Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. április 8.

A beregszászi kisgazdapárti vezetők írásban is bejelentették csatlakozásukat Szent-Ivány mozgalmához. (A gyűlésre nem hívták meg Egry Ferencet, a kárpátaljai kisgazdapárt elnökét.) A párt hivatalos lapja, a Kárpátaljai Magyar Gazda írta: „Mi a ruszinszkói keresztényszocialista párttal engedmények, sokszor önfeláldozás árán is, mindig testvéri jó viszonyt igyekeztünk fenntartani, de azért már most ki kell jelentenünk, hogy aki nem lesz benne az egységes magyar pártban, ebben a minden jó magyart befogadni kész és hivatott szent hajlékban – azokban mi politikai ellenfelet fogunk látni akkor is, ha keresztényszocialistának hívják őket.”

Hibát talált?

Üzenőfal