Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Rimaszombat (Rimavská Sobota)

Rimaszombat (Rimavská Sobota)
Tompa Mihály szobra (GJ)

Város és járási székhely a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima folyó völgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 7096, ebből 4909 (69,2%) magyar, 1430 (20,1%) szlovák, 367 (5,2%) zsidó, 102 (1,4%) roma; [2011] – 24 640, ebből 13 301 (54,0%) szlovák, 7298 (29,6%) magyar, 247 (1,0%) roma, 107 (0,4%) cseh és morva, 4 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 12 861 (52,2%) szlovák, 7768 (31,5%) magyar, 169 (0,7%) roma, 99 (0,4%) cseh, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 9989 r. k., 2004 ev., 1848 ref., 184 jehovista, 158 metodista, 93 gör. kat., 15 izr. – Évszázadokon keresztül jellegzetes iparosváros volt, 1334-től városi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal; 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. 1687-től Kishont, 1802-től 1922-ig, majd 1938–44 között Gömör és Kishont vármegye székhelye volt. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. – Négyszög alaprajzú főterén áll az 1774–90 között emelt klasszicista stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) plébániatemplom. Ref. temploma 1784-ben empire, ev. temploma 1784–90 között copf, a régi vármegyeháza 1798-ban empire, a városháza 1801-ben klasszicista, a Vigadó 1840-ben ugyancsak klasszicista stílusban épült. A város szülöttének, Tompa Mihálynak 1902-ben felavatott egészalakos bronzszobra (Holló Barnabás alkotása) 1946-os ledöntéséig a megyeháza előtt állt, 1994-ben a Városkertben állították fel újra. Az ugyancsak ~i születésű Blaha Lujza mellszobrát 1940-ben, Petőfi Sándor szobrát 2004-ben leplezték le. – A város a szlovákiai ref. püspökség székhelye, a gömöri magyarság szellemi és kulturális központja. 1968 óta évente ~ban rendezik meg a Tompa Mihály Napokat, 1992-től a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt. A Gömöri Múzeum 1882-ben jött létre, az ugyancsak 1882-ben alapított, a második vh. után azonban felszámolt Gömör-Kishonti Múzeum Egyesületet 1990-ben alakították újjá. 1928-ban ~i székhellyel hozták létre az 1930-as évek második feléig működő Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetséget. A két vh. között legjelentősebb lapja a Gömör c. hetilap volt, az 1950-es években Cesta k socializmu – A Szocializmus felé Vezető Út, 1960–68 között Budovateľ – Építő, 1968-tól Gemerské zvesti, ill. Gömöri Hírlap címmel jelenik meg járási, regionális hetilapja; 2000 óta itt jelenik meg a Gömörország c. negyedévi folyóirat. – A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Tompa Mihály, ill. Ferenczy István Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal, kereskedelmi akadémiával, középfokú gépészeti szakmunkásképző iskolával, valamint Egyesült Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolával rendelkezett. 1853-ban létrehozott Egyesült Protestáns Gimnáziumát az 1920-as években államosították, majd 1945-ben felszámolták; jogutódaként 1999-ben jött létre a Tompa Mihály Magyar Tanítási Nyelvű Ref. Gimnázium. Iparában az élelmiszeripari üzemek a meghatározóak (cukorgyár, konzervgyár, húskombinát, tejüzem, sörgyár), ezeken kívül vegy- és gépipari létesítményei vannak. A ~tól DK-re fekvő Kurinci-tó kedvelt üdülőhely, a víztározó melletti Kurinci tölgyes 1952 óta természetvédelmi terület. – 1948-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Rimatamásfalvát, 1974-ben Baktit, 1975-ben Alsópokorágyot, Felsőpokorágyot, Dúsát és Mezőtelkest, 1976–90 között hozzá tartozott Zeherje.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
Térbeli jellemzőkRimaszombat
Időbeli jellemzők2005
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID378918
Módosítás dátuma2015. január 19.

Hibát talált?

Üzenőfal