Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiválja
-> Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször...megnyit →
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször...megnyit →
Részletek
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször módosult. 2003-tól, két helyszínen rendezik meg, Szepsiben és Buzitán, s a rendezvény fölvette az Egressy Béni Színjátszó Fesztivál nevet. A szemle szervezői Lakoma címmel évről évre fesztiválújságot jelentetnek meg. – Ir. Kozsár Zsuzsa: Egy színjátszófesztivál miértjei (Új Szó, 2007. nov. 19.).
Faragó Ödön
(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a...megnyit →
(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a...megnyit →
Részletek
Faragó Ödön (KTA)
(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a városban maradt, az első vh. utáni kassai, ill. csehszlovákiai magyar színészet egyik kiépítője s legfontosabb személyisége. Az új államkeretek közt továbbra is a kassai színház igazgatója maradt, majd 1920–1923, ill. 1924–1926 között a pozsony-kassai színikerület igazgatója. 1932–1934 között, ill. 1936-ban ismét Csehszl.-ban játszott (Földes Dezső, majd Iván Sándor társulatával). 1939–1941 között újból Kassán volt Ivánékkal, ezt követően azonban a háború végéig nem léphetett színpadra. 1933-ban a kárpátaljai színikerület igazgatója, majd 1948-at követően a budapesti Nemzeti Színház rendezője és színművésze volt. Kassai operarendezéseivel a szlovák opera történetébe is beírta a nevét. Színházi szak-, ill. emlékiratíróként fontos könyvek szerzője. – Főbb szerepei: Shylock (William Shakespeare: A velencei kalmár); Lear (William Shakespeare: Lear király); Tokeramo (Lengyel Menyhért: Taifun); Petur bán (Katona József: Bánk bán); Flambeau (Edmond Rostand: A sasfiók); Cigány (Szigligeti Ede: A cigány); Svengáli (Paul M. Potter: Trilby). – Fm. Impresszióim, Budapest, 1912; A vidéki színészet újjáépítése, Kassa, 1918; A szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészet 25 éves története (kézirat), OSZK; Írások és emlékek, Ungvár, 1933; Írásaim és emlékeim, Kassa, 1942; A magyar színészet országútján Bp., 1946 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kováts Miklós: A magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában (1974).
Faragó Sándor
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt....megnyit →
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt....megnyit →
Részletek
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt. A második vh. kitörése után Svédországba emigrált, ahol – saját műveiből is – filmforgatókönyveket írt, s egy ideig Ingmar Bergman rendező munkatársa volt. – Fm. (csak a Csehszlovákiában írottak) Kannibál próféta (r., 1924); Jószagú Kelemen császár (r., 1926).
Farkas Gyula 1.
(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar...megnyit →
(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar Tanügy c. lap felelős szerkesztője volt.
Farkas Gyula 2.
(* 1894. szept. 27. Kismarton, † 1958. ? Göttingen) Történész, irodalomtörténész. A húszas évek első felében a berlini egyetem lektoraként működött, s a magyar kormány megbízásából csehszlovákiai magyar könyvek kiadását szervezte meg a Voggenreiter Verlagnál. A kéziratokról a kassai Kazinczy Társaság vezetője, Sziklay Ferenc gondoskodott. A Prágai...megnyit →
(* 1894. szept. 27. Kismarton, † 1958. ? Göttingen) Történész, irodalomtörténész. A húszas évek első felében a berlini egyetem lektoraként működött, s a magyar kormány megbízásából csehszlovákiai magyar könyvek kiadását szervezte meg a Voggenreiter Verlagnál. A kéziratokról a kassai Kazinczy Társaság vezetője, Sziklay Ferenc gondoskodott. A Prágai...megnyit →
Részletek
(* 1894. szept. 27. Kismarton, † 1958. ? Göttingen) Történész, irodalomtörténész. A húszas évek első felében a berlini egyetem lektoraként működött, s a magyar kormány megbízásából csehszlovákiai magyar könyvek kiadását szervezte meg a Voggenreiter Verlagnál. A kéziratokról a kassai Kazinczy Társaság vezetője, Sziklay Ferenc gondoskodott. A Prágai Magyar Hírlapban és A Mi Lapunkban publikált, két könyvet írt bontakozó kisebbségi szellemi életünkről. – Fm. Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (1927); Mécs László (1929).
Farkas István
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok...megnyit →
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok...megnyit →
Részletek
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok ápolása terén jelentős munkát fejtett ki. 1945 után sokáig nem publikálhatott. Több mint ezer oldalas visszaemlékezése kéziratban maradt. – Fm. Tizenhétben (elb., 1925); Lelkek feltámadása (r., 1926); Egyszerű történetek (elb., 1927); Csodálatos vakáció (ifjúsági r., 1932).
Farkas Iván
Részletek
Farkas Ivan (Somogyi fot.)
(* 1966. jan. 2. Nyitra) Közgazdász, politikus. Az érsekújvári Ipari Szakközépiskolában érettségizett (1984), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett közgazdasági és vállalatvezetői oklevelet (1989). 2002-től az MKP elnökségének tagja és parlamenti képviselője, 2008-tól pártja országos tanácsának elnöke. 2013-tól Muzsla község polgármestere.
Farkas Jenő
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította...megnyit →
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította...megnyit →
Részletek
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Csendország (v., 1965); Valaki jár a nyomomban (v., 1969); Ballada és zsoltár (v., 1999). – Ir. Turczel Lajos: Farkas Jenő 1922–1979.
Farkas Ottó
(* 1951. szept. 13., Dobfenék) Újságíró. Tanulmányait a füleki gimnáziumban és a Mezőgazdasági Technikumban Tornalján végezte, majd a Madách Akadémia távutas hallgatója lett Salgótarjánban. 10 évig volt az almágyi szövetkezetben a bérelszámolási osztály vezetője. Majd 11 évig a feledi terménysiló és tápkészítő üzem vezetője. Különböző...megnyit →
(* 1951. szept. 13., Dobfenék) Újságíró. Tanulmányait a füleki gimnáziumban és a Mezőgazdasági Technikumban Tornalján végezte, majd a Madách Akadémia távutas hallgatója lett Salgótarjánban. 10 évig volt az almágyi szövetkezetben a bérelszámolási osztály vezetője. Majd 11 évig a feledi terménysiló és tápkészítő üzem vezetője. Különböző...megnyit →
Részletek
Farkas Ottó (FI)
(* 1951. szept. 13., Dobfenék) Újságíró. Tanulmányait a füleki gimnáziumban és a Mezőgazdasági Technikumban Tornalján végezte, majd a Madách Akadémia távutas hallgatója lett Salgótarjánban. 10 évig volt az almágyi szövetkezetben a bérelszámolási osztály vezetője. Majd 11 évig a feledi terménysiló és tápkészítő üzem vezetője. Különböző újságoknál, szervezeteknél dolgozott. 1990-től főállásban újságíró. Szinte valamennyi szlovákiai magyar lapban publikált – Szabad Földműves, Szabad Földműves Újság, Gömöri Hírlap, Új Szó, Vasárnap. 2012-ben nyugdíjba vonult, majd megjelent első könyve az Ördög János ugratása. – Fm: Ördög János ugratása. Mondák regék, történetek. (2012); Kísértetárnyék. (2013); Honvágy – élet írta történetek. (2013). – Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).
Farkas Pál
(* 1876. júl. 6. Budapest, † 1944. ? Kassa) Színész. 1894-ben kezdte színészi pályáját Szigeti Jenő vidéki társulatában. Tizenegy évet Nagyváradon, ötöt Debrecenben töltött. Élete meghatározó városa Kassa maradt. Nagyon népszerű epizódszínész volt. 1937-ben vonult vissza az aktív szerepléstől. Élete során több ízben szerepelt alkalmi...megnyit →
(* 1876. júl. 6. Budapest, † 1944. ? Kassa) Színész. 1894-ben kezdte színészi pályáját Szigeti Jenő vidéki társulatában. Tizenegy évet Nagyváradon, ötöt Debrecenben töltött. Élete meghatározó városa Kassa maradt. Nagyon népszerű epizódszínész volt. 1937-ben vonult vissza az aktív szerepléstől. Élete során több ízben szerepelt alkalmi...megnyit →
Részletek
Farkas Pál (SZM)
(* 1876. júl. 6. Budapest, † 1944. ? Kassa) Színész. 1894-ben kezdte színészi pályáját Szigeti Jenő vidéki társulatában. Tizenegy évet Nagyváradon, ötöt Debrecenben töltött. Élete meghatározó városa Kassa maradt. Nagyon népszerű epizódszínész volt. 1937-ben vonult vissza az aktív szerepléstől. Élete során több ízben szerepelt alkalmi társulatokban, s ezzel járta végig Szlovákia magyarlakta településeit. Több ízben maga is vezetett ilyen társulatot. Az 1920–30-as években szerkesztője volt a Kassán kiadott gazdag tartalmú színházi almanachoknak. – Főbb színházi szerepei: Gerő, intéző (Kálmán Imre: Tatárjárás); Színigazgató (Lucian Hervé: Nebáncsvirág); Carnero, gróf (Johann Strauss: A cigánybáró); Tiborc (Katona József: Bánk bán); Öreg komédiás (Zilahy Lajos: Zenebohócok); Goldstein sSzámi (Kövessy Albert: Goldstein Számi); A vén gazember (Mikszáth Kálmán: A vén gazember). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kováts Miklós: A magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában (1974); Keller Imre: Jubileumi Album 1918–1928 (1928).
Farkas Veronika
(* 1943. máj. 21. Losonc) Művészettörténész, pedagógus. 1975-ben művészettörténetet végzett a budapesti ELTE BTK-án (1989-ben doktorált). 1975-től a rimaszombati Gömöri Múzeum, 1978–84 között a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze volt. 1989-től 1996-ig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított, 1996-tól a Schola Comaromiensisen és...megnyit →
(* 1943. máj. 21. Losonc) Művészettörténész, pedagógus. 1975-ben művészettörténetet végzett a budapesti ELTE BTK-án (1989-ben doktorált). 1975-től a rimaszombati Gömöri Múzeum, 1978–84 között a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze volt. 1989-től 1996-ig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított, 1996-tól a Schola Comaromiensisen és...megnyit →
Részletek
Farkas Veronika (ST)
(* 1943. máj. 21. Losonc) Művészettörténész, pedagógus. 1975-ben művészettörténetet végzett a budapesti ELTE BTK-án (1989-ben doktorált). 1975-től a rimaszombati Gömöri Múzeum, 1978–84 között a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze volt. 1989-től 1996-ig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított, 1996-tól a Schola Comaromiensisen és a soproni Benedek Elek Óvópedagógiai Egyetemen művészettörténetet ad elő. A 2001-ben alapított Limes Galéria vezetője Komáromban, számos tárlatot rendezett, ill. katalógust szerkesztett; Dúdor István műveiből több kiállítást rendezett.
Farkas Zoltán
(1881. nov. 4. Erdőbénye – 1945. jan. Auschwitz [Lengyelország]) Jogász, politikus. Jogi tanulmányai elvégzését követően a kassai ügyvédi kamara tagja lett. A két vh. között a szlovákiai magyar szociáldemokrácia egyik vezető személyisége volt. 1929-ben a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján szenátori mandátumot szerzett. A húszas...megnyit →
(1881. nov. 4. Erdőbénye – 1945. jan. Auschwitz [Lengyelország]) Jogász, politikus. Jogi tanulmányai elvégzését követően a kassai ügyvédi kamara tagja lett. A két vh. között a szlovákiai magyar szociáldemokrácia egyik vezető személyisége volt. 1929-ben a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján szenátori mandátumot szerzett. A húszas...megnyit →
Részletek
(1881. nov. 4. Erdőbénye – 1945. jan. Auschwitz [Lengyelország]) Jogász, politikus. Jogi tanulmányai elvégzését követően a kassai ügyvédi kamara tagja lett. A két vh. között a szlovákiai magyar szociáldemokrácia egyik vezető személyisége volt. 1929-ben a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján szenátori mandátumot szerzett. A húszas évek második felében tagja volt a városi képviselő-testületnek. Miután 1938-ban Kassa visszakerült Mo.-hoz Kistarcsára internálták, ahol több mint egy évet raboskodott. Szabadulása után Budapesten telepedett le, ahonnan 1944 nyarán Auschwitzba hurcolták. Feltételezhetően a haláltábor evakuálása során, 1945 jan.-jában vesztette életét.
Farkasd
-> Vágfarkasd; Farkasd (Vlčany)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 5356, ebből 5066 (94,4%) magyar, 156 (2,9%) szlovák, 116 (2,2%) zsidó; [2011] – 3328, ebből 2284 (68,6%) magyar, 951 (28,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2323...megnyit →
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 5356, ebből 5066 (94,4%) magyar, 156 (2,9%) szlovák, 116 (2,2%) zsidó; [2011] – 3328, ebből 2284 (68,6%) magyar, 951 (28,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2323...megnyit →
Részletek
A vágfarkasdi komp (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 5356, ebből 5066 (94,4%) magyar, 156 (2,9%) szlovák, 116 (2,2%) zsidó; [2011] – 3328, ebből 2284 (68,6%) magyar, 951 (28,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2323 (69,8%) magyar, 877 (26,4%) szlovák. V: [2011] – 1387 r. k., 1024 ref., 111 ev., 5 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. József-) temploma 1803-ban épült, 1785-ben emelt ref. templomát 1937-ben építették át. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Novák Veronika (összeállította): Farkasd (2002); Danter Izabella (összeállította): Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed (2005).
Farná
-> Farnad (Farná)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Kétyi-víz mentén, Zselíztől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2227, ebből 1710 (76,8%) magyar, 450 (20,2%) szlovák; [2011] – 1307, ebből 940 (71,9%) magyar, 326 (24,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (79,6%) magyar, 232 (17,8%) szlovák....megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Kétyi-víz mentén, Zselíztől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2227, ebből 1710 (76,8%) magyar, 450 (20,2%) szlovák; [2011] – 1307, ebből 940 (71,9%) magyar, 326 (24,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (79,6%) magyar, 232 (17,8%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Kétyi-víz mentén, Zselíztől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2227, ebből 1710 (76,8%) magyar, 450 (20,2%) szlovák; [2011] – 1307, ebből 940 (71,9%) magyar, 326 (24,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (79,6%) magyar, 232 (17,8%) szlovák. V: [2011] –891 r. k., 147 ref., 138 ev., 5 gör. kat. – R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1730-ban barokk, ref. temploma 1787-ben klasszicista, ev. temploma 1821-ben ugyancsak klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Farnad (Farná)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Kétyi-víz mentén, Zselíztől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2227, ebből 1710 (76,8%) magyar, 450 (20,2%) szlovák; [2011] – 1307, ebből 940 (71,9%) magyar, 326 (24,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (79,6%) magyar, 232 (17,8%) szlovák....megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Kétyi-víz mentén, Zselíztől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2227, ebből 1710 (76,8%) magyar, 450 (20,2%) szlovák; [2011] – 1307, ebből 940 (71,9%) magyar, 326 (24,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (79,6%) magyar, 232 (17,8%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Kétyi-víz mentén, Zselíztől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2227, ebből 1710 (76,8%) magyar, 450 (20,2%) szlovák; [2011] – 1307, ebből 940 (71,9%) magyar, 326 (24,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (79,6%) magyar, 232 (17,8%) szlovák. V: [2011] –891 r. k., 147 ref., 138 ev., 5 gör. kat. – R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1730-ban barokk, ref. temploma 1787-ben klasszicista, ev. temploma 1821-ben ugyancsak klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Farnbauer Gábor
(* 1957. máj. 6. Komárom) Író, költő, fizikus. A komáromi gimnáziumban érettségizett, a prágai Károly Egyetem TTK fizika szakán végzett (1982). 1982–1989-ben az SZTA Fizikai Intézetének kutatója. 1991-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó egyik alapítója volt, 1992–1998-ban a Kalligram irodalmi folyóirat szerkesztője. Első verseivel az...megnyit →
(* 1957. máj. 6. Komárom) Író, költő, fizikus. A komáromi gimnáziumban érettségizett, a prágai Károly Egyetem TTK fizika szakán végzett (1982). 1982–1989-ben az SZTA Fizikai Intézetének kutatója. 1991-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó egyik alapítója volt, 1992–1998-ban a Kalligram irodalmi folyóirat szerkesztője. Első verseivel az...megnyit →
Részletek
Farnbauer Gábor (FI)
(* 1957. máj. 6. Komárom) Író, költő, fizikus. A komáromi gimnáziumban érettségizett, a prágai Károly Egyetem TTK fizika szakán végzett (1982). 1982–1989-ben az SZTA Fizikai Intézetének kutatója. 1991-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó egyik alapítója volt, 1992–1998-ban a Kalligram irodalmi folyóirat szerkesztője. Első verseivel az 1980-as évek elején jelentkezett, szerepelt a Próbaút c. antológiában (1986). 1992-ben Madách-díjjal jutalmazták. – Fm. A hiány szorításában (v., 1987); A magány illemtana (v., 1989); Az ibolya illata (v. és szövegek, 1992).
farsangi szokások
A téli ünnepkört záró, téltemető-tavaszváró rítusok, maszkos alakoskodások, köszöntők összefoglaló megnevezése. A magyar farsang szó a német Fasching, bajorosan Faschang, eredetileg Fastnacht szóból származik, amely szintén a farsangi időszak utolsó napját jelölte (böjt előtti éjszaka), s csak később terjedt át az egész időszakra. Amellett,...megnyit →
A téli ünnepkört záró, téltemető-tavaszváró rítusok, maszkos alakoskodások, köszöntők összefoglaló megnevezése. A magyar farsang szó a német Fasching, bajorosan Faschang, eredetileg Fastnacht szóból származik, amely szintén a farsangi időszak utolsó napját jelölte (böjt előtti éjszaka), s csak később terjedt át az egész időszakra. Amellett,...megnyit →
Részletek
A téli ünnepkört záró, téltemető-tavaszváró rítusok, maszkos alakoskodások, köszöntők összefoglaló megnevezése. A magyar farsang szó a német Fasching, bajorosan Faschang, eredetileg Fastnacht szóból származik, amely szintén a farsangi időszak utolsó napját jelölte (böjt előtti éjszaka), s csak később terjedt át az egész időszakra. Amellett, hogy a farsang a lakodalmak, bálok időszaka, különösen a végéhez („farsangutolja”, „farsangfarka”) kötődnek maszkos alakoskodó szokások. Ezek lényege, hogy jelmezekben (medvének, lónak, kecskének öltözve, a nők férfi-, a férfiak női ruhát öltve) felvonulnak a település utcáján, termékenységvarázsló praktikákat űzve (hamuval szórták és bekormozták a járókelőket, mókázásukba számtalan pajzán elemet kevertek, tojást gyűjtöttek stb.), vidáman bolondozva temetik a farsangot. A ~ D-Szl.-nak inkább a nyugati részében figyelhetők meg (helembai maskarázás, bényi tojásszedés, gútai tyúkverő, felső-csallóközi dőrejárás, vágfarkasdi tőkehúzás). A térség keleti felében inkább a farsangi köszöntők domináltak. Vénleánycsúfoló mozzanatok (tőkehúzás, kongózás stb.) is kapcsolódnak hozzájuk. Utóbbi lényege, hogy a falu legényei csoportokba verődve járták az utcákat, a vénleányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögetve hangosan zengték a rigmust: „Húshagyó! Húshagyó! Itt maradt az eladó!”. Tejfalun, amennyiben abban az esztendőben nem volt a településen házasságkötés, az egyik résztvevő szintén egy farönköt vonszol maga után. – Ir. Liszka József: Farsangvégi maszkos alakoskodó felvonulások a Kisalföld északi felén (Új Mindenes Gyűjtemény 9., 1990); Ujváry Zoltán: Farsangi népszokások (1991).
Fazekas Imre
(* 1919. dec. 26. Barslédec, † 1998. június 1. Komárom) Színész. Pozsonyban érettségizett 1942-ben. Sorkatonai szolgálata letöltése után Léván, Pozsonyban, Aranyosmaróton, végül Komáromban volt biztosítóintézeti tisztviselő. Mindenütt tevékenyen részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1954 jan.-jában került a Magyar Területi Színházhoz, melynek 1985. jan.-i...megnyit →
(* 1919. dec. 26. Barslédec, † 1998. június 1. Komárom) Színész. Pozsonyban érettségizett 1942-ben. Sorkatonai szolgálata letöltése után Léván, Pozsonyban, Aranyosmaróton, végül Komáromban volt biztosítóintézeti tisztviselő. Mindenütt tevékenyen részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1954 jan.-jában került a Magyar Területi Színházhoz, melynek 1985. jan.-i...megnyit →
Részletek
(* 1919. dec. 26. Barslédec, † 1998. június 1. Komárom) Színész. Pozsonyban érettségizett 1942-ben. Sorkatonai szolgálata letöltése után Léván, Pozsonyban, Aranyosmaróton, végül Komáromban volt biztosítóintézeti tisztviselő. Mindenütt tevékenyen részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1954 jan.-jában került a Magyar Területi Színházhoz, melynek 1985. jan.-i nyugdíjazásáig tagja maradt. Számos hangjáték és tucatnyi szlovák film szereplője volt. 1969-ben Kiváló Munkáért kitüntetést kapott, 1980-tól Érdemes művész címmel tüntették ki.
Fazekas József
(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi...megnyit →
(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi...megnyit →
Részletek
(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi részleg vezetője, 1989 dec.-ében főszerkesztője) volt. Ugyekkor két hónapig a Napfőszerkesztő-helyettese is. 1992–1999 között a Kalligram Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1999-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Fórum Társadalomtudományi Szemle felelős, 2005-től főszerkesztője, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadói részlegének igazgatója. Szaktudományos munkák fordítója, irodalmi antológiák és tudományos kötetek szerkesztője, összeállítója.
fazekasság
Térségünkben nyomai az őskortól a középkoron át egészen napjainkig adatolhatóak. A dél-szlovákiai Árpád-kori régészeti lelőhelyek jellegzetes magyar kerámiatípusa a cserépbogrács. A legfontosabb fazekasközpontok, melyek a 20. sz. elejéig a parasztgazdaságokat termékeikkel (tűzálló főzőedényekkel, tárolóedényekkel, tejesköcsögökkel, vizeskorsókkal, lekváros szilkékkel, ételhordókkal stb.) ellátták, Bakabánya (Pukanec), Komárom,...megnyit →
Térségünkben nyomai az őskortól a középkoron át egészen napjainkig adatolhatóak. A dél-szlovákiai Árpád-kori régészeti lelőhelyek jellegzetes magyar kerámiatípusa a cserépbogrács. A legfontosabb fazekasközpontok, melyek a 20. sz. elejéig a parasztgazdaságokat termékeikkel (tűzálló főzőedényekkel, tárolóedényekkel, tejesköcsögökkel, vizeskorsókkal, lekváros szilkékkel, ételhordókkal stb.) ellátták, Bakabánya (Pukanec), Komárom,...megnyit →
Részletek
Térségünkben nyomai az őskortól a középkoron át egészen napjainkig adatolhatóak. A dél-szlovákiai Árpád-kori régészeti lelőhelyek jellegzetes magyar kerámiatípusa a cserépbogrács. A legfontosabb fazekasközpontok, melyek a 20. sz. elejéig a parasztgazdaságokat termékeikkel (tűzálló főzőedényekkel, tárolóedényekkel, tejesköcsögökkel, vizeskorsókkal, lekváros szilkékkel, ételhordókkal stb.) ellátták, Bakabánya (Pukanec), Komárom, Tata és a gömöri térség voltak. Termékeiket általában vásárokon, ill. házaló kereskedés útján értékesítették (→árucsere). Kárpát-medencei viszonylatban is kiemelt jelentőségű volt a gömöri fazekasság.
FECSKE – Nagycsaládosok Társulása
Részletek
A többgyermekes magyar családok érdekképviseletét, támogatását, segítését vállaló szervezet (Kolon, 1996). Karitatív és érdekvédelmi tevékenységet folytat. Évente három nagyobb rendezvényt valósít meg (szervezői találkozók, családi táborok, regionális szerveződések). Tagja a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének. – Vezető: Tóth Attila.
Fegyvernek
-> Kétfegyvernek; Fegyvernek (Zbrojníky)
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V:...megnyit →
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V: [2011] – 265 r. k., 89 ev., 59 ref. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Fehér Ferenc
(* 1885. jún. 10. Salgótarján, † 1952. ápr. 7. Vác) Újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szociáldemokrata pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémával. Az első vh. éveit az orosz és az...megnyit →
(* 1885. jún. 10. Salgótarján, † 1952. ápr. 7. Vác) Újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szociáldemokrata pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémával. Az első vh. éveit az orosz és az...megnyit →
Részletek
(* 1885. jún. 10. Salgótarján, † 1952. ápr. 7. Vác) Újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szociáldemokrata pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémával. Az első vh. éveit az orosz és az olasz fronton szanitécként élte át. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása után Budapesten részt vett a csehszl. kommunista szekció szervezésében, a Szlovák Tanácsköztársaságnak pedig a belügyi népbiztosa volt. A Tanácsköztársaság bukása után Mo.-on letartóztatták és egyévi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Pozsonyban újságíróként dolgozott a szociáldemokrata párt magyar nyelvű sajtójában; 1935 és 1938 között a Csehszlovákiai Népszava főszerkesztője volt. 1938–1945-ben ismét Mo.-on tartózkodott, nagyobbára illegalitásban. 1945 után jelentős politikai tisztségeket töltött be. A koncepciós perek idején őt is letartóztatták, s 1952-ben a váci fegyházban halt meg. Szépprózai és drámai műveket is írt. A Munkásújságban és a Csehszlovákiai Népszavában publikált tárcáit, glosszáit Kanóc András álnéven jegyezte. – Fm. Éljen a háború (1932).
Fehér Jenő
(* 1885. okt. 15. Fazekaszsaluzsány, † 1944. márc. 22. Budapest) Író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918–19-ben részt vett a mo.-i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Pozsonyban több lap munkatársa, s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Budapesten...megnyit →
(* 1885. okt. 15. Fazekaszsaluzsány, † 1944. márc. 22. Budapest) Író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918–19-ben részt vett a mo.-i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Pozsonyban több lap munkatársa, s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Budapesten...megnyit →
Részletek
(* 1885. okt. 15. Fazekaszsaluzsány, † 1944. márc. 22. Budapest) Író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918–19-ben részt vett a mo.-i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Pozsonyban több lap munkatársa, s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Budapesten élt, s rövid időre internálták. Több szépirodalmi műve kéziratban maradt. – Fm. Ossi Máriusz gyönyörűen komisz élete (r., 1927).
Fehér Kriszta; Krisztina
(* 1979. febr. 23. Vágsellye) Költő, író, fotóművész. Vágsellyén a magyar alapiskolába járt, majd a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1997), 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve kulturológia szakon. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, illetve az...megnyit →
(* 1979. febr. 23. Vágsellye) Költő, író, fotóművész. Vágsellyén a magyar alapiskolába járt, majd a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1997), 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve kulturológia szakon. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, illetve az...megnyit →
Részletek
Fehér Kriszta (csa)
(* 1979. febr. 23. Vágsellye) Költő, író, fotóművész. Vágsellyén a magyar alapiskolába járt, majd a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1997), 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve kulturológia szakon. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, illetve az Anima Társaságnak. Jelenleg projektmenedzseléssel foglalkozik. – Versei, novellái és fotói az Új Holnap, Szőrös Kő, Az Irodalom Visszavág, Terebess, Opus c. folyóiratokban jelennek meg. Szerepelt az Angyalzsugor (1997); A háló könyve (2001) és a Pf. 2002 (2002) c. antológiákban. Fotói a TÍZESET – tízéves a Spanyolnátha művészeti folyóirat (2014) kiállításán jelentek meg. – Fm. Ünneprontás (v., 2001).
fehér lap
Részletek
Fehér lap (FI)
A Magyar Meghatalmazotti Hivatal által a lakosságcsere keretében kitelepítésre kijelölt személyek számára hivatalosan kikézbesített értesítés köznyelvi megnevezése.
Feher-lap-–-Felvideki-attelepultek-szemelyi-lapja
Fehér Pindes Ivett
(* 1967. júl. 29., Nyitranagykér): élelmiszerbiztonsági önálló szaklaboráns, múzeumalapító. A nyitrai Eugen Guderna Gimnáziumban érettségizett (1985), majd különféle továbbképzéseken vett részt, végül a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szerzett élelmiszer-biztonsági és -minőségellenőrzési oklevelet (2016). Jelenleg az Állami Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Intézet Nemzeti Tej- és Tejtermék-ellenőrzési Laboratóriumának...megnyit →
(* 1967. júl. 29., Nyitranagykér): élelmiszerbiztonsági önálló szaklaboráns, múzeumalapító. A nyitrai Eugen Guderna Gimnáziumban érettségizett (1985), majd különféle továbbképzéseken vett részt, végül a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szerzett élelmiszer-biztonsági és -minőségellenőrzési oklevelet (2016). Jelenleg az Állami Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Intézet Nemzeti Tej- és Tejtermék-ellenőrzési Laboratóriumának...megnyit →
Részletek
(* 1967. júl. 29., Nyitranagykér): élelmiszerbiztonsági önálló szaklaboráns, múzeumalapító. A nyitrai Eugen Guderna Gimnáziumban érettségizett (1985), majd különféle továbbképzéseken vett részt, végül a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szerzett élelmiszer-biztonsági és -minőségellenőrzési oklevelet (2016). Jelenleg az Állami Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Intézet Nemzeti Tej- és Tejtermék-ellenőrzési Laboratóriumának szakmunkatársa Nyitrán. Szabad idejében részben történelemmel, ill. a népi kultúrával foglalkozik, különös tekintettel a népviseletekre, népi hímzésre, hímestojásfestésre stb. Férjével, Fehér Sándorral három nyitrai vonatkozású könyv társszerzője (Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban; Nyitra sírkövek – séta a nyitrai városi temetőben). Szőlőműveléssel is foglalkozik. A Zoboralja Múzeum társalapítója Alsóbodokon.
Fehér Sándor
(* 1967. ápr. 2. Alsóbodok) Agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens. 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, majd a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999-ben elvégezte a nyitrai Konstantin Egyetem Természettudományi Karán a környezeti ökológia mesterképzést, 1997–2001 között pedig a nyitrai Szlovák...megnyit →
(* 1967. ápr. 2. Alsóbodok) Agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens. 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, majd a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999-ben elvégezte a nyitrai Konstantin Egyetem Természettudományi Karán a környezeti ökológia mesterképzést, 1997–2001 között pedig a nyitrai Szlovák...megnyit →
Részletek
Fehér Sándor (FI)
(* 1967. ápr. 2. Alsóbodok) Agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens. 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, majd a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999-ben elvégezte a nyitrai Konstantin Egyetem Természettudományi Karán a környezeti ökológia mesterképzést, 1997–2001 között pedig a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájgazdálkodási Karának doktori képzését (tájgazdálkodás, PhD.). Felsőoktatási pedagógusképzésben is részt vett 2004–2005-ben. 2009-ben a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán a környezetgazdálkodás témakörében egyetemi docenssé habilitálták. 1992–1997-ben a nyitrai Közterület- fenntartó Vállalatnál dolgozott. 2001–2002-ben az alsóbodoki Vállalkozói Szakközépiskola óraadó tanára volt, 2002-től a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájgazdálkodási Karának adjunktusa, 2009-től az Európai Tanulmányok és Régiófejlesztési Kar Fenntartható Fejlődés Tanszékének docense. Kutatási területe a fenntartható fejlődés, a természeti erőforrások, a tájhasználat, a biodiverzitás. Számos szakmai csoport, szervezet és társaság tagja, munkatársa. Tudományos dolgozatai számos ország szakfolyóirataiban jelennek meg. Több alkalommal járt külföldi tanulmányúton. Szakmai tevékenysége mellett szépirodalommal és helytörténettel is foglalkozik. Feldolgozta és publikálta több zoboraljai község (Alsóbodok, Babindál, Gímes, Nyitracsehi, Nyitrageszte, Zsére) történetét. Jelenlegi lakóhelyéről, Pogrányról két könyvet is megjelentetett. Több munkáját közösen írta feleségével, Fehér Pindes Ivettel (pl. Nyitrai sírkövek. Séta a nyitrai városi temetőben, 2009; Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban, 2012). – Fm. Pográny (1995); Alsóbodok (1997); Nyitrageszte (1997); Cápafogak között (v., 2003); Csehi község monográfiája (Száraz V.-vel, 2013).
Fehérváry István
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának...megnyit →
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának...megnyit →
Részletek
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának tekinthető. – Fm. Könnyes mosolyok (v., 1935); A csavargó és más elbeszélések (1933); Magyarok a nyelvhatáron (1937).