Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1930. augusztus 22.

A Prágai Magyar Hírlap írta: a szlovenszkói és a kárpátaljai magyar református egyház új alkotmányának törvénybe iktatását a csehszlovák kormány hosszú évek óta húzza-halasztja. Most a legfőbb közigazgatási bíróság kimondta, hogy a református egyháznak, annak ellenére, hogy a csehszlovák kormány eddig nem hagyta jóvá az új alkotmánytörvényt, mégis van alkotmánya, és az utoljára 1904-ben Budapesten tartott zsinat által elfogadott, az államfő által szentesített, a magyar rendeletek tárában kihirdetett törvények ma is érvényesek és kötelezők úgy az államra, mint az egyházra nézve.

Hibát talált?

Üzenőfal