Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Regionális jellegű társadalmi és szépirodalmi hetilap (Somorja, 1927. dec. 24.–1928. dec. 15.).  Goldstein József kiadásában jelent meg. Szépirodalmi anyagait többnyire amatőrök írták. A lap hírt adott a Csallóközi Múzeum gyarapodásáról és a somorjai születésű Tallós-Prohászka István festő kiállítasairól. Khín Antaltól több néprajzi cikket is közölt. – Szerk. Salamon X. Ferenc, Reininger József.

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Járási újság (Rozsnyó, 1960–1990). A Zora Gemera önálló melléklete, melynek megjelenését 1967. ápr. 1-jétől 1968. június 30-ig hatóságilag beszüntették. 1968. július 1-jétől ismét kiadták.

Társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap (Rimaszombat, 1934–1935). – Szerk. Sichert Károly.

Tájékoztató füzet (Rimaszombat, 1983–1988). A Gömör-Kishonti Múzeum kiadásában jelent meg. A múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket közölt magyar nyelven. Szlovák változata Spravodaj Gemerského múzea címmel jelent meg ugyanebben az időben. – Szerk. B. Kovács István.

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Járási hetilap (Galánta, 1960–1989). Először két oldal szlovák, két oldal magyar anyaggal jelent meg. A magyar melléklet 1963. márc. 24-től önállósult, négy oldal  terjedelemben. 1967. ápr. 1-jétől megszűnt, 1971 szeptemberében jelent meg újra, előbb kéthetente (hetente váltakozó szlovák és magyar kiadás), majd 1972. szeptember 1-jétől hetente, négy oldalon, önállóan.

Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1991). Feladata a szlovákiai magyar színházművészet fejlesztése (különös tekintettel a Komáromi Jókai Színházra), a fiatal tehetségek támogatása és időszakos színházi témájú sajtótermékek kiadása. Az évente 5-10-szer megjelenő Kulisszák c. színházi lap kiadója. – Vezető: Dobai Tibor.

Kulturális és szakmai intézmény (Komárom, 1996). Célja az idős és arra rászorult művészek anyagi segítése, a magyar nyelv ápolása és szoros kapcsolat kialakítása a Komáromi Jókai Színházzal, közös rendezvények és megemlékezések megszervezése.

Kulturális és közművelődési magyar szervezet (Kassa, 2000–2008). Több éven keresztül a kassai magyar szervezeteknek helyet adó független kulturális és művelődési központként működött. A belvárosban bérelt épületben korszerűen felszerelt irodahelyiségeket, kiállító- és konferenciatermet rendezett be, ahol havonta átlagban 500 kassai magyar vett részt a különböző programokon, klubesteken, kiállításokon, szakkörökön stb. A háznak otthont adó épületet a város 2006-ban értékesítette, így az addig itt működő szervezetek máshol tevékenykednek. – Vezető: Kulcsár Mária (2000); Csala Kornélia (2003).

Kulturális szervezet (Kassa, 1922–1945). Krusicky József kezdeményezésére még 1867 júl.-ban alakult. Székhelyül a történelmi jelentőségű Lőcsei ház szolgált, melyet 1867. okt. elsejétől béreltek Kassa városától. 1918. dec. 31-én a Csehszlovák Hadsereg bevonul Kassára. 1919. nov.-ben veszélybe kerül a Lőcsei ház birtoklása. 1919. dec.-ben Körmendy–Ékes Lajost választják meg elnöknek, az ő és Homola István közbejárása révén sikerült megtartani a Lőcsei ház bérleti jogát. 1922. szept.-ben a „Košicei Polgári Társaskör” megkapja a további működéséhez szükséges minisztériumi jóváhagyást. 1922. okt. 31-én a vezetőség elnökévé dr. Körmendy-Ékes Lajost, alelnökké Homola Istvánt, igazgatóvá Kohút Istvánt választják. 1925. jún.-ban a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegyletének 33 tagja Konrády Lajos („Lajos bácsi”) elnökkel és Simko Gusztáv karnaggyal az élen rendes tagként beléptek a Polgári Társaskörbe. 1925. nov.-ben Körmendy-Ékes Lajos lemond elnöki tisztéről, mert megfosztották állampolgárságától és kiutasították az országból. 1926. febr. 28-án a megüresedett elnöki széket Cselényi István szentszéki tanácsos foglalta el. 1926. dec. 8-án a ~ nagytermében megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dalszövetség. 1929-ben a Kazinczy Társaság a ~ házában tartotta összejöveteleit, melyeken Szl. és Kárpátalja legjobb írói, költői és művészei szerepeltek. 1930 és 1938 között a kör anyagi helyzete megerősödik és fokozatosan támogatja a rászorultakat és Kassa kulturális életét. Az 1939 és 1944 közötti tevékenységéről alig maradt fenn nyilvános adat, de a megmaradt dokumentumok a kör megromlott anyagi helyzetéről tanúskodnak. 1945-ben megszűnt. – Vezető: Körmendy-Ékes Lajos (1922); Cselényi István (1926).

Az 1938 előtti időszakban Kassán 20 sportegyesület működött. Főleg nemzetiségi, ideológiai v. szakmai alapon szerveződtek. A két legjelentősebb a Kassai Atlétikai Klub (KAC) és a Kassai Sport Klub (KSC) polgári alapon működött. A KAC 1903-ban alakult több szakágazattal. Ezek közül leginkább kiemelkedett a futball, birkózás és az atlétika. A KSC megalakulásának éve 1913. Működését az 1919–1938-as időszakban a Keresztény-szocialista Párt támogatta. A negyvenes években főleg a futball a tenisz és a birkózó szakosztály tevékenysége volt eredményes, bár a zsidótörvény itt is éreztette hatását. Említésre méltó még a Törekvés sportklub, amely 1919-ben alakult, valamint 1940-től a Rákóczi Sport Egyesület. Tagjai a Szociáldemokrata Párthoz közel álló sportolókból tevődtek ki. A szlovákok főleg a „Jednota” sportklubba tömörültek. A „Vasutas” sportklubnak is jelentős szerep jutott Kassa sportéletében. A turizmus irányítója Kassán a Kárpát Egyesület volt, mely a 20-as és 30-as években Karpathenverein néven szerepelt, de 1939 után ismét Kárpát Egyesület néven találkozunk vele. Említésre méltó még a Katolikus Legényegylet „Kolping” turista csoportja, valamint a Kassai Turista Egylet melyet Grosschmid Géza alapított és tagjai a Keresztény-szocialista Párthoz álltak közel. Az 1938 év után a sportklubok struktúrája is megváltozott. Megszűntek a cseh, a szlovák valamint a Makoach és Makabi zsidó sportklubok, de nem maradtak meg a baloldali pártokhoz közel álló klubok sem.

Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1972). Célja a múzeum gyűjteményének gyarapítása, közművelődési tevékenységek segítése, Komárom műemlékeinek, emlékhelyeinek védelme, gondozása. Tevékenysége: rendszeres havi összejöveteleken tudományos-ismeretterjesztő előadások szervezése, részvétel a múzeum rendezvényein, tanulmányi kirándulások szervezése, emléktáblák, emlékhelyek létesítésének kezdeményezése, a meglévők gondozása. 1996-ban 25 éves tevékenységéért Komárom Város Önkormányzatától Pro Culture Díjat kapott.

Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor (Vojtech Cvengroš) működött. A magyar filológiai szakot az 1930/31-es akadémiai évben vezették be. A finnugrisztikából professzorrá habilitált Pavel Bujnák heti két órában a 19. sz.-i magyar regényről előadást s régi szövegek olvasásával szemináriumot tartott. A következő akadémiai évben az évfolyamonkénti heti óraszám kilencre emelkedett, s ennyi maradt 1951 jún.-áig. Az előadások nyelve addig a szlovák volt. Halála után, 1934-től 1950-ig két megbízott előadó, Ján Bakoš szemitológus és František Jančovič középiskolai tanár vette át az oktatást. Az 50-es években jelentős változásokra került sor. 1951-ben az egyetem akkor létesített pedagógiai karán Sas Andor docens vezetésével magyar tanszék nyílt, s az előadások nyelve nemcsak ott, hanem a bölcsészkar megmaradt magyar szemináriumában is a magyar lett. A pedagógiai karon kezdettől két részleg működött: a gimnáziumi tanárokat képző pedagógiai főiskola és az általános iskolák tanítóit felkészítő pedagógiai felső iskola. A tanszékek az első két évben közösek voltak az egyes szakokon, aztán elkülönültek. Az egymást követő iskolareformok következtében 1954-ben Pozsonyban három felsőfokú intézmény oktatta a magyar nyelvet: A Comenius (Komenský) Egyetem Magyar Szemináriuma, a Pedagógiai Főiskola és a Felsőbb Pedagógiai Iskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Az újabb reformok következtében megszűnő Pedagógiai Főiskola tanszéke beleolvadt az egyetem Magyar Szemináriumába, az ugyancsak megszűnő Felsőbb Pedagógiai Iskola tanszéke pedig 1960-ban átkerült Nyitrára. A tanítási nyelv a pedagógiai főiskolán – a magyar tanszék kivételével – a szlovák volt, a tanítóképzőnek megfelelő pedagógiai felső iskolán viszont a más szakos magyar hallgatók részére is magyarul folyt az oktatás. A pedagógiai felső iskolát pár év múlva Nyitrára telepítették át. Az egyetem bölcsészkarán a Magyar Szemináriumot 1959-ben váltotta fel az önálló Magyar tanszék, melyen Sas Andor irányításával négy adjunktus működött. 1990-től a szlovák hallgatók részére külön tanrendű szak létezik. A tanszéken jelenleg magyar szakos tanár- és tolmácsképzés, hungarológiai képzés, valamint finn nyelvi és irodalmi képzés folyik baccalaureátusi (Bc.), magiszteri (Mgr.) és doktori (PhD.) képzés keretein belül.

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Kortárs művészeti képtár (Komárom, 2001). A Pro Arte Danubií, Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás alapította a komáromi Katonatemplom épületében. Az épület az új feladatnak megfelelően a ~ nevet kapta. Cél a kortárs művészet bemutatása országos és nemzetközi viszonylatban. Az éves kiállítások dramaturgiáját úgy állítja össze, hogy helyet kapjanak a fiatal, pályakezdő művészek, a jubilánsok, az izgalmas életművek a képzőművészet különböző válfajaiban. Odafigyel az egyetemes magyar népi kultúra ápolására, bemutatására is. Kétévente sérüléssel élő emberek alkotásainak is teret ad. – Vezető: Farkas Veronika.

Gazdasági alapon csoportosult csehszlovák kereskedők, üzlettársak céljait támogató egyesület (Prága, 1924–1941). Alapító közgyűlésüket 1924. nov. 24-én tartották Prágában a Kereskedelmi és Hitelbank székhelyén. Alelnökei: Votruba Vilém, Hanuš František (a prágai Cseh Ipari Bank igazgatója), Langer-Schroll Eduard (a Benedict Schroll és fia cég igazgatója), Vlček Václav (Nyugat-csehországi kaolin- és samottgyárak vezérigazgatója). Fő céljukat, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elősegítését, fejlesztését, támogatását, az alapszabályokban a következőképpen fejtették ki: rendszeres tudósítást, elemzést nyújtani a csehszlovák és magyar üzleti-gazdasági helyzetről, és ezzel elősegíteni a két ország kereskedelmi viszonyainak bővítését. Konkrétan pl. tájékoztatni az aktuális kereskedelmi lehetőségekről, feltételekről a szállítás-, vám-, árfolyam terén, továbbá felvilágosítást nyújtani a csődbe jutott cégekről. Nem utolsó sorban kifejezték tervüket a csehszl. kereskedelmi mintaboltok kiépítése kapcsán Mo.-on, mellyel még jobban elősegítenék a két ország üzleti-kereskedelmi kapcsolatait (és egyben kapcsolatait a budapesti kereskedelmi kamarával is). A ~ megalapítása után rendszeres közgyűléseket tartott, ahol folyamatosan értékelték saját tevékenységüket, ill. megvitatták az aktuális problémákat, melyek felmerültek a csehszl.-magyar kereskedelmi és gazdasági terén. A Csehszlovák Köztársaság felbomlása után a ~ 1940. jan. 25-én megváltoztatta nevét a Cseh-morvaországi Magyar Kereskedelmi Kamarára (Českomoravsko – maďarská obchodná komora), tevékenységét végérvényesen 1941. jan. 25-én fejezte be. – Vezető: Svoboda Kornél. – Ir. Kočišová, S.: Dipl. Práce – Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století [Szakdolgozat – Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a 20. sz. 20-as és 30-as éveiben] (Prága, 2004).

Prágában egyetemi és főiskolai tanulmányait végző mo.-i fiatalokat képviselő érdekvédelmi diákegyesület (Prága, 1932–1939). A ~ alapító taggyűlése 1932 júniusában zajlott, de ez év végéig nem folytattak aktív tevékenységet, az egyesületi alapszabályokat csak az 1933 januárjában körülbelül 60 tag jelenlétében fogadták el, és megválasztották első elnökként Meczner Lajost, alelnökként Schilinger Jenőt. Amint azt az egyesületi alapszabályokban is kifejtették, fő céljuk a Csehszl.-ban tanuló mo.-i egyetemisták egyesítése, közösségi életük megszervezése. Politikától független tevékenységük (alapszabályuk több pontja megegyezett a Sarló célkitűzéseivel) a következőkre irányult: vitákkal egybekötött előadások megszervezése, közösen eltöltött egyesületi élet megszervezése, magyar könyvek és napilapok terjesztése, magyar menza megalapítása. A ~ 3 szakcsoportot hozott létre: kulturálist, gazdaságit és ún. numero-klausus szakkört, melynek feladata az volt, hogy informálja a ~ tagjait az aktuális mo.-i helyzetről a művelődés és oktatás terén. A ~ 1939-ben szűnt meg, a 97. számú törvénycikk alapján törölték az egyesületi nyilvántartásból. – Vezető: Meczner Lajos. – Ir. Kočišová, S.: Dipl. práce – Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století [Szakdolgozat – Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a 20. sz. 20-as és 30-as éveiben] (Prága, 2004).

Könyvkiadó (Somorja, 1995). Méry Gábor fotóművész alapította. Egyszerre kíván a magyar kultúra egészében gondolkodni térben és időben. Kínálatában jelen van a klasszikus és a kortárs szépirodalom, azon belül is kiemelten a költészet, a 20. század szövevényes magyar történelmébe különböző nézőszögekből bevilágító esszé-, tény- és emlékirat-irodalom és a politikai publicisztika. Vállalkozásai közé tartoznak a hiánypótló történeti és művelődéstörténeti kiadványok, az  igényes kivitelezésű könyvtárgyakként is értelmezhető művészettörténeti és képzőművészeti albumok, képeskönyvek, a hajdani Felső-Mo.-i – a mai Szl. – művészeti emlékeit feldolgozó kötetek, illetve a felső-mo.-i gótika lőcsei, kassai, bártfai, szepeshelyi, szepesszombati és bakabányai csodáit Jankovics Marcell szövegével bemutató albumok. Kiemelt helyen szerepelnek a reprint és fakszimile kiadások, melyek a magyar történetírás és művelődéstörténet ma már hozzáférhetetlen könyvritkaságait teszik utánnyomásban újból hozzáférhetővé. – Vezető: Méry Gábor (1995).

A Szlovákiai Magyar Kultúra Dokumentációs Központja kiadványa, amely a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság együttműködésével jelent meg 2002-ben. Az 1. szám a Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén a 20. sz. első felében c. tanácskozás előadásait, valamint apróbb közleményeket, híreket közöl. 2003-tól a Musaeum Hungaricum évente megrendezett konferencia kiadványa. – Szerk. Danter Izabella.

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).