Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. május 16.

Pozsonyban ülésezett a keresztényszocialista párt vezetősége. Kárpátalját Nagy Kálmán képviselte. Az ülésen Lelley Jenő lemondott az elnökségről. A pártelnöki funkciót átmenetileg 5 tagú bizottság vette át (tagjai: Jabloniczky János, Körmendy-Ékes Lajos, Palkovich Viktor, Jánoky-Madocsay Gyula, Petrásek Ágoston). Semmisnek mondták ki a nyugati magyar pártvezetőség március 16-i ülésének határozatát, mely egyes tagokat eltilt a pártfunkcióktól. Ezzel elcsitult a párton belüli viszály. A pártvezetőség „mint egyedül illetékes fórum” kimondta, hogy keresztényszocialista párt soros kongresszusát szeptember 8-án tartják Kassán. (Október 4–5-én került rá sor.)

Hibát talált?

Üzenőfal