Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 62 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 60 61 62 63 64 … 84
84 találat

1925. július : Hrabár Konstantin, a Podkarpatszkij Bank igazgatója kilépett a földműves pártból. Ezt a lépését azzal indokolta, hogy „a vezetése alatt álló bank gazdasági érdekei és ezzel együtt az ország népének érdekei is azt kívánják tőle, hogy mint az első legnagyobb podkarpatszka ruszi pénzügyi intézmény vezérigazgatója pártokon kívül álljon”. – A kassai Kazinczy Társaság és a berlini Voggenreiter Verlag magyar osztálya szlovenszkói és kárpátaljai hatáskörrel létrehozta a Kazinczy Társaság Könyvbarátai elnevezésű irodalompártoló egyesületet.

1925. május : A csehszlovák–román közös bizottság ülései nyomán államközi szerződés született arról, hogy a csehszlovák állampolgárok visszakapják a román területen a határtól számított tíz kilométeres övben fekvő földjeiket, amennyiben egy birtok nem haladja meg az 50 hektárt. Ugyancsak visszaadja a román kormány az úrbéri erdőket és közlegelőket is. – Kárpátalján szenátusi vizsgálóbizottság járt a közigazgatásban tapasztalható anomáliák kivizsgálására. – A kassai Kazinczy Irodalmi Társaság tagjai sorába választották Kárpátaljáról (a Kárpáti Híradó szerint mindazokat, akiknek „könyvük jelent meg, vagy napi és hetilapok, vagy irodalmi folyóiratok hasábjain tartósabb munkával tették ismertebbé nevüket”): Damó Oszkárt, Fülöp Árpádot, Kiss Lászlót, Gáborné Rózsa Elzát, Tvaroska Mihályt, Simon Menyhértet és R. Vozáry Aladárt (már korábban tag Rácz Pál). A társaság kezdeményezte szépírói és könyvbarát szakosztály létrehozását szlovenszkói és kárpátaljai hatáskörrel. – Munkácson megalakult a Ruszinszkói Gyümölcsfőzők Egyesülete. Elnök: Spiegel József.

1925. május 18. : Pöstyénben ülésezett a szlovenszkói és kárpátaljai ellenzéki pártok pártközi Vezérlő Bizottsága, melyen első ízben elnökölt Bittó Dénes. A keresztényszocialisták nevében Körmendy-Ékes Lajos, a kisgazdák nevében Szent-Ivány József, a kárpátaljai magyar pártok részéről Korláth Endre mondott üdvözlő beszédet. Foglalkoztak a keresztényszocialista párt május 16-i pozsonyi ülésével. A helyzet tisztázására, a pártok közötti együttműködés módozatának kidolgozása érdekében közös bizottságot hoztak létre, melynek tagjai Körmendy-Ékes Lajos, Jabloniczky János, Petrásek Ágoston, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Tarján Ödön és Kárpátalja részéről Korláth Endre.

1925. április 22. : A Kárpáti Híradó azzal kapcsolatban, hogy a csehszlovák–román vegyes bizottság Bukarestben tárgyalt a kishatárforgalom megkönnyítéséről: „A határmenti közlekedésre vonatkozó konvenció több könnyítést állapít meg, amelyet Csehszlovákia és Románia egymás azon polgárainak tesznek, akik a határmenti 10–15 kilométeres zónában laknak. Megkönnyítik a földművelőknek az átkelését a határon, akiknek földjei a másik ország határán, vagy annak mentén vannak. Ezeknek a földművelőknek csak a közigazgatási hatóságok által kiállított bizonyítványra lesz ezután szükségük útlevél helyett ahhoz, hogy birtokaikkal közlekedhessenek. - Ugyanakkor ilyen egyszerű hatósági igazolvány alapján megengedik a határátlépést az iskolás gyermekeknek, akik a szomszéd község iskolájába akarnak a határon átmenni. Ugyanilyen könnyítést élveznek a tudományos, vagy szórakozni kívánó kiránduló csoportok, vallásos körmenetek résztvevői, továbbá azok, akik családi ünnepekre, keresztelőkre, esküvőkre, temetésekre és évfordulókra akarnak átkelni a határon túli szomszédos községekbe. - Kiviteli és behozatali díjak nélkül megengedik, hogy a termelő 10–15 kilométeres zónán belül levő házába szállíthassa a másik országban levő földjének, erdejének, kőbányájának termékeit. - Az átkelési igazolványokat illetékmentesen kell kiállítani, rendszerint egy-egy év időtartamra. […] Az egyezmény értelmében a két ország hatóságai és népessége kölcsönösen segédkeznek egymásnak katasztrófák, tűzvészek, árvizek stb. esetében. - Az egyezményeket a bukaresti és prágai kormányok és parlamentek ratifikálása nyomán életbeléptezik.”

1925. április 18. : Ungváron együttes ülést tartott a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének vezetősége és az Őslakosok Autonóm Pártjának parlamenti klubja, hogy állást foglaljanak az egységes magyar politikai tábor ügyében. A határozat: a kárpátaljai magyar pártok szövetsége tiszteletben tartja az ún. érsekújvári egyezményt, s egyedül az ennek alapján létesített pártközi Vezérlő Bizottságot tartja illetékesnek a magyar politika irányításában. Ezért a kárpátaljai magyar pártok szövetsége nem foglal állást az egységes magyar párt ügyében, hanem mindenben a pártközi Vezérlő Bizottság döntésének és irányításának veti alá magát. Az ülésen vendégként részt vett Szentiványi József kisgazdapárti elnök, aki kifejtette, hogy „csak erős és nemzeti alapon való tömörüléssel lehet az idezárt magyarság kulturális megmaradását biztosítani”.

1925. április 5. : Kárpátalján Bakó Gábor, Meisels László, Fábry Tivadar, Paulik János, Földes János, Hetey Bertalan, Polchy István, Jaross Gyula, Földes Miksa kisgazdapárti vezetők bejelentették, hogy támogatják Szent-Ivány Józsefnek az egységes magyar párt megteremtésére vonatkozó tervét. – Nagyszőlősön megalakult a Ruszinszkói Vadászati Védegylet. Elnök: Vohlidal Antonín rendőrigazgató. Díszelnökök: Beszkid Anton kormányzó és Schönborn-Bucheim Ervin nagybirtokos. – A Ruszinszkói Magyar Hírlap leközölte Avgusztin Stefán huszti ügyvéd, Ruszka Krajna volt kormányzója levelét, amelyben bejelenti lengyelországi (krakkói) önkéntes száműzetéséből való hazatérését: „Családom kérésére, hogy a közigazgatási zaklatásoktól megmeneküljenek, amnesztiát kértem a múlt év elején. Nem adták meg az amnesztiát. Mégis hazamegyek. A bírósági ítélettől nem tartok. […] Lelkiismeretem szabad és boldog.” Stefán még ezen a napon Ungvárra érkezett, és a Kárpáti Híradó szerint „lejelentkezett Vohlidal rendőrigazgatónál s loyalitási nyilatkozatot tett Rozsypal alkormányzónál”.

1925. március : Ungváron le kellett bontani Nepomuki Szent János Ung-parti kápolnáját, mert a hídépítési munkálatok érdekében végzett robbantás következtében megrongálódott. ->1925. augusztus 23.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Munkács / Uzshorod / himnusz / Prága / Jabloniczky János / Ungvár / Szilassy Béla / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Beregszász / Berehove / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Gebé Péter / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Rahó / Rahiv / Bittó Dénes / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / ünnepek, évfordulók / magyar pártszövetség / Kerekes István / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Árky Ákos / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Duchnovics Alekszandr / Rozsypal Antonín / Siménfalvy Árpád / Novek Béla / Beniczky Kálmán / Fábry Tivadar / Fried Sándor / Hunyady István / Mandics József / Palkovich Viktor / Szent Bazil Irodalmi Társaság / egyház / Petrogalli Oszkár / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga / Losonc / Bratislava / Lučenec / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Losonc [Lučenec] / Pozsony [Bratislava]
Év1925
Rövid URL
ID238927
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1925. március 28. : Losoncról Szent-Ivány József és Szilassy Béla az alábbi levelet intézte a szlovenszkói és a kárpátaljai magyar lapokhoz „az egységes magyar párt ügyében”: „A keresztényszocialista párt nyugat-szlovenszkói osztályában végbement események (Jabloniczky János és Palkovich Viktor képviselőknek, továbbá Bittó Dénes, a pártközi Vezérlő Bizottság elnökének és a magyar közélet több kimagasló egyéniségének felfüggesztése a pártközi funkcióból) fölvetették az egységes párt megvalósításának eszméjét, amely már hosszabb idő óta foglalkoztatja politikai közvéleményünket. […] mindvégig reméltük, hogy valamennyi vezető politikusunkban végül is felülkerekedik a belátás és a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok pártközi Vezérlő Bizottsága útján megteremthetjük a szükséges egységet és fegyelmet. […] alig hogy idáig eljutottunk, újból felütötte fejét az átkos visszavonás. A keresztényszocialista párt nyugat-szlovenszkói osztályában bekövetkezett eseményeknek, különösen Bittó Dénesnek, a pártközi Vezérlő Bizottság nemrég, a keresztényszocialista párt képviselőinek hozzájárulásával, egyhangúlag megválasztott elnökének a pártbeli tevékenységtől való eltiltása és fegyelmi eljárás alá vonása […] meggyőztek bennünket arról, hogy e pártban és általában az ellenzéki pártszövetségben a kór annyira elharapódzott, hogy azt immár csak az operáló kés segítségével lehet megszűntetni. - A keresztényszocialista párt belső válsága által teremtett helyzetből csak egyetlen egészséges kibontakozás lehetséges és ez az, hogy megteremtjük az egységes pártot.”

1 … 60 61 62 63 64 … 84
84 találat