (2006).
Fél − Jeszenák-kastély (BF)
Felbár (Horný Bar)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 1236, ebből 965 (78,1%) magyar, 247 (20,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1000 (80,9%) magyar, 203 (16,4%) szlovák....megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 1236, ebből 965 (78,1%) magyar, 247 (20,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1000 (80,9%) magyar, 203 (16,4%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 1236, ebből 965 (78,1%) magyar, 247 (20,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1000 (80,9%) magyar, 203 (16,4%) szlovák. V: [2011] – 1049 r. k., 15 ref., 9 ev., 1 gör. kat. – Határába az első vh.-t követő csehszlovák földbirtokreform során, az 1920-as években cseh-morva és szlovák kolonistákat, a második vh. után szlovákiai és magyarországi szlovákokat telepítettek. R. k. (Szt. István-) temploma 1778-ban épült barokk-klasszicista stílusban egy középkori gótikus templom helyén. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Batthyány-Strattmann László Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. 1960-ban ~hoz csatolták Sülyt, 1960–88 között hozzá tartozott Nagybodak.
Feld Lajos; Ľudovít Feld
(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben...megnyit →
(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben...megnyit →
Részletek
Feld Lajos (SZM)
(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben véglegesen visszatért Kassára. Rajzain, akvarelljein, rézkarcain, litográfiáin városrészleteket örökített meg, ismertek szénrajz-portréi.
Feled (Jesenské)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1031, ebből 896 (86,9%) magyar, 121 (11,7%) szlovák; [2011] – 2193, ebből 1104 (50,3%) magyar, 658 (30,0%) szlovák, 240 (10,9%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1031, ebből 896 (86,9%) magyar, 121 (11,7%) szlovák; [2011] – 2193, ebből 1104 (50,3%) magyar, 658 (30,0%) szlovák, 240 (10,9%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Feled – A szabadságharc emlékműve (FI)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1031, ebből 896 (86,9%) magyar, 121 (11,7%) szlovák; [2011] – 2193, ebből 1104 (50,3%) magyar, 658 (30,0%) szlovák, 240 (10,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1224 (55,8%) magyar, 653 (29,8%) szlovák, 132 (6,0%) roma. V: [2011] – 1369 r. k., 162 ref., 41 ev., 6 gör. kat. – 1794-ben klasszicista stílusban átalakított r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1730–37 között barokk, ref. temploma 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A klasszicista Vécsey-kúria reneszánsz alapokon a 19. sz. közepén, a késő barokk Vécsey-kúria a 18. sz. végén épült. ~ temetőjében nyugszik De la Motte francia ezredes, II. Rákóczi Ferenc tüzérségének megalapítója. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szombathy Viktor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) és művészeti alapiskolával rendelkezett. Vasúti csomópont, 1951-ig járási székhely volt. – Ir. G. Kovács Gyula: Feled története (1998); Varga Gabriella: Fejezetek Feled néprajzához (2000).
Felfalu
-> Felsőfalu; Felfalu (Chvalová)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar,...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar, 75 (43,1%) szlovák, 6 (3,4%) roma. V: [2011] – 74 r. k., 59 ref., 6 ev. – R. k. temploma a 19. sz. elején késő barokk, ref. temploma 1875-ben késő klasszicista stílusban épült. A közeli Felsőfalui-barlangban 1954-ben neolitikum kori települést és késő bronzkori rituális temetkezési helyet tártak fel.
Felföld
-> Felvidék
Földrajzi, történelmi és néprajzi fogalom, amelynek jelentése az elmúlt évszázadok során változott. A Felföld kifejezés a 16. sz.-tól mint a sík domborzati viszonyokat jelentő Alföld fogalmi ellentétpárja terjedt el. Használatát a 19. sz.-ban kezdte kiszorítani a ~ kifejezés, amelyet kezdetben inkább szellemtörténeti, kultúrföldrajzi értelemben...megnyit →
Földrajzi, történelmi és néprajzi fogalom, amelynek jelentése az elmúlt évszázadok során változott. A Felföld kifejezés a 16. sz.-tól mint a sík domborzati viszonyokat jelentő Alföld fogalmi ellentétpárja terjedt el. Használatát a 19. sz.-ban kezdte kiszorítani a ~ kifejezés, amelyet kezdetben inkább szellemtörténeti, kultúrföldrajzi értelemben...megnyit →
Részletek
Földrajzi, történelmi és néprajzi fogalom, amelynek jelentése az elmúlt évszázadok során változott. A Felföld kifejezés a 16. sz.-tól mint a sík domborzati viszonyokat jelentő Alföld fogalmi ellentétpárja terjedt el. Használatát a 19. sz.-ban kezdte kiszorítani a ~ kifejezés, amelyet kezdetben inkább szellemtörténeti, kultúrföldrajzi értelemben használtak, fokozatosan azonban átvette a Felföld kifejezés jelentéstartalmát is, tehát az észak-mo.-i térség magasabb domborzati viszonyú, hegyes területeit értették alatta. Így fogalomkörébe tartozott nemcsak a Tátra és Fátra hegyvonulata, hanem a Zemplén, Bükk, Mátra, Cserhát és Börzsöny térsége is. Nem értették a ~ fogalma alá viszont a Csallóköz síkvidékét. A dualizmus korában a ~ kifejezés politikai töltetet is nyert, s általában a szlovák többségű (Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Zólyom, Szepes, Sáros), ill. jelentősebb szlovák lakossággal rendelkező (Pozsony, Nyitra, Hont, Bars, Nógrád, Gömör, Abaúj-Torna, Zemplén és Ung) északi megyéket értették alatta. A miniszterelnök és a kormányzat felvidéki körrendeleteinek is ez a 16 vármegye volt a címzettje. Ebben az időszakban a ~ kifejezés a szlovák nemzeti mozgalom által megálmodott etnikai Slovensko (Szlovákia) ellenében egy magyar dominanciájú és öntudatú régió képét vetítette előre, amely elképzelést Zólyom vármegye alispánja, Grünwald Béla fogalmazta egységes koncepcióvá A Felvidék c. politikai tanulmányában. A trianoni békeszerződést követően a ~ fogalma újabb jelentésváltozáson ment keresztül, s a Csehszlovákiához került Szlovákia szinonimájaként kezdték használni. Jelenleg is ebben az értelemben használatos, tehát a korábbi domborzati viszonyokkal összefüggő jelentését elveszítetve a ~ határai már nem a síkvidék és hegyek találkozásánál, hanem az államhatárok mentén húzódnak. A politikai nyelvezetben, ill. a köznyelvben így alakult ki (államhatalmi változások eredményeként!) a felvidéki, felföldi magyarság szókapcsolat, amely a Szl. területén élő magyarok összefoglaló nevével, lényegében a szlovákiai magyar szókapcsolattal lett azonos jelentésű. Újabban ~ alatt, ahistorikus módon, bármiféle megkülönböztető jelző nélkül, eleve a szlovákiai magyar nyelvterületet értik. Néprajzi értelemben a magyar szakirodalomban a Felföld nagyjából azonos a Palócfölddel, tehát a palócok lakta szl.-i és mo.-i területek is beleértendőek. A szlovák köztudatban a ~ fogalma gyakran kapcsolódik össze a térség elmagyarosításának és a történelmi Mo. felújításának vélt veszélyével.
Felistál (Horný Štál)
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 293, ebből 274 (93,5%) magyar, 17 (5,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 148 ref., 135 r. k., 3 izr., 2 ev. –...megnyit →
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 293, ebből 274 (93,5%) magyar, 17 (5,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 148 ref., 135 r. k., 3 izr., 2 ev. –...megnyit →
Részletek
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 293, ebből 274 (93,5%) magyar, 17 (5,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 148 ref., 135 r. k., 3 izr., 2 ev. – Ir. Presinszky Lajos: Múltunkról a jelennek. Alistál, Felistál, Tőnye (2004).
Fellegi István
(* 1904. szept. 6. Rózsahegy, † 1975. szept. 5. Komárom) Színházigazgató, rendező, színműfordító. Életének első szakaszáról keveset tudni; 1949-ben a Csemadok alakuló közgyűlése őt választotta országos titkárrá. 1950-ben részt vett az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd 1952-ben a komáromi Magyar Területi Színház létrehozásában, ez...megnyit →
(* 1904. szept. 6. Rózsahegy, † 1975. szept. 5. Komárom) Színházigazgató, rendező, színműfordító. Életének első szakaszáról keveset tudni; 1949-ben a Csemadok alakuló közgyűlése őt választotta országos titkárrá. 1950-ben részt vett az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd 1952-ben a komáromi Magyar Területi Színház létrehozásában, ez...megnyit →
Részletek
Fellegi István (JSZ)
(* 1904. szept. 6. Rózsahegy, † 1975. szept. 5. Komárom) Színházigazgató, rendező, színműfordító. Életének első szakaszáról keveset tudni; 1949-ben a Csemadok alakuló közgyűlése őt választotta országos titkárrá. 1950-ben részt vett az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd 1952-ben a komáromi Magyar Területi Színház létrehozásában, ez utóbbinak – 1963-as nyugdíjazásáig – első igazgatója lett. Színműveket fordított és rendezett, ill. dramatizált. – Rendezései: Guy Maupassant – Fritz Hochwälder: Fogadó a határszélen; Egri Viktor: Ének a romok felett; Eugéne scribe: Egy pohár víz; Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás; Simon Magda: Százházas lakodalom. – Színpadra alkalmazásai: Jókai Mór: Az aranyember; Alois Jirásek: Lámpás. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997).
Fellinger Károly
(* 1963. nov. 20. Pozsony) Költő, helytörténész. Galántán érettségizett (1981). 1983–1986-ban részt vett az Iródia mozgalomban, szerepelt a Próbaút c. antológiában (1986). Díj: Magyar Arany Érdemkereszt (2023); Vörösmarty Emlékérem (2023); Forbáth Imre-díj (2014); Arany Opus Díj (2019, 2011, 2010). – Fm. Áramszünet (v., 1991);...megnyit →
(* 1963. nov. 20. Pozsony) Költő, helytörténész. Galántán érettségizett (1981). 1983–1986-ban részt vett az Iródia mozgalomban, szerepelt a Próbaút c. antológiában (1986). Díj: Magyar Arany Érdemkereszt (2023); Vörösmarty Emlékérem (2023); Forbáth Imre-díj (2014); Arany Opus Díj (2019, 2011, 2010). – Fm. Áramszünet (v., 1991);...megnyit →
Részletek
Fellinger Károly (GJ)
(* 1963. nov. 20. Pozsony) Költő, helytörténész. Galántán érettségizett (1981). 1983–1986-ban részt vett az Iródia mozgalomban, szerepelt a Próbaút c. antológiában (1986). Díj: Magyar Arany Érdemkereszt (2023); Vörösmarty Emlékérem (2023); Forbáth Imre-díj (2014); Arany Opus Díj (2019, 2011, 2010). – Fm. Áramszünet (v., 1991); Csendélet halottakkal (v., 1996); Jóka – nevezetességek, helytörténet (1997); Fészek az égen (v., 2004). Fűhárfa (gyermekv., 2006); Szélkergető, kerek köpeny (2008); Hajléktalan búzavirág (mesék, mondák, 2009); Dióbölcső, mákfejcsörgő (gyermekv., 2010); Csomagmegőrző (vál. v., 2011); Mákom van (gyermekv., 2011); Rész és egész (v., 2012); Alázat (vál. v., 2013); Morzsabál (gyermekv., 2013).
.
Felső-Csallóköz
Néprajzi tájegység. A Csallóköz nyugati, Főtájként is emlegetett területe. Nagy vonalakban az egykori Pozsony vármegye csallóközi területét foglalja magában. A térségre az Árpád-kori gyökerű aprófalvas megtelepülés a jellemző. A sok kishatárú falu gyakran olyan közel fekszik egymáshoz, hogy az idegen jószerével nem is tudja...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Csallóköz nyugati, Főtájként is emlegetett területe. Nagy vonalakban az egykori Pozsony vármegye csallóközi területét foglalja magában. A térségre az Árpád-kori gyökerű aprófalvas megtelepülés a jellemző. A sok kishatárú falu gyakran olyan közel fekszik egymáshoz, hogy az idegen jószerével nem is tudja...megnyit →
Részletek
Néprajzi tájegység. A Csallóköz nyugati, Főtájként is emlegetett területe. Nagy vonalakban az egykori Pozsony vármegye csallóközi területét foglalja magában. A térségre az Árpád-kori gyökerű aprófalvas megtelepülés a jellemző. A sok kishatárú falu gyakran olyan közel fekszik egymáshoz, hogy az idegen jószerével nem is tudja őket megkülönböztetni. E középkori településszerkezetre (amely minden bizonnyal az azonos nevet viselő nemzetség birtokainak osztódása révén jött létre) a legjobb példa a Karcsák esete. Tizenkét Karcsa-utótagú települést lehet ugyanis összeszámlálni a ~ben: Amadé-, Damazír-, Egyház-, Erdőhát-, Etre-, Göncöl-, Királyfia-, Kulcsár-, Mórocz-, Pinke-, Sipos- és Solymoskarcsa. Valamivel halványabb nyomokban, de hasonló folyamat mutatható ki a Patonyokról és az Étékről is (utóbbiak közül ismeretes Töbör-, Hegy-, Bene-, Enyed-, Csenkesz-, Balázs- és Pódaéte). Mindamellett a kétbeltelkes települési forma a ~ben is előfordul. Elsősorban a Duna menti településekben (Doborgaz, Keszölcés, Somorja, Tejfalu, Vajka) adatoltak a 17–19. sz.-ban folyamatosan az olyan külsőségek (szállások), amelyek a Duna-szigeteken, ill. a Duna jobb partján terültek el. Timaffy László kutatásaiból jól ismert a Doborgaz, Keszölcés, Tejfalu és Vajka települések Duna jobb parti tartozéktelepüléseinek 19. sz. végi, 20. sz. eleji fokozatos önállósodási folyamata. Egy 1686-ból származó térkép még nem jelzi emberi megtelepedés nyomát ezeken a szigeteken. A II. József korában, 1784-ben készült térkép viszont már mutatja a szállásokat a szétszórt szigetvilágban. A Duna mai főágának fokozatos kifejlődésével, megerősödésével ezek a szigetek a folyó jobb partjára kerültek, míg az említett községek a bal parton maradtak. Mivel a közlekedés a falvak és a szállások között egyre nehézkesebbé vált, örökösödések révén egyre többen költöztek ki és alakítottak ki állandó lakhelyet ezeken a szigeteken, szállásokon. Így jött létre Cikolasziget (Vajkából), Sérfenyősziget (Keszölcésből), valamint Doborgazsziget és Tejfalusziget (Doborgazból és Tejfaluból). – Ir. Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17–19. századból (1997); Timaffy László: Szigetközi krónika (1976).
Felsőbalog (Vyšný Blh)
1943-ban Vámosbalog néven Alsóbaloggal egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 852, ebből 826 (96,9%) magyar, 21 (2,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 532 ref., 252 r. k., 47 ev., 17 izr. – Az eredetileg barokk...megnyit →
1943-ban Vámosbalog néven Alsóbaloggal egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 852, ebből 826 (96,9%) magyar, 21 (2,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 532 ref., 252 r. k., 47 ev., 17 izr. – Az eredetileg barokk...megnyit →
Részletek
1943-ban Vámosbalog néven Alsóbaloggal egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 852, ebből 826 (96,9%) magyar, 21 (2,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 532 ref., 252 r. k., 47 ev., 17 izr. – Az eredetileg barokk stílusú Koháry-Coburg-kastély 1720-ban épült a 17. sz.-i reneszánsz Wesselényi-kastély helyén, 1817–22 között kibővítették és klasszicista stílusban átalakították, 1958 óta szociális otthon működik benne. A kastély körüli 200 holdas vadaskertben, a községtől 3 km-re É–ÉK-re találhatók a 17. sz. végén elpusztult Balogvár romjai.
Felsőcsáj (Vyšný Čaj)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DK-i részén, az Ósva-patak jobb partján, Kassától K–DK-re. L: [1921] – 335, ebből 209 (62,4%) szlovák, 117 (34,9%) magyar; [2011] – 309, ebből 295 (95,5%) szlovák, 5 (1,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 295 (95,5%) szlovák, 5 (1,6%) magyar. V: [2011] – 143 ref., 138 r. k., 7 ev., 1 gör. kat. – A 18–19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Klasszicista stílusú ref. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1952-ben épült.
Felsőcsallóköz
Regionális jellegű társadalmi és szépirodalmi hetilap (Somorja, 1927. dec. 24.–1928. dec. 15.). Goldstein József kiadásában jelent meg. Szépirodalmi anyagait többnyire amatőrök írták. A lap hírt adott a Csallóközi Múzeum gyarapodásáról és a somorjai születésű Tallós-Prohászka István festő kiállítasairól. Khín Antaltól több néprajzi cikket is...megnyit →
Regionális jellegű társadalmi és szépirodalmi hetilap (Somorja, 1927. dec. 24.–1928. dec. 15.). Goldstein József kiadásában jelent meg. Szépirodalmi anyagait többnyire amatőrök írták. A lap hírt adott a Csallóközi Múzeum gyarapodásáról és a somorjai születésű Tallós-Prohászka István festő kiállítasairól. Khín Antaltól több néprajzi cikket is...megnyit →
Részletek
Regionális jellegű társadalmi és szépirodalmi hetilap (Somorja, 1927. dec. 24.–1928. dec. 15.). Goldstein József kiadásában jelent meg. Szépirodalmi anyagait többnyire amatőrök írták. A lap hírt adott a Csallóközi Múzeum gyarapodásáról és a somorjai születésű Tallós-Prohászka István festő kiállítasairól. Khín Antaltól több néprajzi cikket is közölt. – Szerk. Salamon X. Ferenc, Reininger József.
Felsőerdőfalva, Óleszna (Stará Lesná; Altwalddorf)
Részletek
Község a Késmárki járásban, a Szepesi-medencében, a Magas-Tátra DK-i lábánál, a Tar-patak völgyében, Késmárktól Ny-ra. L: [1921] – 564, ebből 533 (94,5%) német, 28 (5,0%) szlovák, 1 (0,2%) magyar; [1940] – 662, ebből 396 (59,8%) német, 94 (14,2%) magyar, 77 (11,6%) roma, 74 (11,2%) szlovák; [2011] – 1007, ebből 814 (80,8%) szlovák, 108 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 794 (78,8%) szlovák, 111 (11,0%) roma, 1 (0,1%) német. V: [2011] – 788 r. k., 45 ev., 12 gör. kat. – Német (szász) hospesek által a 13.- sz.-ban alapított település, amelynek német lakóit a második vh. után kitelepítették Németországba. A 13. sz.-ban emelt r. k. (Szt. Péter és Pál-) templomát 1793-94-ben barokk-klasszicista stílusban alakították át, reneszánsz haranglába 1600 körül, klasszicista stílusú ev. temploma 1821-ben épült.
Felsőfalu; Felfalu (Chvalová)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar,...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar, 75 (43,1%) szlovák, 6 (3,4%) roma. V: [2011] – 74 r. k., 59 ref., 6 ev. – R. k. temploma a 19. sz. elején késő barokk, ref. temploma 1875-ben késő klasszicista stílusban épült. A közeli Felsőfalui-barlangban 1954-ben neolitikum kori települést és késő bronzkori rituális temetkezési helyet tártak fel.
Felsőfegyvernek (Horné Zbrojníky)
Részletek
1944-ben Kétfegyvernek néven Alsófegyvernekkel egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [1921] – 501, ebből 397 (79,2%) magyar, 96 (19,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 363 r. k., 108 ref., 18 izr., 11 ev.
Felsőgellér (Horné Holiare)
1940-ben Gellér néven Alsógellérrel egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 183, ebből 180 (98,4%) magyar, 2 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 145 ref., 33 r. k., 4 izr. Ref. temploma 1783–86 között klasszicista...megnyit →
1940-ben Gellér néven Alsógellérrel egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 183, ebből 180 (98,4%) magyar, 2 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 145 ref., 33 r. k., 4 izr. Ref. temploma 1783–86 között klasszicista...megnyit →
Részletek
1940-ben Gellér néven Alsógellérrel egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 183, ebből 180 (98,4%) magyar, 2 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 145 ref., 33 r. k., 4 izr. Ref. temploma 1783–86 között klasszicista stílusban épült.
Felsőjányok (Horné Janíky)
Részletek
1940-ben Jányok néven Alsójányokkal és Bústelekkel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 237, ebből 233 (98,3%) magyar, 3 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 233 r. k., 3 ev. – R. k. (Jézus szíve) temploma 1914-ben épült szecessziós stílusban, a templom előtt 1921-ben felavatott Szt. Mihály- és Szt. Vendel-szobor Rigele Alajos szobrászművész alkotása.
Felsőkálosa (Vyšná Kaloša)
1964-ben Kálosa néven Alsókálosával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-(Vály-)patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [1921] – 115, ebből 115 (100%) magyar; [1961] 128, ebből 87 (68,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 93 ref., 21 r. k., 1 gör. kat....megnyit →
1964-ben Kálosa néven Alsókálosával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-(Vály-)patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [1921] – 115, ebből 115 (100%) magyar; [1961] 128, ebből 87 (68,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 93 ref., 21 r. k., 1 gör. kat....megnyit →
Részletek
1964-ben Kálosa néven Alsókálosával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-(Vály-)patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [1921] – 115, ebből 115 (100%) magyar; [1961] 128, ebből 87 (68,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 93 ref., 21 r. k., 1 gör. kat. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Felsőkirályi
-> Királyi 1. Felsőkirályi (Horná Kráľová)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 1455, ebből 1122 (77,1%) magyar, 327 (22,5%) szlovák; [2011] – 1881, ebből 1615 (85,9%) szlovák, 242 (12,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1591 (84,6%) szlovák, 258 (13,7%) magyar. V:...megnyit →
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 1455, ebből 1122 (77,1%) magyar, 327 (22,5%) szlovák; [2011] – 1881, ebből 1615 (85,9%) szlovák, 242 (12,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1591 (84,6%) szlovák, 258 (13,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 1455, ebből 1122 (77,1%) magyar, 327 (22,5%) szlovák; [2011] – 1881, ebből 1615 (85,9%) szlovák, 242 (12,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1591 (84,6%) szlovák, 258 (13,7%) magyar. V: [2011] – 1767 r. k., 4 ev., 2 gör. kat. – R. k. temploma 1990–94-ben épült. 1975–90 között közigazgatásilag Mocsonokhoz tartozott.
Felsőlánc (Vyšný Lánec)
1991-ben Perényhímhez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i lejtőin, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 320, ebből 299 (93,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1991] 276, ebből 201 (72,8%) magyar, 74 (26,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1991] – 148...megnyit →
1991-ben Perényhímhez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i lejtőin, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 320, ebből 299 (93,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1991] 276, ebből 201 (72,8%) magyar, 74 (26,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1991] – 148...megnyit →
Részletek
1991-ben Perényhímhez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i lejtőin, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 320, ebből 299 (93,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1991] 276, ebből 201 (72,8%) magyar, 74 (26,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1991] – 148 r. k., 118 ref., 7 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária-) temploma 1776-ban barokk-klasszicista stílusban épült.
Felsőmecenzéf (Vyšný Medzev; Obermetzenseifen)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó felső folyása mentén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1521, ebből 647 (42,5%) német, 392 (25,8%) szlovák, 297 (19,5%) magyar; [2011] – 535, ebből 444 (83,0%) szlovák, 57 (10,7%) német, 2 (0,4%) magyar, 1 (0,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 381 (71,2%) szlovák, 58 (10,8%) német, 54 (10,1%) roma, 8 (1,5%) magyar. V: [2011] – 374 r. k., 10 gör. kat., 3 ev., 1 ref. – Elzászi és stájerországi németek által a 14. sz. elején alapított bányásztelepülés. Lakosai a szomszédos (Alsó)Mecenzéffel szemben, ahol elsősorban a hámoripar vert gyökeret, nagyrészt vasércbányászattal foglalkoztak. Ún. mánta német lakosainak jelentős részét 1945 után kitelepítették Németországba. R. k. (Szt. Mária Magdolna-) temploma 1773-ban barokk-klasszicista, az egykori városháza a 17. sz. közepén reneszánsz stílusban épült. 1960–99 között közigazgatásilag Mecenzéf heztartozott.
Felsőnyárasd (Horné Topoľníky)
Részletek
1940-ben Nyárasd néven Alsónyárasddal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 751, ebből 749 (99,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 739 r. k., 10 izr., 2 ref.
felsőoktatási törvény
A szlovák parlament által elfogadott Tt. 131/2002. számú jogszabály, amely meghatározza a felsőoktatási intézmény jogállását, küldetését és feladatait, valamint tevékenysége jogi és szervezeti kereteit. A ~ egyúttal kimondja, milyen autonóm jogkörökkel rendelkeznek a Szlovákiában műkődő egyetemek, milyen a szerkezetük, mely testületek irányítják munkájukat, kik...megnyit →
A szlovák parlament által elfogadott Tt. 131/2002. számú jogszabály, amely meghatározza a felsőoktatási intézmény jogállását, küldetését és feladatait, valamint tevékenysége jogi és szervezeti kereteit. A ~ egyúttal kimondja, milyen autonóm jogkörökkel rendelkeznek a Szlovákiában műkődő egyetemek, milyen a szerkezetük, mely testületek irányítják munkájukat, kik...megnyit →
Részletek
A szlovák parlament által elfogadott Tt. 131/2002. számú jogszabály, amely meghatározza a felsőoktatási intézmény jogállását, küldetését és feladatait, valamint tevékenysége jogi és szervezeti kereteit. A ~ egyúttal kimondja, milyen autonóm jogkörökkel rendelkeznek a Szlovákiában műkődő egyetemek, milyen a szerkezetük, mely testületek irányítják munkájukat, kik a vezetőik, ill. milyen tanulmányi programokat valósíthatnak meg. A ~ szabályozza az oktatói és hallgatói követelményeket és jogokat, a felvétel követelményeit, a képzési szinteket és módszereket, a vizsgák formáit, ill. az oklevelek nemzetközi elfogadásának kérdését is.
Felsőpél (Horný Pial)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 454, ebből 414 (91,2%) magyar, 24 (5,3%) szlovák; [2011] – 279, ebből 145 (52,0%) szlovák, 104 (37,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 144 (51,6%) szlovák, 103 (36,9%) magyar. V: [2011] – 156 r. k., 61 ref., 4 ev. – Ref. temploma 1837–38-ban épült klasszicista stílusban.
Felsőpokorágy (Vyšná Pokoradz)
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É-ra. L: [1921] – 328, ebből 313 (95,4%) szlovák, 7 (2,1%) magyar; [1930] 320, ebből 287 (89,7%) szlovák, 33 (10,3%) magyar; [1970] 225, ebből 216 (96,0%) szlovák, 9 (4,0%)...megnyit →
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É-ra. L: [1921] – 328, ebből 313 (95,4%) szlovák, 7 (2,1%) magyar; [1930] 320, ebből 287 (89,7%) szlovák, 33 (10,3%) magyar; [1970] 225, ebből 216 (96,0%) szlovák, 9 (4,0%)...megnyit →
Részletek
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É-ra. L: [1921] – 328, ebből 313 (95,4%) szlovák, 7 (2,1%) magyar; [1930] 320, ebből 287 (89,7%) szlovák, 33 (10,3%) magyar; [1970] 225, ebből 216 (96,0%) szlovák, 9 (4,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 287 ev., 26 r. k., 8 izr., 7 ref. – Ev. temploma 1797-ben, harangtornya a 19. sz. közepén épült klasszicista stílusban.
Felsőrás (Rašice)
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység d-i lejtőin, a Vály- (Kálosa) és a Túróc-patak folyása között, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 243, ebből 243 (100%) magyar; [2011] – 123, ebből 115 (93,5%) magyar, 6 (4,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 118 (95,9%) magyar, 5 (4,1%) szlovák. V: [2011] – 87 ref., 27 r. k., 1 ev. – Ref. temploma 1309-ben gótikus stílusban épült, 1791-ben klasszicista stílusban újították fel, festett famennyezete 1786-ból való. A ~hoz tartozó Alsórás puszta nemesi kúriája reneszánsz építmény.