Erzsébet Leányotthon
Leánykollégium Prágában, 1931-től a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre női szakkör képviselőinek előadássorozata zajlott ezen a helyen. Alapító és egyben a női szakkör legaktívabb szervezői voltak Szakall Hajnalka, Klein Martha, Margócsy Ibolya, Jablánczy Ili. Előadásaik középpontjában többek között a nő szerepe a társadalomban állt. –Ir. Kočišová,...megnyit →
Leánykollégium Prágában, 1931-től a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre női szakkör képviselőinek előadássorozata zajlott ezen a helyen. Alapító és egyben a női szakkör legaktívabb szervezői voltak Szakall Hajnalka, Klein Martha, Margócsy Ibolya, Jablánczy Ili. Előadásaik középpontjában többek között a nő szerepe a társadalomban állt. –Ir. Kočišová,...megnyit →
Részletek
Leánykollégium Prágában, 1931-től a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre női szakkör képviselőinek előadássorozata zajlott ezen a helyen. Alapító és egyben a női szakkör legaktívabb szervezői voltak Szakall Hajnalka, Klein Martha, Margócsy Ibolya, Jablánczy Ili. Előadásaik középpontjában többek között a nő szerepe a társadalomban állt. –Ir. Kočišová, S.: Dipl. práce − Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století, [Szakdolgozat − Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a XX. sz. 20. és 30. éveiben.] (Prága, 2004).
Este
Részletek
Színházi művészeti és társadalmi hetilap (Pozsony, 1926). Többek között Darkó István, Egri Viktor, Farkas István, Jarnó József, Kázmér Ernő, Mécs László, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor, Tamás Lajos és Urr Ida voltak a munkatársai. – Szerk. Jánoska Tivadar, Szeredai Gruber Károly.
Esterházy János Emlékplakett
A Rákóczi Szövetség keretében 1991-ben életre hívott Esterházy János Emlékbizottság által adományozott díj azon személyek és intézmények részére, akik, illetve amelyek kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a szlovákiai magyar közösség szolgálatában, valamint Esterházy János szellemi örökségének megőrzéséért. Kitüntetettjei: Esterházy Malfatti Alice és Hites Kristóf (1991),...megnyit →
A Rákóczi Szövetség keretében 1991-ben életre hívott Esterházy János Emlékbizottság által adományozott díj azon személyek és intézmények részére, akik, illetve amelyek kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a szlovákiai magyar közösség szolgálatában, valamint Esterházy János szellemi örökségének megőrzéséért. Kitüntetettjei: Esterházy Malfatti Alice és Hites Kristóf (1991),...megnyit →
Részletek
A Rákóczi Szövetség keretében 1991-ben életre hívott Esterházy János Emlékbizottság által adományozott díj azon személyek és intézmények részére, akik, illetve amelyek kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a szlovákiai magyar közösség szolgálatában, valamint Esterházy János szellemi örökségének megőrzéséért. Kitüntetettjei: Esterházy Malfatti Alice és Hites Kristóf (1991), Janics Kálmán, valamint a csehszlovákiai magyar Mindszenty-per életben lévő elítéltjei: Hajdú László, Krausz Zoltán, Lipcsey Gyula és Mészáros Gyula (1992), Ébert Tibor és a Komáromi Jókai Színház (1993), Mayer Judit, Nagy János és Török Bálint (1994), Duray Miklós, valamint posztumusz Prisender Emil és Szent-Ivány Gábor (1995), Popély Gyula, Tóth László, Alois Mock, Herbert Schambeck és a pozsonyi Esterházy János Közművelődési Klub (1996) a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 1. számú Esterházy János csapata és posztumusz Selmeczi Elek (1997), Stelczer Elemér és Molnár Imre (1998), Pröhle Henrikné Samarjay Éva és Balassa Zoltán (1999), Halzl József, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (2000), a Magyar Koalíció Pártja, František Mikloško és Lénár Károly (2001), Lazarovits Ernő (2002), Erdélyi Géza, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a szlovákiai Célalap-hálózat, (2003), Frideczky János és a komáromi Selye János Kollégium (2004), Burián László és Hetényi József (2005), Búcs község és a Kassai Thália Színház (2006), Kiss László és az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Vállalkozói Magán Szakközépiskola (2007), a Pázmaneum Polgári Társulás és a Remény katolikus hetilap (2008), Cservenka János és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa (2009), (2010), (2011), Dolník Erzsébet és a komáromi Selye János Gimnázium (2012), Boldoghy Olivér és a Pozsonyi Magyar Galéria (2013), a Gróf Esterházy János Szoborért Egyesület és a Felvidék.ma hírportál (2014), Jan Stanisław Ciechanowski és a lévai Reviczky Társulás (2015), László Béla és a kassai Szakkay József Szakközépiskola (2016), Boráros Imre és az Élő Zoboralja Polgári Társulás (2017).
Esterházy János, gróf
(* 1901. márc. 14. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1957. márc. 8. Mírov [Csehország]) Földbirtokos, politikus. Az Esterházy család galántai, grófi ágában született. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi...megnyit →
(* 1901. márc. 14. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1957. márc. 8. Mírov [Csehország]) Földbirtokos, politikus. Az Esterházy család galántai, grófi ágában született. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi...megnyit →
Részletek
Esterházy János, gróf (FI)
(* 1901. márc. 14. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1957. márc. 8. Mírov [Csehország]) Földbirtokos, politikus. Az Esterházy család galántai, grófi ágában született. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökévé, egy évvel később az OKP elnökévé választották meg. 1935-től a kassai kerület nemzetgyűlési képviselője volt. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett. Az első bécsi döntést követően Szl.-ban maradt, ahol 1945 tavaszáig a Szlovenszkói Magyar Párt elnöki tisztét töltötte be. 1938 és 1945 között a szlovák parlamentben a szlovákiai magyar kisebbséget képviselte. Noha nyilatkozataiban ő is helyeselte a német háborús törekvéseket, s parlamenti képviselőként része volt a totalitárius állam kiépítésében, keresztény-konzervatív elveit megőrizve a nemzetiszocialista tanokat végig elutasította. 1942. máj. 15-én pedig lelkiismereti okokból nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényt. 1943-tól – a szlovákiai és a magyarországi politika radikalizálódása miatt – fokozatosan visszavonult a politikai szerepléstől. 1944-ben zsidókat és más üldözötteket bújtatott, ill. segítette menekülésüket. 1944 dec.-ében a nyilasok Budapesten letartóztatták, s bár arra kényszerítették, hogy lemondjon Magyar Pártbeli elnöki tisztségéről, párttársai 1945 tavaszán megerősítették e tisztségében. Közben a Gestapo is elfogatóparancsot adott ki ellene, ezért bujkálni kényszerült. A kassai kormányprogram kihirdetésekor még bekapcsolódott a szlovákiai magyarok jogvédelmébe, de a szlovák belügyi szervek letartóztatták és átadták a szovjet hatóságoknak, melyek a Szovjetunióba hurcolták és tíz évi munkatáborra ítélték. 1947-ben, távollétében, a Szlovák Nemzeti Bíróság kötél általi halálra ítélte, mely ítéletet a köztársasági elnök életfogytiglanira változtatta. A szovjet hatóságok 1949-ben adták át Csehszl.-nak a már súlyos beteg ~t, aki a következő éveket különböző csehszlovákiai börtönökben és munkatáborokban töltötte. 1957 márc.-ában a morvaországi Mírovban érte a halál. Holtestét elégették. Hamvait 2007-ben a kommunizmus áldozatainak prágai tömegsírjában találták meg. – Fm. Cselekedjünk mindnyájan egyetértésben és szeretetben (publ., 1992); A kisebbségi kérdés (tan., publ., 2000). – Ir. Molnár Imre: Esterházy János (mon., 1997); Esterházy János Emlékkönyv (2001); Molnár Imre: „Sem gyűlölettel, sem erőszakkal…” (mon., 2008).
Esterházy Lujza, grófnő
(* 1899. máj. 7. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1966. márc. 30. Párizs [Franciaország]) Író, fordító, közéleti személyiség. A pozsonyi felsőlányiskola elvégzése után szociológiai, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A trianoni békeszerződés aláírása után a revíziós mozgalomban tevékenykedett. Magyarországi kapcsolatai miatt 1923-ban letartóztatták, és egyévi...megnyit →
(* 1899. máj. 7. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1966. márc. 30. Párizs [Franciaország]) Író, fordító, közéleti személyiség. A pozsonyi felsőlányiskola elvégzése után szociológiai, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A trianoni békeszerződés aláírása után a revíziós mozgalomban tevékenykedett. Magyarországi kapcsolatai miatt 1923-ban letartóztatták, és egyévi...megnyit →
Részletek
(* 1899. máj. 7. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1966. márc. 30. Párizs [Franciaország]) Író, fordító, közéleti személyiség. A pozsonyi felsőlányiskola elvégzése után szociológiai, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A trianoni békeszerződés aláírása után a revíziós mozgalomban tevékenykedett. Magyarországi kapcsolatai miatt 1923-ban letartóztatták, és egyévi börtönbüntetésre ítélték. Az 1930-as évek elejétől tevékenyen részt vállalt a szlovákiai magyar katolikus mozgalmakban (Actio Catholica; Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület; Prohászka Ottokár Körök Szövetsége), elnöke volt a magyar nők keresztényszocialista egyesületének. Az első szlovák köztársaság idején öccse, Esterházy János gyermekeit nevelte. 1945 elején megpróbálta elérni, hogy testvérét a hatóságok szabadon engedjék. 1946 nyarán Párizsba menekült, ahol segítette a magyar békeküldöttség munkáját. Később a Rideau de Fer (1950–51) és a Réfugié Hongrois (1951–1959) szerkesztőségében dolgozott. – Fm. A huszadik esztendő (1942); Coeurs affronte`s (emlékirat, 1961; magyarul: Szívek az ár ellen, 1991).
Esti Újság 1.
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Részletek
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie Ágost püspök alapította. – Szerk. Katona János, Patak László, Sziklay Ferenc.
Esti Újság 2.
Részletek
Bulvár jellegű napilap (Pozsony, 1933–1938). „Szenzációs” híranyagok és terjedelmes történelmi tárgyú ponyvaregények közlésével az átlagolvasók körében nagy népszerűségre tett szert, s időnként a csehszlovákiai magyar viszonylatban fantasztikusnak tekinthető 20-25 ezres példányszámot is elérte. – Szerk. Herczeg Gábor.
Esti Újság 3.
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó...megnyit →
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó...megnyit →
Részletek
Az Esti Újság fejléce (FI)
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó irodalmi folyóiratokat. Irodalmi és kulturális anyagainak szervezői Peéry Rezső és Szalatnai Rezső voltak. A lapot 1941 őszén a hatóságok napi 4 oldalra korlátozták, majd betiltották. Főszerkesztői közül a legismertebb a lapot 1938 őszétől irányító Somos Elemér volt.
Esti Újság Vasárnapja
-> Esti Újság 1.
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Részletek
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie Ágost püspök alapította. – Szerk. Katona János, Patak László, Sziklay Ferenc.
ESWS
-> Együttélés Politikai Mozgalom (EPM)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Részletek
Az Együttélés Politikai Mozgalom pecsétje (FI)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László, Gyimesi György, Nieboda Vladilav), hetet pedig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba (Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikuláš, Mikó Jenő, Szabó Rezső, Rózsa Ernő). 1992-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal, ill. a Magyar Néppárttal indult a parlamenti választásokon, s nyolc mandátumhoz jutott a Szövetségi Gyűlésben (Duray Miklós, Bajnok István, Batta István, Boros Zoltán, Pázmány Péter, Andrássy Ferenc, Gawlik Stanislaw, Mihályi Molnár László), kilenchez pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsban (Bauer Edit, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Köteles László, Komlósy Zsolt, Filakovszky János, Fehér Miklós, Harna István, Rózsa Ernő). 1994-től részt vett a Magyar Koalíció munkájában, ennek tagjaként indult a parlamenti választásokon és kilenc mandátumot szerzett (Bauer Edit, Boros Zoltán, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Komlósy Zsolt, Köteles László, Kvarda József, Pásztor István, Rózsa Ernő). 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja keretében egyesült a másik két magyar politikai tömörüléssel. – Vezető: Duray Miklós. – Ir. Pogány Erzsébet szerk.: Az Együttélés öt éve. Eseménynaptár és dokumentumgyűjtemény 1990–1995 (?).
Észak Szava
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint...megnyit →
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint...megnyit →
Részletek
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint információkkal és tanácsokkal látta el, hogyan reagáljanak a csehszlovák hatóságok lépéseire. A csupán 1–2 oldalnyi terjedelmű lapot a szövetség tagjai személyesen, ill. postai úton terjesztették.
Ethey Gyula
(* 1878. nov. 18. Dömös [Mo.] – † 1957. okt. 3. Csejte [Čachtice]) Helytörténész. Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei...megnyit →
(* 1878. nov. 18. Dömös [Mo.] – † 1957. okt. 3. Csejte [Čachtice]) Helytörténész. Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei...megnyit →
Részletek
(* 1878. nov. 18. Dömös [Mo.] – † 1957. okt. 3. Csejte [Čachtice]) Helytörténész. Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei közigazgatásban dolgozott, árvaszéki alelnök is volt. Az I. vh. után visszavonult szelezsényi birtokára, de ezt 1945 után elkobozták és ekkor költözött felesége rokonaihoz Csejtére. Folyamatosan gyűjtötte a régi nemesi családokra vonatkozó okiratokat, ezek egy része 1945-ben megsemmisült, de a II. vh. után is folytatta a gyűjtőmunkát, elsősorban Vágújhely és Trencsén környékén. Nemcsak gyűjtötte ezeket, hanem különböző cikkekben feldolgozva publikálta is. Gyűjteményének egy részét 1953-ban a trencséni levéltárnak adományozta, de a legrégebbi okiratok közül számos a birtokában maradt, ezek egy része halála után ismeretlen helyre került. Özvegye a pozsonyi állami levéltárnak is átadott mintegy 50 doboznyi iratot. Munkásságát Csanda Sándor irodalomtörténész egy (kéziratban hátrahagyott) tanulmányban ismertette. Ezt a Fórum Társadalomtudományi Szemlében Csanda Gábor adta közre 2005-ben. Érdeklődése kiterjedt a családtörténet mellett a kastélyok, a vendéglátás, a bortermelés, az egykori közigazgatás stb. történetére is. Több tanulmányt szentelt a vágvölgyi magyarság fokozatos térvesztésének, valamint a nemzetiségi kérdésnek a 19. században. – Fm. Alsószelezsény története (1922); Vágújhely története és a szomszédos várak (németül is) (1926); Vágvölgyi krónika (1936); Zoborvidék múltjából (1936); A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása, é. n.; A Stibor család építkezései (1943); A csejtei uradalom élete (1943). – Ir. Csanda Sándor: Ethey Gyula helytörténet-írói tudományos munkássága (FTSZ 2005/4.).
Etnológiai Központ
-> Fórum Kisebbségkutató Intézet
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Részletek
A Fórum Kisebbségkutató Intézet székháza Somorján (FI)
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke 1996-tól Öllös László. A ~ nonprofit intézmény, működését alapítványi forrásokból, támogatásokból és saját bevételeiből biztosítja. 2002-ben Somorján építette ki központját és székházát, azóta a szlovákiai magyarok és kisebbségek kultúrájával, írott emlékeinek dokumentálásával foglalkozik, fontos szerepet vállal a multikulturális kutatások és a szlovák–magyar interetnikus kapcsolatok vizsgálatában, konferenciák szervez, kísérleti tankönyveket ad ki, 1999-től negyedévente folyamatosan megjelenteti a Fórum Társadalomtudományi Szemle c. tudományos folyóiratot. Fokozatosan alakította ki kutatási profilját és egyes részlegeit: Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege (igazgatója Lampl Zsuzsanna), Történeti Kutatások Részlege (igazgatója Simon Attila), Etnológiai Központ (igazgatója Liszka József), Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központja (igazgatója Konkoly László), Szlovákiai Magyar Levéltár (igazgatója Végh László), Kiadói Részleg (igazgatója Csanda Gábor), Bibliotheca Hungarica (igazgatója Roncz Melinda). – Jelentős a könyvkiadói tevékenysége, a folyóirata és az évkönyvei mellett évente közel egy tucat szakmai kiadványt jelentet meg (az elmúlt 20 éveben a könyvsorozataiban több mint 180 könyv látott napvilágot). Szerkesztője a Szlovákiai Magyar Adatbanknak. 2019-ben megkapta a Nagyszombat Megye Önkormányzatának díját. – Vezető: Tóth Károly (1996); Simon Attila (2014).
Etreho Kračany
-> Etrekarcsa (Etreho Kračany)
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 283, ebből 276 (97,5%) magyar, 3 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 11 izr., 2 ev. – ~ határába, a Bartal család...megnyit →
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 283, ebből 276 (97,5%) magyar, 3 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 11 izr., 2 ev. – ~ határába, a Bartal család...megnyit →
Részletek
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 283, ebből 276 (97,5%) magyar, 3 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 11 izr., 2 ev. – ~ határába, a Bartal család felosztott nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák telepesek költöztek.
Etrekarcsa (Etreho Kračany)
Részletek
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 283, ebből 276 (97,5%) magyar, 3 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 11 izr., 2 ev. – ~ határába, a Bartal család felosztott nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák telepesek költöztek.
Eurozug – Gombaszög Társulás
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, környezetvédelmi szervezet (Gombaszög, 1999–2004). Célja kulturális és natúrpark kialakítása volt a Gömbaszögi völgyben, mely egyben kulturális aktivitásoknak adott volna otthont. Feladatának tekintette a gombaszögi műemléképületek felújítását, a turisztikai és kulturális információszolgáltatást, nyári táborok szervezését, lebonyolítását. Fejlesztési tervet dolgozott ki a völgy...megnyit →
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, környezetvédelmi szervezet (Gombaszög, 1999–2004). Célja kulturális és natúrpark kialakítása volt a Gömbaszögi völgyben, mely egyben kulturális aktivitásoknak adott volna otthont. Feladatának tekintette a gombaszögi műemléképületek felújítását, a turisztikai és kulturális információszolgáltatást, nyári táborok szervezését, lebonyolítását. Fejlesztési tervet dolgozott ki a völgy...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, környezetvédelmi szervezet (Gombaszög, 1999–2004). Célja kulturális és natúrpark kialakítása volt a Gömbaszögi völgyben, mely egyben kulturális aktivitásoknak adott volna otthont. Feladatának tekintette a gombaszögi műemléképületek felújítását, a turisztikai és kulturális információszolgáltatást, nyári táborok szervezését, lebonyolítását. Fejlesztési tervet dolgozott ki a völgy fenntarthatóságára, de ezt a tervet nem sikerült megvalósítania.
evangélikus egyház
A trianoni békeszerződés következtében a volt Mo. mintegy 400 ezer ágostai evangélikus polgára került Csehszlovákiába. Mivel az evangélikusok többsége szlovák anyanyelvű volt, és jórészt a cseh–szlovák egység híve, a csehszlovák kormányzat a kezdetektől fogva kiemelt támogatásban részesítette a Szlovák Egyetemes Evangélikus Egyházat. Az új...megnyit →
A trianoni békeszerződés következtében a volt Mo. mintegy 400 ezer ágostai evangélikus polgára került Csehszlovákiába. Mivel az evangélikusok többsége szlovák anyanyelvű volt, és jórészt a cseh–szlovák egység híve, a csehszlovák kormányzat a kezdetektől fogva kiemelt támogatásban részesítette a Szlovák Egyetemes Evangélikus Egyházat. Az új...megnyit →
Részletek
A trianoni békeszerződés következtében a volt Mo. mintegy 400 ezer ágostai evangélikus polgára került Csehszlovákiába. Mivel az evangélikusok többsége szlovák anyanyelvű volt, és jórészt a cseh–szlovák egység híve, a csehszlovák kormányzat a kezdetektől fogva kiemelt támogatásban részesítette a Szlovák Egyetemes Evangélikus Egyházat. Az új egyházszervezeti beosztás szerint Szlovákia területét két egyházkerületre (nyugatira és keletire) osztották, amelyek élére a Csehszlovák Köztársaság megalapításában jelentős szerepet játszó szlovák püspököket helyeztek. A 20 ezres létszámot valamivel meghaladó szlovákiai magyar evangélikusok nemzeti alapokon szerveződő egyházszervezetet szerettek volna létrehozni, de a külön magyar esperesség megalakítása végig csak szándék maradt. Részben ezt pótolta az 1922-ben Léván megalakított Szlovákiai Magyar Evangélikusok Szövetsége. Vezetői között az olyan lelkészek mellett, mint Bándy Endre, Smíd István Lehel, a kor vezető magyar politikusai közül pedig Szent-Ivány József és Törköly József is ott voltak. A szövetség annak ellenére is jelentős munkát végzett, hogy az egyházi főhatóság joghatóságát sohasem ismerte el. A szövetség Evangélikus Lap címmel kéthetenként megjelenő lapot adott ki. Az első bécsi döntést követően a szlovákiai magyar evangélikusok egy része (elsősorban a csallóközi és a gömöri egyházközségek) Mo.-hoz került. A sok esetben szórványban élő magyar evangélikusokat a második vh. utáni események (jogfosztottság) hatványozottan sújtották. A lakosságcsere-egyezmény következtében egész egyházközségek szűntek meg, mások pedig jelentősen megfogyatkoztak. Néhány helyen ekkor vált szlovák nyelvűvé az istentisztelet nyelve. 1948 után a szlovákiai ~ is szigorú állami ellenőrzés alá került, s szabadon csak 1989 óta fejthet ki tevékenységet. Egyházszervezetét két püspökség és tizenhárom szeniorátus alkotja. A 2001-es népszámlálás során 372 299 személy vallotta magát Szl.-ban evangélikusnak. A mintegy 12 ezer magyar ajkú evangélikusnak nagyobb egyházközségei Pozsonyban, Somorján, Kassán, Mátyusföldön és Gömörben találhatók. – Ir. Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés (2006), Csanda Gábor–Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Kultúra (2006).
Evangélikus Lap
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik...megnyit →
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik...megnyit →
Részletek
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik Sándor, Fábry Viktor.
F. Kováts Piroska
(* 1938. aug. 28. Budapest [Mo.] † 2023. okt. 25. ) Tanár, műfordító, szerkesztő. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). 1960–1974 között Rozsnyón, majd Komáromban volt középiskolai tanár. 1974–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője. 1978 óta fordít szépirodalmat...megnyit →
(* 1938. aug. 28. Budapest [Mo.] † 2023. okt. 25. ) Tanár, műfordító, szerkesztő. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). 1960–1974 között Rozsnyón, majd Komáromban volt középiskolai tanár. 1974–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője. 1978 óta fordít szépirodalmat...megnyit →
Részletek
(* 1938. aug. 28. Budapest [Mo.] † 2023. okt. 25. ) Tanár, műfordító, szerkesztő. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). 1960–1974 között Rozsnyón, majd Komáromban volt középiskolai tanár. 1974–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője. 1978 óta fordít szépirodalmat cseh és szlovák nyelvből. – Díj: Madách Imre-díj (1978); többször jutalmazták nívódíjjal. – Fm. Levélbe öltözik a fa. XV–XVI. századi cseh szerelmes versek (2008).
Fábián Nóra; Árvay Alica (szül. Korber)
(* 1970. ápr. 11. Komárom) Író. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1988). 1994–1997-ben Londonban élt, ahol a Birkbeck College-ban művészettörténetet hallgatott. 1998-ban Mo.-ra költözött. Az ELTE angol nyelv és irodalom bölcsész szakán végzett. Egy ideig nemzetközi üzleti és projektmenedzsment konferenciák szervezésével foglalkozott. Jelenleg nemzetközi kulturális projektek...megnyit →
(* 1970. ápr. 11. Komárom) Író. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1988). 1994–1997-ben Londonban élt, ahol a Birkbeck College-ban művészettörténetet hallgatott. 1998-ban Mo.-ra költözött. Az ELTE angol nyelv és irodalom bölcsész szakán végzett. Egy ideig nemzetközi üzleti és projektmenedzsment konferenciák szervezésével foglalkozott. Jelenleg nemzetközi kulturális projektek...megnyit →
Részletek
(* 1970. ápr. 11. Komárom) Író. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1988). 1994–1997-ben Londonban élt, ahol a Birkbeck College-ban művészettörténetet hallgatott. 1998-ban Mo.-ra költözött. Az ELTE angol nyelv és irodalom bölcsész szakán végzett. Egy ideig nemzetközi üzleti és projektmenedzsment konferenciák szervezésével foglalkozott. Jelenleg nemzetközi kulturális projektek előkészítésén dolgozik és fordít. Fm: Álmok Júdeában (elb., 1994); A nagyváros meséi (elb., 2002). Fordításai: Szerk. Lippincott: Az idő története (Perfect Könyvkiadó, 2002), Steve Fuller: Az entellektüel (Napvilág Könyvkiadó, 2005); James Surowiecki: A tömegek bölcsessége (Napvilág Könyvkiadó, 2007)
Fabó Tibor
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között...megnyit →
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között...megnyit →
Részletek
Fabó Tibor (SZM)
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között igazgatója. 2001-től a Komáromi Jókai Színház művésze. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Bonaventura (John Ford: Kár, hogy ká); Sganarelle (Jean-Baptiste Molière: Don Juan); II. Endre (Katona József: Bánk bán); Hirin, Jaty (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái); Beppo (Heltai Jenő: A néma levente); Kamarás (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Bernard (Arthur Miller: Az ügynök halála); Trissotin (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Jim (N. Richard Nash: Esőcsináló); Martini (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Weinberg hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Pablo (Tennessee Williams: A vágy villamosa); Caligula (Albert Camus: Caligula), Komáromi Jókai Színház: II. József (Peter Shaffer: Amadeus); Vargányai Guszti (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Oberon (William Shakespeare: Szent Iván-éji álom); Kazynski (Spiró György: Az imposztor); Francia király (Petőfi Sándor–Kacsóh Pongrácz: János vitéz); Rántotta (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző), Heródes (Michel de Ghelderode: Barabbás); Viktor (Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája); Paczal János (Jókai Mór: A gazdag szegények); Kaunitz (Szomory Dezső: II. József); Vitalij (Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról); Lou (Arthur Miller: Kanyargó időben); Amos Hart (Fred Ebb–Bob Fosse–John Kander: Chicago); Gömböc úr (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Férfi (Jon Fosse: Őszi álom); Sárkány (Molnár Ferenc: A doktor úr); Göre Gábor (Gárdonyi Géza: A bor); Morgó (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék), Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Bóni gróf (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Seress Rezső (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Préda Máté (Tamási Áron: Énekes madár); Doki (Ken Ludwig: Primadonnák); Süsü, a sárkány (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Andrej Szergejevics Prozorov (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Nemes Böffen Tóbiás (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Trafina, Mária szegény rokona (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Anton Szkvoznyik Dmutranovszkij, polgármester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Riečan (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Sunyi bá (Spiró György: Príma környék); Tügyi koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró) – Díj: Jászai-díj (2005); Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja, a Kisvárdai Várszínház különdíja (2002); Életműdíj (2017) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Fábry István
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936...megnyit →
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936...megnyit →
Részletek
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936 és 1939 között részt vett a spanyol polgárháborúban, majd franciaországi internálótáborba került. 1941-ben visszatért Rozsnyóra, ahol az illegális kommunista mozgalomban vállalt tevékenységéért ugyancsak letartóztatták, s munkaszolgálatosként a frontra került. Itt 1944-ben átállt a szovjet hadsereghez. A szlovákiai magyarság elleni jogfosztó intézkedések időszakában, 1945 és 1947 között a kommunista párt tornaljai járási bizottságának titkára volt. majd 1948–1949-ben egyike a Magyar Bizottság tagjainak. 1950–1955 között az SZLKP KB, 1952–1958 között a CSKP KB tagja. 1976-os nyugdíjba vonulásáig magas rangú pártfunkciókat látott el, közben 1970–1977-ben a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, 1968–71 között az SZNT Nemzetiségi Bizottságának elnöke is volt. A prágai tavasz elfojtását követően 1971–1972-ben a Csemadok KB elnöke lett: személyéhez kötődnek a normalizáció első időszakában a szervezeten belüli tisztogatások. – Fm. A forradalom katonája (emlékirat, 1978).
Fábry József
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első...megnyit →
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első...megnyit →
Részletek
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első bécsi döntés után – Mo.-on többször letartóztatták. 1942-ben büntetőszázaddal Ukrajnába vitték, ahol átállt a szovjet hadsereghez. Itt partizánkiképzésen esett át, s 1944-től a Szl. és Mo. területén tevékenykedő Petőfi Sándor partizánosztag tagja, majd parancsnoka lett. 1945 után rövid ideig még Csehszl.-ban tevékenykedett, majd – a szlovákiai magyarok üldöztetése miatt is – áttelepült Mo.-ra. Létrehozta a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetsége nevű illegális szervezetet, amely több ízben is tiltakozott a magyarellenes intézkedések ellen. Mo.-n a Magyar Dolgozók Pártjának alkalmazottja, ill. a Magyar Néphadsereg alezredese lett. A Hadtörténeti Intézet munkatársaként az antifasiszta ellenállással kapcsolatos írásokat publikált. – Fm. A szabadságért harcoltunk (emlékirat, 1973).
Fábry Viktor
(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az...megnyit →
(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az...megnyit →
Részletek
(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az Evangélikus Lapot, a Luthert, rendszeresen publikált a Prágai Magyar Hírlapban. Színműveket is írt.
Fábry Zoltán
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból...megnyit →
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból...megnyit →
Részletek
Fábry Zoltán (csa)
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból tanulmányait félbehagyta. Az 1920-as évektől kezdve rendszeresen publikált, 1930-tól elsősorban a baloldali sajtóban. 1927–1939 között szlovenszkói szerkesztője volt a kolozsvári Korunknak, 1931–1936 között Az Út szerkesztője. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar irodalomkritikusa volt, de írásaira a baloldali elfogultság is rányomta bélyegét. 1939–1948 között Szl.-ban nem publikálhatott; a második vh. alatt több alkalommal is bebörtönözték. A vádlott megszólal c. 1946-os manifesztuma tiltakozás a szlovákiai magyarok jogfosztása ellen, ám csak 1968-ban jelenhetett meg nyomtatásban. 1948 után haláláig ~ a csehszlovákiai magyar irodalom szinte egyszemélyes intézménynek számító vezéralakja. Munkatársa volt az 1948. dec. 15-én indult Új Szónak, 1958-tól haláláig főmunkatársa az Irodalmi Szemlének. Főbb díjai, kitüntetései: Érdemes művész (1957); a Csehszlovák Írószövetség Nemzetiségi Díja (1964); Madách-díj (1967); Munka Érdemrend (1967); a Magyar Népköztársaság Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1967). 1989 után életműve kapcsán heves vita alakult ki a szlovákiai magyar sajtóban. Munkásságát 2009-ben Magyar Örökség díjjal jutalmazták. 1980–2001 között – Fónod Zoltán szerkesztésében – tizenkét kötetes életműkiadása jelent meg(Összegyűjtött írásai I–XII.). – Fm. Korparancs (publicisztika, 1934); Fegyver s vitéz ellen (publicisztika, 1937); A gondolat igaza (publicisztika, 1955); A béke igaza (publicisztika, 1956); Hidak és árkok (publicisztika, 1957); Emberek az embertelenségben (publicisztika, 1962); Harmadvirágzás (irodalmi tan., kritikák, 1963); Kúria, kvaterka, kultúra (irodalmi tan., kritikák, 1964); Európa elrablása (tan., 1966); Stószi délelőttök (tan., publicisztika, 1968); Üresjárat 1945–1948 (napló, 1991). – Ir. Kovács Győző: Fábry Zoltán (mon., 1971); Fónod Zoltán: Perben a történelemmel (mon., 1993).
Fábry Zoltán-díj
Részletek
A Csemadok Országos Elnöksége által odaítélt díj, amelyet a Kárpát-medence magyarságának összefogásáért tevékenykedő nem szlovákiai személy kaphat meg. A díj egy plakettből és egy oklevélből áll. A díjat 2018-tól kezdődően a magyar kultúra napjának felvidéki központi rendezvényén adják át.
Fajkürt (Dedinka)
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar. V: [2011] – 690 r. k., 5 ev., 4 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített Nagyfajkürt és Kisfajkürt 19. sz. végi egyesítésével létrejött község kétnyelvű lakossága mellé az első vh. utáni földbirtokreform során, 1921-ben újabb szlovák kolonisták települtek. A Kisfajkürtön létrehozott kolónia előbb 1937–38-ban, majd 1945–60 között önálló község volt. R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1784-ben késő barokk, a Platthy- és az Ambró-kúria a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Fáklya 1.
Részletek
A Szlovenszkói Német-Magyar Szociáldemokrata Párt kérészéletű hetilapja volt (Kassa, 1922. máj. 1.–szept. 30.). 23 száma jelent meg. Tartósabb életű testvérlapja a pozsonyi Munkásújság volt. – Szerk. Borovszky Géza.
Fáklya 2.
Részletek
Társadalmi és irodalmi szatirikus riport- és pletykalap (Pozsony, 1929). 5 száma jelent meg. – Szerk. Fehér Jenő.
Fáklya 3.
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet...megnyit →
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet...megnyit →
Részletek
A Fáklya folyóirat címlapja (1956) (FI)
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet különböző területeit, riportjai az újjászületés mindennapjaiba adtak bepillantást. – Szerk. Szabó Béla (1951); Bátky László (1952); Bojsza Imre (1956). – Ir. Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után (In: Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998).