Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. április 22.

A Kárpáti Híradó azzal kapcsolatban, hogy a csehszlovák–román vegyes bizottság Bukarestben tárgyalt a kishatárforgalom megkönnyítéséről: „A határmenti közlekedésre vonatkozó konvenció több könnyítést állapít meg, amelyet Csehszlovákia és Románia egymás azon polgárainak tesznek, akik a határmenti 10–15 kilométeres zónában laknak. Megkönnyítik a földművelőknek az átkelését a határon, akiknek földjei a másik ország határán, vagy annak mentén vannak. Ezeknek a földművelőknek csak a közigazgatási hatóságok által kiállított bizonyítványra lesz ezután szükségük útlevél helyett ahhoz, hogy birtokaikkal közlekedhessenek. – Ugyanakkor ilyen egyszerű hatósági igazolvány alapján megengedik a határátlépést az iskolás gyermekeknek, akik a szomszéd község iskolájába akarnak a határon átmenni. Ugyanilyen könnyítést élveznek a tudományos, vagy szórakozni kívánó kiránduló csoportok, vallásos körmenetek résztvevői, továbbá azok, akik családi ünnepekre, keresztelőkre, esküvőkre, temetésekre és évfordulókra akarnak átkelni a határon túli szomszédos községekbe. – Kiviteli és behozatali díjak nélkül megengedik, hogy a termelő 10–15 kilométeres zónán belül levő házába szállíthassa a másik országban levő földjének, erdejének, kőbányájának termékeit. – Az átkelési igazolványokat illetékmentesen kell kiállítani, rendszerint egy-egy év időtartamra. […] Az egyezmény értelmében a két ország hatóságai és népessége kölcsönösen segédkeznek egymásnak katasztrófák, tűzvészek, árvizek stb. esetében. – Az egyezményeket a bukaresti és prágai kormányok és parlamentek ratifikálása nyomán életbeléptezik.”

Hibát talált?

Üzenőfal