Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. június

Megalakult az ungvári törvényszék Kmettbírósága („Az 1924. évi 124. sz. törvény rendelkezései alapján sajtó útján elkövetett vétség vagy büntetés esetén a bűnvádi eljárás ötös tanács elé tartozik, melynek három tagja hivatásos bíró, kettő pedig népbíró. Az ilyen bíróságokat nevezik Kmettbíróságnak.”) – A szociáldemokrata párt prágai ülésén Jaromír Nečas kárpátaljai nemzetgyűlési képviselő indítványozta, hogy a kárpátaljai nemzetgyűlési képviselők számát kilencről emeljék tizenkettőre. Az indítványt a párt elfogadta, és elhatározta, hogy az ügyben illetékes helyen közbenjár.

Hibát talált?

Üzenőfal