Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. április 26.

Egry Ferencnek, az országos kisgazdapárt kárpátaljai kerülete elnökének „megnyugtató szava” pártja alapszervezeteihez: „meg lehet állapítani, hogy válság nincs, nem is volt. Talán lehetne mondani, hogy az egész félretörés jórészben az egyéni türelmetlenség és kisebb részben az egyéni önérdek szüleménye. […] Az ungvári gyűlés [1925. április 18-án] mintaképe volt a meggondoltságnak.” – A Ruszinszkói Zsidó Néppárt Munkácson tartott nagygyűlésén követelte a zsidóság jogainak érvényesítését.

Hibát talált?

Üzenőfal