Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. július

Hrabár Konstantin, a Podkarpatszkij Bank igazgatója kilépett a földműves pártból. Ezt a lépését azzal indokolta, hogy „a vezetése alatt álló bank gazdasági érdekei és ezzel együtt az ország népének érdekei is azt kívánják tőle, hogy mint az első legnagyobb podkarpatszka ruszi pénzügyi intézmény vezérigazgatója pártokon kívül álljon”. – A kassai Kazinczy Társaság és a berlini Voggenreiter Verlag magyar osztálya szlovenszkói és kárpátaljai hatáskörrel létrehozta a Kazinczy Társaság Könyvbarátai elnevezésű irodalompártoló egyesületet.

Hibát talált?

Üzenőfal