Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 63 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 61 62 63 64 65 … 84
84 találat

1925. március 22. : Losoncon hivatalosan megalakult a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga. Elnök: Novek Béla. A kárpátaljai alelnök: Egry Ferenc (Kisgejőc). Az elnökség kárpátaljai tagjai: Kerekes István (Ungvár), Fried Sándor (Munkács), Siménfalvy Árpád (Nagyszőlős), Fábry Tivadar (Beregszász), Beniczky Kálmán (Rahó), Mandics József (Técső), Hunyady István (Muzsaly). – Szolyván létrejött a német evangélikus egyházközség. – A pozsonyi Magyar Újság közölte Árky Ákosnak, az Őslakosok Autonóm Pártja elnökének „Egységes pártot!” című írását. Néhány gondolata: „A Csehszlovák Köztársaság keretében levő ellenzéki politikában és különösen a magyarság táborában, főként két irányzat alakult ki. Az egyik a nemzet, a másik a keresztények tömörítését célozza. Ruszinszkóban e két irányzat fölött áll az Őslakosok Autonóm Pártja, melynek programja az ellenzéki küzdelmet egységes és kizárólag az autonómia alapján álló programra helyezni. - Ez a politika több mint nemzeti és mint keresztény politika. És mert több, alkalmasabb is arra, hogy az őslakosság ellenzéki küzdelmének méltó bázisa legyen.” „Sajnos, nem értünk még el odáig, hogy az egységes országos ellenzéki politika küzdő vonalát kiépíthettük volna. […] A reális élet fogja […] meghozni azt, amit ma sokan lehetetlennek tartanak, hogy keresztényszocialista és magyar kisgazda, szlovák és ruszin, német és román mind mind egy táborba kényszerülten vállvetve dolgozzék azon, hogy az elmúlt 6 esztendőnek a pártokra szakadásból származó minden csorbáját kiküszöbölhesse. […] Parancsoló szükség, hogy addig is, amíg az őslakosság össze nem forr, legalább a magyarság tábora járjon elől saját jól felfogott érdekében […] Kell hogy a keresztényszocialista és a magyar kisgazda pártok vezérfiai megértsék, hogy úgy szolgálják nemzetünk érdekét, ha egységes pártban folytatják tovább a küzdelmet. - Lehet, hogy az egység nem teljesen ideális és nem is örök, de a parancsoló szükség komoly követelése. Ha elértük a közös célt, ha az autonómiánkhoz [Kárpátalja autonómiájához] és ezzel kapcsolatban egyéb jogainkhoz hozzájutottunk, ha segítségünkkel a prágai kormányba oly férfiakat juttattunk, akik ennek a köztársaságnak demokrata berendezését nemcsak frázisként kezelik, de komolyan is veszik, akkor ismét ráérünk azt a luxust űzni, amely a különféle világnézetek és elvek külön kultiválásának gyönyörűségéből áll, mert nem fogja többé se magyar életünket, se gazdasági és kulturális helyzetünket a hatalom elnyomó tendenciája fenyegetni. - Az ellenzéki pártok jelenlegi külön politikáját luxuspolitikának tartom.”

1925. február : Magyarországgal megindult a postai csomagforgalom. – Az ungvári rendőr-igazgatóság új vezetője Vohlidal Antonín lett (elődje Huber Jaroslav volt).

1925. február 10. : Pöstyénben üléseztek a szlovenszkói és kárpátaljai szövetkezett ellenzéki pártok. Megalakult az ún. érsekújvári egyezményben életre hívott pártközi Vezérlő Bizottság. Az elhunyt Petrogalli Oszkár helyébe a Központi Iroda igazgatójává Flachbarth Ernőt választották meg. Határozatban mondták ki, hogy a Központi Irodát Losoncról Pozsonyba helyezik át, a prágai osztályt továbbra is fenntartják. A kárpátaljai Korláth Endre képviselő és Egry Ferenc szenátor ezer-ezer koronás adománnyal kezdeményezték a Petrogalli Alap létrehozását. A felajánláshoz csatlakozott Nitzsch Andor német pártelnök is. A Vezérlő Bizottság megbízta a Központi Irodát, hogy a legközelebbi ülésen terjeszszen elő javaslatot az alap hovafordításáról. ->1925. március 2.

1925. január : Munkácson járt Markovic Iván közoktatásügyi miniszter. Az elbocsátott tanerők Bíró István vezette küldöttsége memorandumot nyújtott át, melyben többek között leszögezik: „Az 1919-ik évi impériumváltozás mint aktív állami tanítókat, óvókat talált bennünket. Zavartalanul folytattuk munkánkat, míg az uzhorodi iskolai felsőbb hatóság 1920 február végén felmentett állásunkból s beszűntette járandóságainkat. A hivatalos rendelet ezen intézkedését semmivel sem indokolta meg, de záradékában további intézkedést ígért. - Ezt a további intézkedést vártuk s várjuk azóta mindig, de hiába.” A miniszter felkereste Husztot és Ungvárt is.

1925. január 6. : Érsekújvárott az országos keresztényszocialista és az országos kisgazdapárt vezetősége külön, majd együttes ülésen tárgyalt az együttműködés módozatairól. A tanácskozáson részt vettek a jogpárt, a cipszerek és a kárpátaljai magyar pártok küldöttei is. Az egységes front biztosítása érdekében pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. Az előzmény, hogy az országos keresztényszocialista párt vezetősége Pozsonyban 1924. augusztus 28-án tartott ülésén helytelenítette, hogy a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága döntött az Intéző Bizottság megalakításáról. Ugyanitt a pártvezetőség az egységes ellenzéki front fenntartása és megerősítése érdekében a párt elnökségét bízta meg a szükséges tárgyalások megindításával. Ennek eredményeképpen most a pártok a programok egységesítése érdekében 21 tagú pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. A döntéshez csatlakozott a Zipser Deutsche Partei (elnök: Nitzsch Andor), a Magyar Jogpárt és a Ruszinszkói Egyesült Ellenzéki Pártok Szövetsége. A kárpátaljai magyar pártok csatlakozását Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő jelentette be.

1924 folyamán : Podkarpatszka Ruszban mintegy 30 politikai párt fejtett ki tevékenységet. – A verhovinai lakosok nagy számban kezdtek útlevelet igényelni, hogy franciaországi bányákba mehessenek dolgozni. Az útlevélhez a hatóságok nem kérik az illetőségi bizonyítványt. – Egry-harangot avattak Nagybereznán a római katolikus templomban. – Ungváron volt kiállítása Ijjász Gyula, Boksay József, Spaláné Beneš Miláda kárpátaljai festőművészeknek. – Az időszak kormánypárti magyar lapjai: Kárpáti Szemle, Új Közlöny, Keleti Újság. – Megjelent: Fülöp Árpád: Az ember. Drámai költemény. Popper ny., Monor Simon Menyhért: Szivet, csak szivet. Versek. Hermann és Welber ny., Mukačevo–Munkács; Ewald Károly: A kétlábú. Regény. Ford. Szerényi Ferdinándné. /Cserkész-könyvtár, 1./ Viktória ny., Užhorod; Horny Oszkár: Glória. Imádságos és énekeskönyv. A latin szertartású kath. hívek, különösen a tanulóifjúság számára. Unio ny., Užhorod. (Kiadása azért vált szükségessé, mert „a tanügyi referátus a Magyarországról érkező imakönyvek behozatalát megtiltotta”); Nuller Méhl: Kóser kolecolásai… Viktória ny., Ungvár–Užhorod; Rózsa Ignác: Eszter története 8 énekben. Héber eredeti után. Reform Könyvnyomda, Munkács–Mukačevo; Bouwman Harm: Az egyházfegyelem. Ford. Galambos Zoltán. /A Szeretet Kiskönyvtára, 1./ Kálvin ny., Beregszász; Szabó Béla: Egy vak leány csodálatos története. /A Szeretet Kiskönyvtára, 2./ Kálvin ny., Beregszász; Peleskey Sándor: Építő esetek. /A Szeretet Kiskönyvtára, 3–4./ Kálvin ny., Beregszász; Nagy Lajos: Kálvin [Calvin Jean]. Az Isten igéjének diadalmas vitéze. /A Szeretet Kiskönyvtára, 5./ Kálvin ny., Beregszász; Vajas Klára: Hol járt Gyurika? [Elbeszélés.] /A Szeretet Kiskönyvtára, 6./ Kálvin ny., Beregszász; Nagy Lajos: A kis Bodnár Mariska története. [Elbeszélés.] /A Szeretet Kiskönyvtára, 7./ Kálvin ny., Beregszász; Bácsy Gyula: Kis káté. A református vallás alapigazságai. Konfirmandusok és bizonyos hitre vágyó lelkek számára. /A Szeretet Kiskönyvtára, 8–10./ Kálvin ny., Beregszász; Kemeneczky Kálmán: A Slovenskón és Podkarpatská Rusban hatályos magyar és csehszlovák jog rendszerbe foglalása. Igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi (bankügyi) hármas mutató. A szerző saját kiadása, Košice; Ruszinszkói almanach. Naptári résszel és Podkarpatska Rus címtárával. Szerk.: Demkó Mihály. Lám ny., Užhorod–Ungvár. – Megindult a Zsidó Családi és Kereskedelmi Naptár. Szerk.: Szerényi Béla, Barát Henrik. Viktoria ny., Užhorod–Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Csap / Nagy Lajos / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Szabó Lajos / Prága / Jabloniczky János / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Galambos Zoltán / Ungvár / Szilassy Béla / Pittsburgh / Belgrád / Mécs László / Sárospatak / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Gáti József / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Papp Antal / Szolyva / Szvaljava / Bereg / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Gebé Péter / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / tanítóképzés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Szolyvai / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / nemzetgyűlési, szenátusi / ünnepek, évfordulók / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Demkó Mihály / Gagatko Andrij / cserkészet / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Tóth Bálint / Eperjessy József / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / főiskola, egyetem / Miskolc / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Záhony / harangszentelés / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Doszifej / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Spolarits (Spolarich) János / Bátyu / Batyove / Mocskos Iván / Árky Ákos / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Boksay József / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Bertók Béla / Margócsy Aladár / Safranko Emanuil / Hrabár Konstantin / Verhovina / Simon Menyhért / Ijjász Gyula / Kurtyák Iván / Demjén András / Tekeháza / Tekove / Ilosva / Irsava / Fülöp Árpád / Horny Oszkár / Rozsypal Antonín / Riskó Béla / Spaláné Beneš Miláda / Hidasnémeti / Masaryk Liga / Bródy András (Bródy Andrej) / Lenin V. I. / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Császlóc / Csaszlivci / Felsőkerepec / Verhnyij Koropec / Alsóapsa / Gyibrova / Turda Pál / Weisz Mihály (id.) / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Boross Zsigmond / Földes János / Hatfaludy Sándor / Jaczik Miklós / Szedorják Nikolaj / Nečas Jaromír / Bodnár István / Csehi Ferenc / Hadrianapolis / Pius XI. / Marmaggi F. / Katrics József (id.) / Jánosska György / Horváth Mária Alap / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Pedagógiai Társaság / Szlovenszkói és Ruszinszkói Szépműves Céh / Rózsa Ignác / Szerényi Ferdinándné / Vajas Klára / Révai Julij (Révay Gyula) / Nuller Méhl / Barát Henrik / Bácsy Gyula / Bouwman Harm / Ewald Károly / Hrbek Jan / Kemeneczky Kálmán / Szerényi Béla / egyház / Petrogalli Oszkár / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / Szabó Béla / sajtó / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Losonc / Lelley Jenő / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Lučenec / Eperjes / Prešov / Nagykapos / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1924
Rövid URL
ID238858
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1 … 61 62 63 64 65 … 84
84 találat