Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. május 18.

Pöstyénben ülésezett a szlovenszkói és kárpátaljai ellenzéki pártok pártközi Vezérlő Bizottsága, melyen első ízben elnökölt Bittó Dénes. A keresztényszocialisták nevében Körmendy-Ékes Lajos, a kisgazdák nevében Szent-Ivány József, a kárpátaljai magyar pártok részéről Korláth Endre mondott üdvözlő beszédet. Foglalkoztak a keresztényszocialista párt május 16-i pozsonyi ülésével. A helyzet tisztázására, a pártok közötti együttműködés módozatának kidolgozása érdekében közös bizottságot hoztak létre, melynek tagjai Körmendy-Ékes Lajos, Jabloniczky János, Petrásek Ágoston, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Tarján Ödön és Kárpátalja részéről Korláth Endre.

Hibát talált?

Üzenőfal